Csökkentek a magyar adóterhek, de az OECD-tagállamok között még mindig magasnak számít.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter néhány hete mondta, hogy az ország foglalkoztatási gondjainak egy részére a járulékcsökkentés nyújthatna megoldást. Milyen alternatívái és hatásai lennének a béreket terhelő adók és járulékok csökkentésének? Az RSM Hungary ezeket vette sorra.

Nap mint nap emlegeti a gazdasági sajtó a kőolaj árát, hol recessziós veszélyként, hol az autósoknak jó vagy rossz fejleményként, hol a tőzsdei árfolyamok mozgatórugójaként. A kőolaj természetesen befolyásolja a benzin vagy a dízelolaj árfolyamát, de erősen tompítva- nagyjából fele vagy harmadrészben.

Csökkenteni kell az élőmunka terheit a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint, mert a jelenlegi állami jövedelem-elvonási rendszer gátja egy nagyobb arányú bérreformnak. Az állam túl sok embert foglalkoztat közmunkával és azon kívül is, a vasárnapi és éjszakai boltzár pedig elhibázott lépés.

Az eurózónában és az unióban is nőttek az adóterhek, és a legnagyobb növekedést Magyarország produkálta.

Száz forintjába kerül a munkaadónak 51 forint munkabér kifizetése egy átlagbért kereső gyermektelen munkavállalónak. Az adat nem csupán régiós versenytársainkhoz képest kiugróan nagy, de a 34 OECD-tagország között is a negyedik legmagasabb. Ráadásul 2010 óta még emelkedett is bérköltségen belül az állami elvonás (adóék) aránya.

Az eredetileg tervezett 17 helyett "csupán" 4 százalékponttal nő a béren kívüli juttatások terhelése jövő év elejétől. Az még nem világos, hogy a munkáltatóra vagy a munkavállalóra hárul-e majd az eho nagyobb mértékben, de a cégek többségénél ez nem jelent drasztikus mértékű tehernövekedést, így akárkire hárul, a cafeteria népszerűségét valószínűleg alig csökkenti majd. Az Erzsébet utalvány keretösszege pedig emelkedik és időkorlát nélkül lehet majd felhasználni.

Tovább romlott a vállalkozói környezet indexe (IPP) Szlovákiában az év második negyedévében. A vállalkozók helyzetét leginkább a járulékterhek emelkedése rontotta, valamint közrejátszott a visszaesésben az adóterhek megemelkedése is.

Az Országgyűlés szeptemberben fogadhatja el a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi csomagot, amelynek részeként a vállalkozásoknak 100-150 milliárd forintos tehercsökkentést jelent a kedvezményezett körben meghirdetett, munkát terhelő járulékok csökkentése. Így a jelenlegi egyszerűsített adózási formák, az ekho és az eva is marad.

Idén július másodikán van az Adófizetők Napja. Ezen a napon ünnepelheti meg az átlagos magyar munkavállaló, hogy mától nem az államnak, hanem magának dolgozik. A jelenlegi adójogszabályok szerint ugyanis az átlagos dolgozó bére 50,67 százalékát viheti haza nettó fizetésként. Tovább rontja a helyzetet ha az áfával is számolunk, ekkor bérünk 39,9 százaléka marad csak nálunk. És ez még nem minden...

A családi adókedvezményt nem számolva Magyarországon 100 forint nettó bért ugyanennyi közteher sújt, az adóék nálunk a legmagasabb a régióban, ami csökkenti a versenyképességünket. Hiába az egykulcsos szja, az adótanácsadók szerint csökkenteni kell a munkára rakodó terheket.