4p

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

A Figyelő szerint a kormány több lépcsőben a munkabéreket terhelő járulékok csökkenésére készül a béremelkedés szintjének függvényében. A lap által felvázolt elképzelés ésszerűnek tűnik, megnézzük, hogyan lehetne ezt ténylegesen lebonyolítani, és mik lennének a hatások.

A bérekre rakódó terhek túlzott nagysága a magyar gazdaság egyik legfőbb problémája lényegében a rendszerváltás óta. Az utóbbi években történt némi javulás: egyrészt csökkent egy százalékponttal az személyi jövedelemadó, másrészt megjelent a gyermekkedvezmény, ami a kettő vagy több gyermekeseknél komoly könnyebbség.

Mozgástér

Az átlagos szint azonban még mindig túl magas, különösen a munkáltatók érzik úgy, hogy indokolatlanul sokat kell még kifizetniük a munkabéren felül. Ez egyrészt gátolja a béremelési hajlandóságot, másrészt a szürkefoglalkoztatás mértékét növeli. Konkrét számokban: a nettó munkabérnek 1,93-szorosa a teljes bérköltség (gyermekkedvezmény nélkül), míg ugyanaz a mérték a hozzánk hasonlítható fejlettségű régiós országokban 1,65-1,75. Erre a szintre, vagy legalábbis a felső szélére kéne eljutnunk ahhoz, hogy ne szenvedjünk hátrányt velük szemben.

Nyilvánvaló, hogy a terhek bármely elemét csak úgy lehet csökkenteni, ha a bevételek nem csökkennek, vagy a kiadási oldalon következik be jelentős csökkenés. Ez utóbbinak nincs realitása, hisz sem a nyugdíjakat, sem az egészségügyre fordított összeget nem lehet csökkenteni, és a költségvetés sem bírna érdemi csökkentést. Viszont ezekre nincs is szükség, hisz a jelenlegi és a következő években várható erőteljes bérnövekedés megnöveli a mozgásteret.

A béremelkedés lehetővé teszi

A megoldás az lehet, hogy a kiadások kisebb mértékben nőnek százalékosan, mint a bérek, és akkor máris lehetőség nyílik a terhek valamekkora mérséklésével. Konkrét példát említve: a nyugdíjak a jelenlegi kormánypolitika szerint csak az infláció mértékében, vagy kevéssel fölötte nőnek. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjkassza bevételeinek, vagyis a nyugdíjjárulékoknak is csak ilyen szerény, jelenleg 1-2 százalékos mértékben kell nőnie.

A bérek ezzel szemben 6-8 százalékkal nőnek, és ez a dinamika a következő években is szinte biztosan fennmarad, mert a munkaerőpiac szűkössége, illetve a munkaerő számára szabadon hozzáférhető, többszörös jövedelmet kínáló nyugat-európai munkaerőpiac elszívó hatása ezt kikényszeríti. Ha ezekből a számokból indulunk ki, máris ki lehet számolni, mennyivel csökkenthető a nyugdíjjárulék évente, már csak azt kell tudni, hogy mennyi az most az összes járulék közül.

Mennyi az annyi?

Jelenleg két címen kerül pénz a nyugdíjkasszába: a munkavállalótól a bruttó fizetése 10 százalékát vonják le ezen a címen, a munkaadótól 27 százalékot szociális adó címén, csak azt nem tudjuk, hogy ez a tétel hogy oszlik meg a nyugdíjkassza és az egészségügy között. Ezért feltételezésekre kell hagyatkoznunk, abból indulunk ki, hogy a 27 százalék 15:12 arányban oszlik meg a kettő között, így a nyugdíjkasszára jutó teljes járulék a bruttó bér 25 százaléka.

Ennek a hányadnak elég 2 százalékkal nőni évente, miközben a bérnövekedés 6-8 százalékos. Ez akkor jön ki, ha a nyugdíjjárulék évente egy-másfél százalékponttal csökken. A kérdés már csak az, hogy ez hány éven át valósítható meg, és a végére milyen arányok alakulnak ki. A Figyelő információi szerint a cél a 20 százalékos szociális adó lenne, ami 7 százalékpontos csökkentés. Másfél százalékponttal számolva ez egy 5 éves program, a végeredmény pedig összesen 21,5 százalékos munkaadói kötelezettség.

Így a nettó bér 1,83-szorosa lenne a teljes bérköltség, ami már lényegesen jobb a mainál, de még mindig magas a régióhoz képest. Ha emellett eltörölnék, mondjuk a másfél-másfél százalékos szakképzési hozzájárulást és az ugyanekkora munkaerő-piaci járulékot (ezeket fedeznék a dinamikusan növekvő SZJA bevételek) , akkor már 1,76-os szorzónál tartanánk.

Végeredmény

És hogy mi lenne a végeredmény? Öt év múlva legalább 50 százalékkal magasabb nettó bérek, így lényegesen csökkenne a fejlett országokhoz képesti eltérés (bár még mindig két és félszeres lenne, de legyünk optimisták, és feltételezzünk a második öt évben is dinamikus béremelkedést), nem növekvő költségvetési hiányt, és kiegyensúlyozott nyugdíjkasszát. Az egyetlen negatívum, hogy a nyugdíjak reálértéke csak szinten maradna.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Tetszetős, de minden alapot nélkülöző állítás – ügyvédek a devizahiteles ítélet következményeiről
Privátbankár.hu | 2025. május 16. 10:19
Csak kevés szerződésre vonatkoztatható az uniós bíróság ítélete?
Makro / Külgazdaság Nőtt a munkanélküliség az OECD tagországaiban
Privátbankár.hu | 2025. május 16. 09:59
Elmozdulás a történelmi szinten is kirívóan alacsony adathoz képest.
Makro / Külgazdaság Nem jöttek jó hírek Tokióból
Privátbankár.hu | 2025. május 16. 09:14
Visszesés, egy éve az első.
Makro / Külgazdaság Teljes hátraarcot csinál Belgium energiaügyben
Privátbankár.hu | 2025. május 16. 08:19
Mégsem zárják be az atomerőműveket.
Makro / Külgazdaság Vannak, akik fityiszt mutatnak Trump vámjainak
Privátbankár.hu | 2025. május 15. 16:20
A Fidelity szerint továbbra is bőséges lehetőség kínálkozik a közép- és kelet-európai részvénypiacokon.
Makro / Külgazdaság Szabadesésben az ország életbiztosítása
Privátbankár.hu | 2025. május 15. 15:49
Állami milliárdok, ipari zuhanás – nem tér magához az akkugyártás.
Makro / Külgazdaság Öt nap alatt szétkapkodták a kkv-k az állami százmilliárdokat
Privátbankár.hu | 2025. május 15. 14:41
Egy hét alatt kimerült az EXIM Jövő Exportőrei Forgóeszközhitelének keretösszege.
Makro / Külgazdaság Egyre pesszimistább a hazai gazdasággal kapcsolatban a CIB Bank
Herman Bernadett | 2025. május 15. 14:12
  A kereskedelempolitikai feszültségek miatt rendkívül nagy bizonytalanság jellemzi a külső gazdasági környezet alakulását 2025-ben, amely a magyar gazdaság teljesítményére is rányomhatja a bélyegét – vélik a CIB Bank elemzői. A korábban vártnál jóval szerényebb – kevéssel egy százalék feletti – ütemben növekedhet a magyar GDP.   
Makro / Külgazdaság Ezért sem lenne rossz, ha már lenne eurónk
Privátbankár.hu | 2025. május 15. 13:55
Az euróövezet ipari termelése éves és havi szinten egyaránt gyorsuló ütemben nőtt márciusban.
Makro / Külgazdaság Ez a harc lehet a végső a vergődő Nissannál?
Privátbankár.hu | 2025. május 15. 11:22
A Nissan új vezérigazgatója ugyan brutális átalakítási tervvel próbálja megmenteni a súlyos válságban lévő autógyártót, ám szakértők szerint a kísérlet kétesélyes.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG