Európa terhei: itt a lista - ki, mennyit adózik?

A bruttó hazai termék (GDP) 38,8 százalékáról 39,4 százalékra emelkedett az Európai Unió tagállamai által beszedett adó mennyisége 2011 és 2012 között - tudatta hétfőn az unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Az eurózónában ugyanebben az időszakban 39,5 százalékról 40,4 százalékra emelkedett az adóterhek GDP-hez mért aránya. Az Eurostat arra számít, hogy az állami elvonás mértéke a jövőben is emelkedni fog.

Az uniós statisztikai hivatal rámutat, hogy a tagállamok között nagyok az eltérések. Hat tagállamban, Litvániában, Bulgáriában, Lettországban, Romániában, Szlovákiában és Írországban 30 százaléknál alacsonyabb az elvonás mértéke, hét másik országban, Ausztriában, Olaszországban, Finnországban, Svédországban, Franciaországban, Belgiumban és Dániában viszont 40 százaléknál is magasabb ez az arány, ez utóbbiban a 48 százalékot is meghaladja.

Nálunk ugrott a legnagyobbat

Hatra tehető azoknak az országoknak a száma is, ahol egy százalékot meghaladó mértékben emelkedett az adóterhek aránya. Luxemburgban, Belgiumban, Franciaországban, Görögországban, Olaszországban és Magyarországon is ez volt a helyzet.

Az uniós tagállamok közül Magyarországon emelkedett a GDP-hez viszonyítva a legnagyobb mértékben az állami bevételek aránya: 2011 és 2012 között 1,9 százalékpontos volt az emelkedés, 37,3 százalékról 39,2 százalékra. Az uniós trendekkel ellentétben viszont Magyarországon némileg csökkent a munkát terhelő adók súlya a bevételek között; 2011-ben az állam bevételeinek 47,3 százaléka származott ebből a forrásból, 2012-ben 46,4 százalék volt ez az arány. Uniós átlagban a tagállamok adóbevételeinek több mint fele, 51 százaléka származott a munkára kivetett terhekből.

Emelkedett viszont 2012-re Magyarországon a fogyasztásra rakódó adók súlya: 2011-ben az adóbevételek 39,1 százaléka folyt be ebből az államkasszába, egy évvel később már 40 százaléka. Az uniós mutató eközben 28,9 százalékról 28,5 százalékra csökkent.

A munkát terhelő adók

Magyarországon a vizsgált időszakban gyakorlatilag változatlan, 13,6-13,5 százalékos volt a tőkére kivetett adók aránya az állam bevételeiben. Az uniós átlag 20,4 százalékról 20,8 százalékra változott. A 2011 és 2012 közötti időszakban hat olyan ország volt, amelyben a GDP-hez mérten csökkentek az adóbevételek, a legnagyobb mértékben Portugáliában, az Egyesült Királyságban és Szlovákiában.

A munkát terhelő átlagos elvonás 2012-re 36,1 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 35,8 százalékos szintről az Európai Unióban, míg az eurózónában valamivel magasabb, 38,5 százalékos volt az átlagos jövedelemadó-kulcs az egy évvel korábbi 37,7 százalékkal szemben. A fogyasztásra nehezedő átlagos állami elvonás a vizsgált időszakban 19,9 százalék volt és nem változott.

A fogyasztást terhelő adók

Magyarországon a kimutatás szerint a 2011-es 38,2 százalék helyett 2012-ben az állam a bérek 39,8 százalékát vonta el, és a fogyasztást terhelő adók is emelkedtek: átlagosan 26,8 százalékról 28,1 százalékra.

A legalacsonyabb, 23-25 százalékos elvonás Máltán, Bulgáriában, az Egyesült Királyságban és Portugáliában sújtja a munkát, míg a legnagyobb, 40-43 százalékos az átlagos adó- és járulékteher Finnországban, Ausztriában, Belgiumban és Olaszországban.  A fogyasztást Spanyolország, Görögország és Szlovákia adóztatja a legalacsonyabb mértékben, 14-17 százalékos átlagos adókulccsal, míg a legnagyobb, 29-30 százalékos arányú az elvonás Dániában, Horvátországban és Luxemburgban.