Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A német adófizetők állják a német nyugdíjkassza kiadásainak már közel harmadát, és egyre többet kell a költségvetésből a nyugdíjakra átcsoportosítani. Hogy van ez Magyarországon, itt is ennyire rossz a helyzet? Rossz-e ez a jelenség egyáltalán? Melyik országban fizetnek a dolgozók, vállalkozók több adót, járulékot? Utánanéztünk.
(Pixabay)

Németországban és sok más országban állandóan nyugdíjbombával riogatnak, a társadalom elöregedése miatt. Annak ellenére is, hogy jó a munkaerő-piaci helyzet és ömlenek hozzájuk a bevándorlók. Ennek egyik jele sokak szerint, hogy a központi költségvetésből egyre több pénzt kell átcsoportosítani a nyugdíjkasszába, jövőre már majdnem 100 milliárd eurót.

Lassan a költségvetési kiadások harmada nyugdíjra megy el, és a nyugdíjak közel harmada adókból folyik be, nem az arra szolgáló járulékokból. Ennek ellenére a jó munkaerő-piaci helyzetre, a magas járulékbefizetésekre hivatkozva jó nagyot emeltek a nyugdíjakon most július 1-től. (Lásd: A világ legnagyobb piramisjátékává válhat a nyugdíjrendszer?)

Magyarországon nagyjából hasonlóan vészes az öregedés (hasonlóan kevés gyermek születik, majdnem ugyanolyan alacsony a termékenységi mutató), de bevándorlás helyett kivándorlás van. Bármit is állít erről a KSH, nap mint nap tapasztaljuk és látjuk a külföldi statisztikákban.

Nem a magyar jár jobban

Ráadásul nálunk a nyugdíjak a bérek 70-80 százalékára rúgtak átlagosan az utóbbi években, szemben a németországi 48 százalékkal. Minden logika azt mondja, hogy itt sem jobb a helyzet, mint amott.

Összeszedtük a munkát terhelő különböző közterheket a két országban, amelyek mértéke alapvetően hasonló. Nálunk kicsit alacsonyabbak a munka terhei, körülbelül három százalékponttal, de sokkal, de sokkal magasabb az ÁFA. Így végső soron a dolgozók nem járnak jobban, ugyanannyi megtermelt értékből vagy bérköltségből valójában kevesebb marad vásárlásra.

Adó- és járulékterhek (%)

Németország Magyarország
Munkavállalók terhei:
Munkavállalói nyugdíjjárulék 9,3 10
Munkavállalói egészségbiztosítás 7,3 8,5
Munkavállalók átlagos SZJA-terhe 17,5 15
Munkanélküliség-biztosítás 1,5 -
Ápolási biztosítás 1,275 -
Munkavállalók összesen 36,875 33,5
Munkáltatók terhei:
Munkáltatói nyugdíjjárulék 9,3 -
Munkáltatói egészségbiztosítás 7,3 -
Munkanélküli-biztosítás 1,5 -
Ápolási biztosítás 1,275 -
Szociális hozzájárulási adó - 19,5
Szakképzési hozzájárulás - 1,5
Munkáltatók összesen 19,375 19,5
MINDÖSSZESEN 56,25 53
Normál ÁFA-kulcs: 19 27
Kedvezményes ÁFA-kulcs: 7 18 vagy 5

Ne az emberek adójából fizessék?

Nálunk a munkáltatók által fizetett egyes járulékokat 2012-ben összevonták és átnevezték szociális hozzájárulási adóra (“szocho”). Ez részben a nyugdíjkasszába, vagy inkább a nyugdíjakra megy, pedig az adók tulajdonsága, hogy a költségvetésbe folynak be. Tehát elvi síkon igen, már most is részben adókból finanszírozzák a magyar nyugdíjakat.

Egy régi, 2015-ös állapot szerint a magyar nyugdíjbiztosítás bevételei 3084 milliárd forintot tettek ki, ebből 2087 milliárd a szocho-ból származott, 965 milliárd az egyéni munkavállalói nyugdíjjárulékokból (tíz százalék). Valamivel később a Nyugdíjbiztosítás szervezetét beolvasztották az Államkincstárba, és együtt kezelik a nyugdíjat a többi szociális tétellel, az egészségüggyel.

A szocho nem elég

Ennek a nagy népjóléti kalapnak a bevételei tavaly 5326 milliárdot tettek ki, aminek pedig közel  a fele volt a szocho. (Lásd a lenti táblázatot.) De ezen kívül is van egy 629 (2016-ban még csak 415) milliárdos költségvetési támogatás a képletben, úgy tűnik, a már kétszer is csökkentett szocho sem elég az összes kiadásra. (2017. január 1-től a szocho 27 százalékról 22 százalékra, 2018. január 1-től pedig 19,5 százalékra csökkent.) Összehasonlításképpen, az idei költségvetés teljes kiadási oldala 20 112 milliárd forint.

Csökkent versenyképesség

Így egyáltalán nem úgy tűnik, hogy jobb helyzetben lennénk, mint Németország. De miért rossz az, ha sok a nyugdíjakra fordított költségvetési kiadás? Valószínűleg ez önmagában nem baj. Nem is igazán a járulékok szintje.

Hanem az, ha általában a munkát vagy a gazdaságot magas terhek sújtják, és így versenyképessége csökken más országokhoz képest. Ez azonban egész Európában probléma a feltörekvő országokkal összehasonlítva.

(Forrás: Államkincstár)

Biztosítottak vagyunk, vagy adózók?

A vállalkozók szempontjából rendszerint teljesen mindegy, hogy ha 100 forint bérköltségből például 50 a közteher, akkor azon belül mennyi az adó és mennyi az ilyen-olyan járulék. Számukra többnyire csak elnevezés, címkézés kérdése.

A munkavállalóknál rövid távon szintén mindegynek látszik, de valójában attól is függ, hogy valamelyik befizetésük után kapnak-e ellentételezést, kapnak-e többet valamiből. Például egy magasabb nyugdíjjárulék magasabb nyugdíjjal jár-e. Ilyen szempontból nem feltétlenül mindegy, adóról vagy járulékról beszélünk-e.

Az alapprobléma marad

A járulék egyfajta biztosítási jogviszonyt feltételez, a befizetésért ellentételezés, védelem jár. Az adó az adó, az államé lesz, nem jár vissza, nem jár érte ellenszolgáltatás. De reméljük, ez is csak elvi kérdés marad, senki nem akarja a nyugdíjat vagy az egészségbiztosítást megszüntetni.

Az viszont a címkéktől és elnevezésektől nem változik, hogy a társadalom öregszik, a fiatalok kevesen vannak és sokan elvándorolnak, ami hosszú távon óriási probléma forrása lehet. Az alapprobléma megmarad, az óra ketyeg.

Tényleg alacsonyabb nálunk az SZJA?

A német személyi jövedelemadó alsó kulcsa nulla százalék (évi 9000 euróig), a második 14, a legfelső 45. A legtöbben vélhetően egy 24 százalékos sávba tartoznak. De az átlagot nehéz lehet megállapítani, a jövedelmek tartományonként, városonként, ágazatonként, foglalkozásonként is nagyon szóródnak, és sok az adókedvezmény, leírás.

A Destatis statisztikai hivatal fájóan régi, 2014-es adatai szerint 1479 milliárd euró összes személyi jövedelemből 1269 milliárd euró volt adóköteles, és erre 259 milliárd jövedelemadót állapítottak meg. Ez az összes jövedelemnek 17,5, az adóköteles jövedelmeknek viszont 20,9 százaléka.

Nem tudni, hogy az adatok tartalmazzák-e a szintén jövedelemfüggő szolidaritási pótlékot (Solidaritätszuschlag, az adó 5,5 százaléka) és a sok esetben kötelezőnek mondható egyházi adót (Kirchensteuer). Az utóbbiból a Római Katolikus Egyház 2015-ben 6,1, az Evangélikus Egyház 5,4 milliárd euró bevételre tett szert.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Személyes pénzügyek Nyugdíjbiztosítás: még két napig lehet kérni az adójóváírást
Privátbankár.hu | 2021. május 18. 16:33
A héten lejár a 2020. évi jövedelmek bevallásának határideje. A nyugdíjbiztosítással rendelkezőknek is eddig kell kérvényezniük a tavalyi befizetéseik után járó 20 százalékos adójóváírást. Különböző okok miatt ezt minden évben több tízezren mulasztják el - figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).
Személyes pénzügyek Kiszámolták, mennyibe kerülhet a hiteleseknek a kormány kiszivárgott ajándéka
Privátbankár.hu | 2021. május 17. 15:34
Pénteki sajtóhírek szerint újfent meghosszabbodhat Magyarországon a hitelmoratórium. Érdemes lehet ugyanakkor mindenkinek végiggondolni, hogy él-e a felkínált lehetőséggel, egy újabb év törlesztési szünet ugyanis jócskán megemeli majd a teljes visszafizetendő összeget – figyelmeztet elemzésében a Bank360.
Személyes pénzügyek Iskolába nem mehettek, bankba pedig nem akartak menni a magyar fiatalok
Privátbankár.hu | 2021. május 16. 13:04
A fiatal korosztály életére a járványhelyzet miatt bevezetett digitális oktatás nagy hatással volt, összesen 70 százalékuk került kapcsolatba a virtuális tanulással – derül ki a K&H ifjúsági indexéből. A felmérés szerint a 19-29 éves korosztály 51 százaléka kevesebbet találkozott a családtagjaival, vagy mozdult ki otthonról, mint korábban. A fiatalok 90 százaléka pedig banki ügyeiket is otthonról, digitálisan vagy online intézték.
Személyes pénzügyek Balga, aki nem adósodik el fülig!
Eidenpenz József | 2021. május 14. 05:21
Kérem, ezt a cikket ne olvassa el, mert az káros lehet a nemzetgazdaságnak. Bár jó lehet az Ön zsebének. Lassan ott tartunk, hogy minden lakossági hitel kamatterhe alacsonyabb, mint a lakossági állampapírok hozama. Még akinek van pénze, annak is érdemes lehet hitelt felvenni, sőt van, hogy annak éri meg igazán. Az infláció ugyanis lassan felzabálja majd a tartozások értékét. Jegyzet.
Személyes pénzügyek Így vehetsz fel 8 milliót gyorsan lakásvásárlásra
Privátbankár.hu | 2021. május 9. 20:02
Mit tehetsz, ha azonnal kell lakásvásárlásra a pénz, különben elhappolják előled a kiszemelt ingatlant? A jelzáloghitel igénylése több hét is lehet, ezért ez ilyen esetben van, hogy nem opció. Ha személyi kölcsönt veszel fel, ahhoz gyorsabban hozzájuthatsz, viszont nagyon drága. A megoldás a kettő ötvözésében lehet, de még mindig mélyen a zsebedbe kell nyúlni. A Bank360 összeállítása.
Személyes pénzügyek Kialakult a diákverseny májusi döntőjének mezőnye
Privátbankár.hu | 2021. május 1. 10:35
Egy zalaegerszegi és egy orosházi gimnázium csapata jutott be utolsóként a második alkalommal megrendezett Legyél te is Pénzügyi Junior Klasszis! verseny május 19-ei országos döntőjébe.
Személyes pénzügyek 414 ezer forintra emelkedett a bruttó átlagfizetés februárban
Privátbankár.hu | 2021. április 29. 09:36
A KSH adatai szerint a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset is 9,8 százalékkal nőtt egy év alatt.
Személyes pénzügyek Már csaknem teljes a diákverseny májusi döntőjének mezőnye
Privátbankár.hu | 2021. április 28. 19:37
Három budapesti, egy győri és egy tatabányai gimnázium csapata teljesített a legjobban a második alkalommal megrendezett Legyél te is Pénzügyi Junior Klasszis! verseny április 28-ai megyei elődöntőiben, aminek következtében részt vehetnek a május 19-ei országos döntőben. Amelynek mezőnye az április 29-ei utolsó elődöntőben válik teljessé.
Személyes pénzügyek Megszavazták a 25 év alatti fiatalok szja-mentességét
Privátbankár.hu / MTI | 2021. április 28. 14:13
A döntés egymillió fiatalt érinthet. 
Személyes pénzügyek További csapatok jutottak a diákverseny májusi döntőjébe
Privátbankár.hu | 2021. április 27. 19:43
Két debreceni, egy kisújszállási, egy vásárosnaményi és egy fehérgyarmati gimnázium csapata szerepelt a legjobban a második alkalommal megrendezett Legyél te is Pénzügyi Junior Klasszis! verseny április 27-ei megyei elődöntőiben, így ők vehetnek részt a május 19-ei országos döntőre. Április 29-éig további elődöntőkre kerül sor.
Friss
hírlevél
depositphotos

Legyen Ön is előfizetőnk!

Előfizetőink naponta 4-6 egyedi, máshol nem olvasott,
minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, az első hónapban 390 forintért.