A kínai jegybank hangnemet váltott a jüannal kapcsolatban

A Kínai Népi Bank (PBOC) kormányzója, Pan Gongsheng a közelmúltban tartott ülésen kijelentette, hogy a jegybank „előmozdítja a jüan nemzetköziesítését”. Ez érezhetően határozottabb kifejezés, mint a korábbi, óvatosabb megfogalmazások, amikor a tisztviselők rendszerint arról beszéltek, hogy „körültekintően és fokozatosan haladnak a jüan nemzetköziesítésében” – írta kedden a South China Morning Post.

A jüan nemzetköziesítése Pang felfogásában azt jelenti, hogy ösztönzik annak használatát a kereskedelemben, fokozatosan és rendezett módon még nyitottabbá teszik a pénzügyi piacokat, valamint támogatják az offshore jüanpiacok fejlődését”.

Új politikai prioritás

A hangnem a párt Központi Bizottságának negyedik plénuma után változott meg, ahol Kína vezetése bemutatta az ország következő öt évre szóló politikai prioritásait. 2020 vége óta a Kínai Népi Bank rendszerint a „körültekintően és fokozatosan haladva a jüan nemzetköziesítése felé” kifejezést használta a hivatalos kommunikációjában.

„Ez nem jelent radikális fordulatot” – hűtötte le a kedélyeket Ding Shuang, a Standard Chartered bank nagy-kínai és észak-ázsiai vezető közgazdásza. – „A Kínai Népi Bank várhatóan inkább az alapok megerősítésén fog dolgozni, például az infrastruktúra fejlesztésén, valamint azon, hogy a jüant könnyebben lehessen használni a kereskedelemben és a befektetésekben, megkönnyítve ezzel a külföldi befektetők számára a valuta tartását.”

A repo-piac megnyitása már ebbe az irányba mutat

Ding példaként említette Peking legutóbbi lépését, amely megkönnyítette a külföldi befektetők számára a visszavásárlási (repo) ügyletek lebonyolítását a kínai kötvénypiacon – ez jól mutatja, milyen típusú intézkedéseket vezethetnek be a kínai hatóságok a jövőben.

Hozzátette: amennyiben a körülmények lehetővé teszik, Kína a jövőben a tőkepiac további liberalizálása, vagyis a tőkemérleg megnyitása felé is elmozdulhat.

Kína régóta törekszik arra, hogy a jüant globális valutává tegye, és sok megfigyelő szerint e törekvések az utóbbi hónapokban új lendületet kaptak, mivel Peking igyekszik csökkenteni kitettségét az amerikai pénzügyi szankciók és a dollárközpontú pénzügyi rendszer instabilitásának kockázatával szemben.

A legfrissebb, szeptemberi adatok szerint a jüan volt a hatodik leggyakrabban használt deviza a határokon átnyúló tranzakciókban a Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Távközlési Társaság (Swift) rendszerében. A kínai fizetőeszköz szeptemberben az összes globális elszámolás értékének 3,17 százalékát tette ki, ami növekedést jelent az augusztusi 2,93 százalékhoz képest.

A jüan, mint nemzetközi fizetési eszköz

A kínaiak erőfeszítéseiket eddig főleg a jüan nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepének növelésére összpontosították, részben az Egyesült Államokban és másutt bevezetett, a dollárt fegyverré alakító politikák elleni védekezésként – mint például a múlt héten bevezetett, a kínai bankokat célzó EU-szankciók. A kínai bankokat azzal vádolják, hogy segítettek Oroszországnak külföldi fegyveralkatrészeket beszerezni – írja a Financal Times.

„Kína szempontjából a jüanban történő elszámolás azért fontos, mert biztosítja, hogy bármi is történjék, továbbra is tudnak kereskedni” – mondta Adam Wolfe, a londoni Absolute Strategy Research feltörekvő piacokért felelős közgazdásza.

A kínai vámadatok azt mutatják, hogy a jüanban lebonyolított kínai kereskedelem értéke Kína kereskedelmének mintegy 30 százalékára rúgott, a határokon átnyúló tranzakciók mennyiségének pedig több mint felét tette ki.

A külföldi jüanhitelek szárnyalnak

A kínai bankok jüan-hitelei, -betétei és -kötvénybefektetései az elmúlt öt évben megnégyszereződtek, meghaladva a 3,4 ezer milliárd jüant (jelenlegi árfolyamon 480 milliárd dollárt).

E kampány részeként Kína több csatornát is nyit a külföldi befektetők számára a jüanban denominált kötvények vásárlására.

A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) becslése szerint a fejlődő országok hitelfelvevőknek nyújtott jüanban denominált külföldi banki hitelek 373 milliárd dollárral nőttek a március végéig tartó négy évben. „A 2022-es év fordulópontot jelentett a dollár- és euróban denominált hitelektől a jüanban denominált hitelek felé” az ilyen hitelfelvevők számára, közölte a BIS.

Mivel Kínában a kamatlábak viszonylag alacsonyak, az állami hitelfelvevők, köztük Kenya, Angola és Etiópia a régi dolláradósságaikat az idén jüanná alakították. Indonézia és Szlovénia nemrégiben belengette jüankötvények kibocsátását, a múlt hónapban pedig Kazahsztán fejlesztési bankja 2 milliárd jüan értékű offshore kötvényt adott el mindössze 3,3 százalékos hozammal.

Ebbe a sorba illeszkedik, hogy Magyarország idén júliusban bocsátott ki 4 milliárd jüan értékben hároméves kötvényt, amelynek kamata 2,5 százalék volt. Ugyanekkor az Államadósság Kezelő Központ 1 milliárd jüan értékben ötéves kötvényt is piacra dobott, 2,9 százalékos kamattal.

Cips a kínai Swift

A jüanhitelezés bővülésének nagy része a kereskedelemfinanszírozásban rejlett. A határokon átnyúló fizetési rendszer szolgáltatójától, a Swifttől származó adatok azt mutatják, hogy

a jüan részesedése a globális kereskedelemfinanszírozásban az elmúlt három évben négyszeresére, szeptemberben 7,6 százalékra nőtt, így az amerikai dollár után a második leggyakrabban használt deviza a kereskedelemfinanszírozásban.

Kína tovább erősítette a jüan külföldi használatát – kínai és külföldi – offshore clearingbankok hálózatán, valamint a világ minden táján működő kereskedelmi partnerekkel kötött swapkereteken keresztül.

Peking a saját határokon átnyúló fizetési rendszerének, a Cipsnek (Cross-Border Interbank Payment System azaz CIPS) a használatát szorgalmazza, ahol a tranzakciók értéke az egy évtizeddel ezelőtti elhanyagolható összegről több mint 40 ezer milliárd jüan per negyedévre emelkedett a tavaly év eleje óta.

A Cips-tranzakciók bővültek, miközben a jüan részesedése a Swift-rendszeren lebonyolított globális fizetésekben csökkent. Bert Hofman, a Szingapúri Nemzeti Egyetem Kelet-ázsiai Intézetének professzora szerint ez valószínűleg a fizetések kínai rendszerbe való áthelyezését jelzi – ami tovább erősíti Peking azon törekvését, hogy a dolláralapú globális monetáris rendszerről egy többpólusú rendszerre térjen át.

A kínaiak úgy vélik, hogy „a dolláralapú rendszer eredendően instabil, és olyan hátrányai vannak, amelyek egy többpólusú rendszerben nem lennének” – mondta Hofman.

Tőkepiac

Kína tőkekorlátozásai azonban régóta akadályozzák a jüan nemzetközi vonzerejét – az IMF szerint az év elején a hivatalos tartalékoknak mindössze 2,1 százalékát tette ki. Az egyik probléma a könnyen elérhető jüaneszközök hiánya.

Láthatjuk, hogy most a kínai politikai döntéshozók lépéseket tesznek ennek megoldása érdekében. A hongkongi hatóságok tervet indítottak el, amelynek célja, hogy a várost a devizakereskedelem központjává tegyék. Ezzel egyidejűleg Peking megnyitotta a bankközi repópiacát a külföldi befektetők előtt, lehetővé téve számukra, hogy jüanban denominált fix kamatozású eszközöket használjanak fedezetként a jüanhitelekhez.

A szakértők egyetértenek abban, hogy Kínának kevés érdeke fűződik ahhoz, hogy a jüan átvegye az amerikai dollár helyét a globális pénzügyi rendszerben. De a jüan nemzetközi kereskedelemben és befektetésekben való részvételének fokozásával „Kína mindkét világból a legjobbat kaphatja” – mondta Paul Smith, a Citi japán, észak-ázsiai és ausztrál piacokért felelős vezetője.