|
| Dávid Ferenc egy korábbi rendezvényen. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt |
Így lesz 128,5 ezer forintból 65,5 ezer forintos fizetés
Dávid Ferenc az MTI-nek adott évértékelő interjúban kifejtette: most 100 ezer forint bruttó bér a munkaadónak a járulékok miatt 128,5 ezer forintba kerül, míg a dolgozó 65,5 ezer forintot kap kézhez. Egy forint nettó bér kifizetéséhez csaknem egy forint állami elvonás párosul.
A főtitkár egyetért azzal, hogy a minimálbér nettó értékét közelíteni kell a létminimumhoz, ez "tisztességes törekvés a szakszervezetek részéről", ám hozzátette: a jelenlegi adó- és járulékkörnyezetben a munkaadók nem tudják vállalni.
A jövő évi, munkát terhelő adóváltozásokat ebben a cikkünkben foglaltuk össze >>
Miért dolgoznak ennyien az államnak?
Úgy vélte, a közszféra "túlfoglalkoztatása" kiemelkedően nagy kiadás az államnak, amit csak túlzott adóztatással lehet egyensúlyban tartani. Amíg ezt a kiadást nem mérsékli a kormány, addig nem tud adót és járulékokat csökkenteni, amire pedig a vállalkozói szférának szüksége volna. Egy olcsóbb, hatékonyabb államot a gazdaság jobban tudna működtetni - mondta.
Dávid Ferenc üdvözölte a lakásépítések áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentését, mivel szavai szerint a magas áfakulcs "felkérés volt feketegazdaságra". Jelentős beruházásélénkítő és foglalkoztatás-párti intézkedésről van szó, amely a gazdaság kifehérítéséhez is hozzájárul az építőiparban, amely "rendkívül fertőzött" terület - tette hozzá.
Bukás a vasárnapi zárva tartás?
A vasárnapi és éjszakai nyitva tartás tilalma szerinte közgazdaságilag nem megalapozott, elhibázott lépés volt. Úgy vélte, az intézkedés az idegenforgalomra, elsősorban a Balatonnál kifejezetten káros hatással is volt.
A számok azt mutatják, hogy lassan megszokják az emberek a hatnapos nyitva tartást, azonban nem mennek át a kisebb élelmiszerüzletekhez, így a hazai - családi keretek között üzemeltetett - boltok nem jutottak forgalmi többlethez - mondta. Megjegyezte: a VOSZ volt az első szervezet, amely az ügyben népszavazási kezdeményezést adott be.
Pozitívumként említette viszont a főtitkár, hogy a kormány nem vezette be a 400 négyzetméter feletti élelmiszer kiskereskedelmi üzletekben a korábban meghirdetett központi létszámszabályozást.
A tervezett intézkedés életszerűtlen és indokolatlan volt, hiszen "egy piacgazdaságban nem megy, hogy megmondják a magántulajdonosnak, hány embert foglalkoztasson". Mintegy húszezer embert kellett volna felvenni kötelező jelleggel a már foglalkoztatott törzsállomány bérének rovására - tette hozzá.
Le kellene már számolni a közmunkával
Dávid Ferenc beszámolt arról is, hogy a munkaadók nem támogatják a közfoglalkoztatás jelenlegi mértékű elterjedését, amelyre jövőre 340 milliárd forintot fordítanak a költségvetésből, és immár széleskörű foglalkoztatási formává vált. A felmérések szerint 100 közfoglalkoztatottból 13-15 megy csak vissza az üzleti szférába.
Akkor lenne jó ez az "inkubátor" rendszer, ha legalább minden második ember vissza tudna térni az elsődleges munkaerőpiacra - vélekedett. A közfoglalkoztatás rendszerbe állítása tehát lehet "rendkívüli idők rendkívüli intézkedése", de hosszú távon nem játszhat meghatározó szerepet a munka-aktivitás és a gazdaság fellendítésében.
Az Ausztriából Ukrajnába tartó, hatalmas készpénzt és aranyat szállító konvoj ügye újra ráirányította a figyelmet a szigorú szabályokra. 
