|
| MTI Fotó: Marjai János |
A PwC összefoglalója szerint az élőmunkát terhelő adó- és járulékszabályok változásain évről évre tetten érhető a kormány azon szándéka, hogy csökkenjenek az adózók fizetési- és különösen az adminisztrációs terhei. A szakértők szerint egy újabb nagy lépést tettünk a kitűzött cél felé.
-
Jön a bevallási nyilatkozat
2017-től megszűnik a söralátét
A jelentéktelen adókülönbözetet, késedelmi pótlékot nem kell megfizetni
Ezentúl nem bírságolható a bevallás késedelmes benyújtása
A személyi jövedelemadó 16%-ról 15%-ra csökken
A kétgyermekesek is nagyobb családi kedvezményre számíthatnak
Bevallási nyilatkozat 2016-tól
A jövő évtől újabb lehetőség nyílik a magánszemélyek részére, hogy adóbevallási kötelezettségüket a lehető legegyszerűbben teljesítsék. Ezt az új lehetőséget bevallási nyilatkozatnak hívják. Ezzel az opcióval csak azok élhetnek, akik meghatározott feltéteket teljesítenek (akik csak a munkáltatótól, rendszeres jövedelmet juttató más szervezettől szereztek jövedelmet, semmilyen kedvezményt nem érvényesítenek stb.).
A nyilatkozat első alkalommal a 2015-ben megszerzett jövedelmekről 2016. január 31-éig tehető meg főszabály szerint a munkáltató felé. Ha ebben az időpontban nincs munkáltatója a magánszemélynek, a nyilatkozatot közvetlenül az adóhatóság felé is megteheti. A nyilatkozat megtételét a munkáltató jelzi az adóhatóság felé, amely azután 2016. május 20-áig megállapítja az adót. Az adómegállapítás kapcsán a magánszemélynek csak akkor jelez vissza az adóhatóság, ha különbözetet állapít meg a megállapított adó és a magánszemélytől levont előleg között.
Adóbevallási tervezet 2017-től
A bevallási nyilatkozaton túl újabb alternatívával bővül a paletta, amikor az adóbevallás teljesítésének lehetséges módjairól beszélünk. Ez az új elem az adóbevallási tervezet, amely ellentétben a bevallási nyilatkozattal, nem 2016-tól, hanem csak 2017-től válik elérhetővé, de csak az Ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek számára. Azaz, ha egy magánszemély 2017-ben munkáltatói adómegállapítást nem kér vagy azt a munkáltató nem vállalja, illetve ha nem tesz bevallási nyilatkozatot, az állami adóhatóságnak el kell majd készítenie az adóévre vonatkozó adóbevallási tervezetet.
A tervezetet az adóhatóság azon kontrolladatok alapján készíti majd el, amelyeket a magánszemélynek kifizetéseket teljesítő személyek (pl.: magyar munkáltató, osztalékot kifizető magyar társaság) jelentenek a hatóságnak. A tervezetet az adóhatóság a magánszemély Ügyfélkapuján keresztül, elektronikus úton küldi meg, és ha az abban foglaltakkal nem ért egyet, azt a magánszemély javíthatja vagy ki is egészítheti.
Egyszerűsített bevallás és a „söralátét” megszüntetése
A korábbiakban említett két új eszköz az adóbevallás teljesítéséhez azt is eredményezi, hogy a már meglévő lehetőségek közül néhány gyakorlatilag értelmét veszti. A jogalkotó is felismerte ezt, így az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás, valamint a „söralátétként” aposztrofált adónyilatkozat utoljára a 2015. adóévre vonatkozóan vehető igénybe.
200 ezer forintig jár a részletfizetés
Ha a magánszemélynek a bevallás benyújtásával egyidejűleg személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége volt, eddig is automatikusan kérhette a bevallásában a 6 hónapos pótlékmentes részletfizetés engedélyezését. Erre eddig 150 ezer Ft összeghatárig volt lehetőség, 2016-tól azonban az összeg 200 ezer Ft-ra emelkedik.
Továbbá a jövőben nem csak személyi jövedelemadóra, hanem az egészségügyi hozzájárulásra is lehet majd kérni az engedélymentes részletfizetést, ha a két adónem kapcsán fizetendő együttes összeg legfeljebb 200 ezer forint lesz.
A jelentéktelen késedelmi pótlékot nem kell megfizetni
Jelenleg az adóhatóság a késedelmi pótlékot összeghatártól függetlenül kiveti. A jövő évtől azonban a 2000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot már nem írja elő. Ez jelentős adminisztrációs csökkentés, hiszen így a hatóság és az adózók mentesülnek a jelentéktelen késedelmi pótlék összegekkel kapcsolatos levelezés és nyilvántartási kötelezettségek alól.
Nem bírságolható a bevallás késedelmes benyújtása
Gyökeresen új szabály, hogy az adóhatóság a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén a magánszemélyt – néhány kivételtől eltekintve – nem bírságolhatja első körben. Ehelyett a határidő kitűzésével fel kell szólítania a kötelezettség teljesítésére, illetve a hiba javítására. Mulasztási bírság kiszabásának csak a felhívás eredménytelensége esetén van helye.
Ez a változás a gyakorlatban leginkább a késedelmesen benyújtott éves bevallásban ragadható meg. Ha például idén valaki május 20-áig elmulasztotta benyújtani az éves bevallását és a késedelmét egyáltalán nem vagy sikertelenül mentette ki, akkor az adóhatóságnak joga volt automatikusan szankcionálni a magánszemélyt legfeljebb 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal. Ezt a jogát gyakorolhatta az adóhatóság például már akkor is, ha a bevallás benyújtásával csak néhány napot késlekedtek.
Nem lesz helye az új, kedvező szabály alkalmazásának, ha az adózó az áfa-körbe való bejelentkezési kötelezettséget vagy a foglalkoztatottainak bejelentését mulasztja el. Azaz ilyen esetekben az adóhatóság már első körben is bírságot vethet ki.
A jelentéktelen adókülönbözetet nem kell megfizetni
A magánszemélynek a jövő évtől már nem a korábbi 100 forintot, hanem az 1000 forintot el nem érő adóját nem kell megfizetnie az adóhatóság felé. Ezzel összhangban az adóhatóság az eddigi 100 forintos összeghatár helyett az 1000 forintot el nem érő adótúlfizetést nem fogja kiutalni és nem tartja majd nyilván. Következésképpen, ha a magánszemélynek az éves adóbevallása olyan egyenleget mutat, miszerint fizetnie kell még 800 forintot az adóhatóság felé, akkor azt igazából nem is kell elutalnia és azzal sem kell számolnia, hogy az adóhatóság ezen összegre igényt tartana a jövőben.
15%-ra csökken a személyi jövedelemadó mértéke
A személyi jövedelemadó kulcsa 16%-ról 15%-ra csökken. A magánszemélyek jövedelmének nyelvén szólva ez azt jelenti, hogy 100 ezer forintonként 1000 forintot tudnak megspórolni önmagában az adókulcs változása miatt.
E fejleménynek a cégek is örülhetnek, hiszen számukra a változás még nagyobb adómegtakarítást eredményez. Ugyanis az olyan juttatások után, melyen a kifizetőnek kell megfizetni a személyi jövedelemadót, az adó kiszámítása speciális módon történik. Először egy adóalap-korrekciós tényezővel kell megszorozni a juttatás értékét (ami 2015-ben 119%), és ezt a korrigált adóalapot szorozzuk meg az adókulccsal. A fizetendő adó tehát nagyobb mértékben csökken az ilyen juttatásoknál, mint maga az adókulcs.
Ha a béren kívüli juttatásokat vesszük például (úgy mint az Erzsébet-utalványt vagy a helyi bérletet), akkor a ténylegesen fizetendő közteher 1,19%-kal csökken (35,7%->34,51%). Az adókulcs csökkenése tehát minden embert és minden olyan társaságot pozitívan érint majd, amely olyan jövedelmet biztosít a dolgozóknak, amely után a társaságnak kell megfizetnie az adót - írja a PwC.
Kétgyermekesek családi kedvezménye
Életbe lép még egy olyan változás jövőre, amely ha nem is minden ember, de sok család nettó jövedelmét növelheti. Nevezetesen a kétgyermekes családoknál a gyermekek után érvényesíthető családi kedvezmény a jelenlegi havi és gyermekenkénti 10 000 forintról 12 500 forintra nő. Ez a kétgyermekes családoknak havi 5000 Ft nettó jövedelemnövekedést eredményez.
Egészségügyi szolgáltatási járulék
A biztosítottnak nem minősülő személyek által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege enyhén növekszik, 6930 forintról 7050 forintra.
Munkába járás költségtérítése
A jövő évi avagy 2017-től életbe lépő változások mellett fontos megemlíteni, hogy már 2015. augusztus 1-jével hatályos a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendeletnek az a változása, amely sok-sok munkaadót és munkavállalót érint. Eszerint ha az óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermek szülője a munkahelye közigazgatási határán kívülről nem közösségi közlekedéssel, hanem jellemzően gépjárművel jár dolgozni, úgy megilleti őt a 9 Ft/km költségtérítés a lakóhely és a munkahely közötti távolságra. A térítést nem befolyásolja, hogy a gyermek óvodája vagy bölcsődéje hol található, és a költségtérítés mindkét szülőnek jár, azaz ezt a költségtérítést a munkáltató köteles az érintett dolgozóknak biztosítani.
További változás, hogy a munkáltató - saját döntése alapján - abban az esetben is térítheti az óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő szülő munkába járását, ha a szülők közigazgatási határon belül járnak dolgozni. A költségtérítést ilyen esetben nem kötelező adni, de 9 Ft/km-ig ilyenkor is adómentesen adható - írja összefoglalójában a PwC.
A következő részben: te megbízható vagy vagy kockázatos? Jönnek a speciális adózási kategóriák
Orbán Viktornak is odaszólt. 
