Rendkívüli az a digitális átalakulás okozta kihívás, mellyel a médiaiparnak és a hírszolgáltatóknak, vagyis szinte az egész újságíró-társadalomnak globális viszonylatban is szembesülnie kell – verte félre a harangot a nemzetközi terepen elismert szakmai tömörülés, az INMA (International News Media Association).
Lépéskényszerben
Az INMA ezért lépéseket sürget és három fő pillért nevezett meg az összeállított dokumentumában, reagálva a generatív mesterséges intelligencia, a platformuralom és a szervezett dezinformáció (álhírek terjedése – akár így) jelentette fenyegetésekre. A szervezet igazgatótanácsa szeptember 17-én már jóvá is hagyta az írásban rögzített keretrendszert. Hogy egyre inkább meghatározó területről van szó, azt Donald Trump amerikai elnök egyik legutóbbi intézkedése is jól jelzi.
A szervezet felhívását idehaza a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) terjeszti, hogy hangot adjon a megoldásra váró, komoly kihívásra. A két szervezet egyúttal hangsúlyozza a pillanat sürgősségét, hiszen, ha nem születnek meg a megfelelő szabályozások, úgy a megbízható újságírás helyét kétes tartalmak vehetik át, ami félretájékoztatáshoz és a demokrácia gyengüléséhez, a közbizalom elvesztéséhez vezethet.
A három fő pillér
Az újságírás, mint a demokrácia alapköve, ezt rögzítik elsőként. Méltányos díjazás az újságírói szellemi tulajdonért – áll a második helyen, melyet a Méltányos verseny a digitális piacon kitétel követ.
Fotó: Pixabay
A fenti, fő célkitűzések szerint haladéktalanul szükséges: a sajtószabadság biztosítása és az újságírás közjóként történő elismerése. Ezek nélkül a mediatizált közegben kifejezetten nehézkessé válik a megbízható tájékozódás, tájékoztatás.
A második pillér szerint elengedhetetlen a teljes átláthatóság az AI forrásmegjelölés és szerzői jogok terén. Mind ismerjük, sőt, egyre jobban ismerjük az úgynevezett deep fake fogalmát, amikor valami elsőre akár valósnak is tűnhet, de teljes egészében mesterséges intelligencia által generált vizuális tartalomba futunk. Elég, ha erre gondolunk az iménti követelés létjogosultsága kapcsán.
Az utolsó pillér részeként kiemelt jelentőségű az INMA szerint, hogy a platformdominancia és a diszkriminatív algoritmusok elkerülése érdekében is jogszabályokat alkossanak az illetékesek. Aggályos lehet, ha egyetlen szereplő uralja le a digitális tér egy teljes vetületét vagy éppen az, ha egy nem népszerű vagy nem jól skálázott tartalomról egy forráskód dönti el, kik vagy kik ne lássák.
Bomlasztás helyett
Az INMA, mint nemzetközi mádiaszervezet a keretrendszert a kormányok, a nemzetközi intézmények, a technológiai platformok és a szabályozó testületek figyelmébe is ajánlja. Ahogy kiáltványukban mintegy zárszóként kiemelik: ezáltal támogatják a jogalkotásban, a politikában és más versenyjogi kontextusokban, hogy a megfelelő jogi környezet létrejöjjön. Ez a protokoll szolgál arra, hogy biztosítsa a digitalizáció és a mesterséges intelligencia fejlődésének következő szakaszában a demokratikus társadalmak fennmaradását, ahelyett, hogy aláásná ezeket és teret engedne a bomlasztó folyamatoknak.
Úgy vélik, hogy a tisztességes, átlátható és fenntartható szabályozások végül olyan jövőt biztosíthatnak, ahol az újságírás és az általa szolgált társadalom nemcsak megmarad, hanem megerősödik.
További részletek a kidolgozott keretrendszerről az INMA oldalára kattintva olvashatók.
Az Antifát terrorszervezetté tetetné az EU-n belül a kormány.
