6p
A német adófizetők állják a német nyugdíjkassza kiadásainak már közel harmadát, és egyre többet kell a költségvetésből a nyugdíjakra átcsoportosítani. Hogy van ez Magyarországon, itt is ennyire rossz a helyzet? Rossz-e ez a jelenség egyáltalán? Melyik országban fizetnek a dolgozók, vállalkozók több adót, járulékot? Utánanéztünk.
(Pixabay)

Németországban és sok más országban állandóan nyugdíjbombával riogatnak, a társadalom elöregedése miatt. Annak ellenére is, hogy jó a munkaerő-piaci helyzet és ömlenek hozzájuk a bevándorlók. Ennek egyik jele sokak szerint, hogy a központi költségvetésből egyre több pénzt kell átcsoportosítani a nyugdíjkasszába, jövőre már majdnem 100 milliárd eurót.

Lassan a költségvetési kiadások harmada nyugdíjra megy el, és a nyugdíjak közel harmada adókból folyik be, nem az arra szolgáló járulékokból. Ennek ellenére a jó munkaerő-piaci helyzetre, a magas járulékbefizetésekre hivatkozva jó nagyot emeltek a nyugdíjakon most július 1-től. (Lásd: A világ legnagyobb piramisjátékává válhat a nyugdíjrendszer?)

Magyarországon nagyjából hasonlóan vészes az öregedés (hasonlóan kevés gyermek születik, majdnem ugyanolyan alacsony a termékenységi mutató), de bevándorlás helyett kivándorlás van. Bármit is állít erről a KSH, nap mint nap tapasztaljuk és látjuk a külföldi statisztikákban.

Nem a magyar jár jobban

Ráadásul nálunk a nyugdíjak a bérek 70-80 százalékára rúgtak átlagosan az utóbbi években, szemben a németországi 48 százalékkal. Minden logika azt mondja, hogy itt sem jobb a helyzet, mint amott.

Összeszedtük a munkát terhelő különböző közterheket a két országban, amelyek mértéke alapvetően hasonló. Nálunk kicsit alacsonyabbak a munka terhei, körülbelül három százalékponttal, de sokkal, de sokkal magasabb az ÁFA. Így végső soron a dolgozók nem járnak jobban, ugyanannyi megtermelt értékből vagy bérköltségből valójában kevesebb marad vásárlásra.

Adó- és járulékterhek (%)

Németország Magyarország
Munkavállalók terhei:
Munkavállalói nyugdíjjárulék 9,3 10
Munkavállalói egészségbiztosítás 7,3 8,5
Munkavállalók átlagos SZJA-terhe 17,5 15
Munkanélküliség-biztosítás 1,5 -
Ápolási biztosítás 1,275 -
Munkavállalók összesen 36,875 33,5
Munkáltatók terhei:
Munkáltatói nyugdíjjárulék 9,3 -
Munkáltatói egészségbiztosítás 7,3 -
Munkanélküli-biztosítás 1,5 -
Ápolási biztosítás 1,275 -
Szociális hozzájárulási adó - 19,5
Szakképzési hozzájárulás - 1,5
Munkáltatók összesen 19,375 19,5
MINDÖSSZESEN 56,25 53
Normál ÁFA-kulcs: 19 27
Kedvezményes ÁFA-kulcs: 7 18 vagy 5

Ne az emberek adójából fizessék?

Nálunk a munkáltatók által fizetett egyes járulékokat 2012-ben összevonták és átnevezték szociális hozzájárulási adóra (“szocho”). Ez részben a nyugdíjkasszába, vagy inkább a nyugdíjakra megy, pedig az adók tulajdonsága, hogy a költségvetésbe folynak be. Tehát elvi síkon igen, már most is részben adókból finanszírozzák a magyar nyugdíjakat.

Egy régi, 2015-ös állapot szerint a magyar nyugdíjbiztosítás bevételei 3084 milliárd forintot tettek ki, ebből 2087 milliárd a szocho-ból származott, 965 milliárd az egyéni munkavállalói nyugdíjjárulékokból (tíz százalék). Valamivel később a Nyugdíjbiztosítás szervezetét beolvasztották az Államkincstárba, és együtt kezelik a nyugdíjat a többi szociális tétellel, az egészségüggyel.

A szocho nem elég

Ennek a nagy népjóléti kalapnak a bevételei tavaly 5326 milliárdot tettek ki, aminek pedig közel  a fele volt a szocho. (Lásd a lenti táblázatot.) De ezen kívül is van egy 629 (2016-ban még csak 415) milliárdos költségvetési támogatás a képletben, úgy tűnik, a már kétszer is csökkentett szocho sem elég az összes kiadásra. (2017. január 1-től a szocho 27 százalékról 22 százalékra, 2018. január 1-től pedig 19,5 százalékra csökkent.) Összehasonlításképpen, az idei költségvetés teljes kiadási oldala 20 112 milliárd forint.

Csökkent versenyképesség

Így egyáltalán nem úgy tűnik, hogy jobb helyzetben lennénk, mint Németország. De miért rossz az, ha sok a nyugdíjakra fordított költségvetési kiadás? Valószínűleg ez önmagában nem baj. Nem is igazán a járulékok szintje.

Hanem az, ha általában a munkát vagy a gazdaságot magas terhek sújtják, és így versenyképessége csökken más országokhoz képest. Ez azonban egész Európában probléma a feltörekvő országokkal összehasonlítva.

(Forrás: Államkincstár)

Biztosítottak vagyunk, vagy adózók?

A vállalkozók szempontjából rendszerint teljesen mindegy, hogy ha 100 forint bérköltségből például 50 a közteher, akkor azon belül mennyi az adó és mennyi az ilyen-olyan járulék. Számukra többnyire csak elnevezés, címkézés kérdése.

A munkavállalóknál rövid távon szintén mindegynek látszik, de valójában attól is függ, hogy valamelyik befizetésük után kapnak-e ellentételezést, kapnak-e többet valamiből. Például egy magasabb nyugdíjjárulék magasabb nyugdíjjal jár-e. Ilyen szempontból nem feltétlenül mindegy, adóról vagy járulékról beszélünk-e.

Az alapprobléma marad

A járulék egyfajta biztosítási jogviszonyt feltételez, a befizetésért ellentételezés, védelem jár. Az adó az adó, az államé lesz, nem jár vissza, nem jár érte ellenszolgáltatás. De reméljük, ez is csak elvi kérdés marad, senki nem akarja a nyugdíjat vagy az egészségbiztosítást megszüntetni.

Az viszont a címkéktől és elnevezésektől nem változik, hogy a társadalom öregszik, a fiatalok kevesen vannak és sokan elvándorolnak, ami hosszú távon óriási probléma forrása lehet. Az alapprobléma megmarad, az óra ketyeg.

Tényleg alacsonyabb nálunk az SZJA?

A német személyi jövedelemadó alsó kulcsa nulla százalék (évi 9000 euróig), a második 14, a legfelső 45. A legtöbben vélhetően egy 24 százalékos sávba tartoznak. De az átlagot nehéz lehet megállapítani, a jövedelmek tartományonként, városonként, ágazatonként, foglalkozásonként is nagyon szóródnak, és sok az adókedvezmény, leírás.

A Destatis statisztikai hivatal fájóan régi, 2014-es adatai szerint 1479 milliárd euró összes személyi jövedelemből 1269 milliárd euró volt adóköteles, és erre 259 milliárd jövedelemadót állapítottak meg. Ez az összes jövedelemnek 17,5, az adóköteles jövedelmeknek viszont 20,9 százaléka.

Nem tudni, hogy az adatok tartalmazzák-e a szintén jövedelemfüggő szolidaritási pótlékot (Solidaritätszuschlag, az adó 5,5 százaléka) és a sok esetben kötelezőnek mondható egyházi adót (Kirchensteuer). Az utóbbiból a Római Katolikus Egyház 2015-ben 6,1, az Evangélikus Egyház 5,4 milliárd euró bevételre tett szert.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Személyes pénzügyek Gondolta volna? Egyre kevesebbet bizonytalankodnak a magyarok a pénzügyekben
Elek Lenke | 2024. július 23. 13:35
Bár a közhiedelem szerint a férfi a család feje, sok esetben a nők azok, akik gazdálkodnak a családi büdzsével, illetve akik hitelt vesznek fel a saját nevükre, lévén a gyes vagy gyed miatt kimutatható az állandó jövedelmük – ez is elhangzott a Provident keddi sajtótájékoztatóján, ahol egy nagyon fontos témáról, a magyarok pénzügyi helyzetéről, tudatosságáról, magabiztosságáról esett szó, településtípusokra és nemekre bontva.
Személyes pénzügyek Mi történik itt? Lakáshitelekben dúskál Magyarország
Privátbankár.hu | 2024. július 17. 14:55
Hatalmas növekedést mutat a magyar lakáshitelpiac 2024 első felében. A Bankmonitor szakértőinek becslése szerint júniusban a szerződések volumene átlépte a 130 milliárd forintot és ezzel az első félévi lakáshitel volumen már közel 10 százalékkal meg is haladja a 2023. év egészében felvett lakáshitelek összegét.
Személyes pénzügyek Nem is gondolná, mennyivel olcsóbb lehetne a devizaváltás és -utalás!
Csabai Károly | 2024. július 14. 13:13
Mindössze el kéne fogadni a már hosszú évek óta Magyarországon is jelenlévő fintech cég, a Wise javaslatát, ami azt célozza, hogy a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók ügyfeleinek csak tavaly 30 milliárd euró értékben felszámított rejtett költségek eltűnjenek. Magali Van Bulckkal, a Wise EMEA régiójának szabályozásért és kommunikációs stratégiáért felelős igazgatójával a cég londoni központjában beszélgettünk.
Személyes pénzügyek Még hogy pénzromlás! Van egy réteg, amely elégedetten dörzsölheti a tenyerét
Csabai Károly | 2024. július 11. 05:44
A legalább 20 millió forintjukat, de az esetek többségében ennek a többszörösét profikra bízó honfitársaink összvagyona közel 18 százalékos éves növekedés eredményeként átlépett egy lélektani határt, június végén már 10 ezer milliárd forint fölé került. Ez az összeg közel 60 ezer számlán fial, 5 százalékkal többön, mint egy évvel korábban, ami jelzi, hogy folyamatosan nő azok tábora, akik még a vad infláció közepette is képesek gyarapodni. Egyéb érdekességek is kiderülnek lapunk félévente elkészített friss felméréséből, a Privátbanki Körképből.
Személyes pénzügyek Belemászik a pénztárcákba az MI: hallgatna-e rá pénzkérdésekben?
Buksza blog | 2024. július 10. 15:02
A vagyonkezelés alapvetően egy tanácsadói üzletág, amelyben a szakértők javaslatokat tesznek a befektetési döntésekre azoknak, akik hallgatnak rájuk. Ezt a munkát elvileg az MI is elvégezhetné.
Személyes pénzügyek Egyre jobb buli önkéntes nyugdíjpénztári tagnak lenni
Privátbankár.hu | 2024. július 4. 10:53
Csökkentek a díjterhelési mutatók, a magas hozamok miatti sikerdíjak mellett is csak alig nőttek a költségek.
Személyes pénzügyek Nyugalmasabb időszak jön a babavárónál
Privátbankár.hu | 2024. június 29. 14:01
Véget érhet az elmúlt éveket jellemző nagy kilengések időszaka a babaváró hitelnél: 2024. első négy hónapjában havi kétezer szerződés környékén stabilizálódott a kereslet, és ha nem jön a képbe újabb jogszabályváltozás, nagyjából erre a szintre állhat be a piac. A támogatott konstrukció súlya viszont az előttünk álló években már csökkenhet a lakossági piacon.
Személyes pénzügyek Üzentek Matolcsy Györgyék a pórul járt Apple Pay-ügyfeleknek
Privátbankár.hu | 2024. június 27. 16:19
Minden károsultnak visszajár a jóvá nem hagyott tranzakciók összege.
Személyes pénzügyek Ön Apple Pay-ügyfél? Akkor még mindig retteghet!
Privátbankár.hu | 2024. június 27. 14:06
Szerda estétől a rendszer szabálytalan működése miatt számos ügyfél bankszámláiról százezrek tűntek el.
Személyes pénzügyek Strandlabdát az OTP-től? - a bank online piactere, a fizz.hu élesre vált
Privátbankár.hu | 2024. június 27. 12:57
Az eddig tesztüzemben működő oldal a nagybank segítségével vezető szerepre törne. Magyar nyelvű ügyfélszolgálatot, és áruhitelt is kínálnak. Bíznak a banki háttér meggyőző erejében.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG