6p
A német adófizetők állják a német nyugdíjkassza kiadásainak már közel harmadát, és egyre többet kell a költségvetésből a nyugdíjakra átcsoportosítani. Hogy van ez Magyarországon, itt is ennyire rossz a helyzet? Rossz-e ez a jelenség egyáltalán? Melyik országban fizetnek a dolgozók, vállalkozók több adót, járulékot? Utánanéztünk.
(Pixabay)

Németországban és sok más országban állandóan nyugdíjbombával riogatnak, a társadalom elöregedése miatt. Annak ellenére is, hogy jó a munkaerő-piaci helyzet és ömlenek hozzájuk a bevándorlók. Ennek egyik jele sokak szerint, hogy a központi költségvetésből egyre több pénzt kell átcsoportosítani a nyugdíjkasszába, jövőre már majdnem 100 milliárd eurót.

Lassan a költségvetési kiadások harmada nyugdíjra megy el, és a nyugdíjak közel harmada adókból folyik be, nem az arra szolgáló járulékokból. Ennek ellenére a jó munkaerő-piaci helyzetre, a magas járulékbefizetésekre hivatkozva jó nagyot emeltek a nyugdíjakon most július 1-től. (Lásd: A világ legnagyobb piramisjátékává válhat a nyugdíjrendszer?)

Magyarországon nagyjából hasonlóan vészes az öregedés (hasonlóan kevés gyermek születik, majdnem ugyanolyan alacsony a termékenységi mutató), de bevándorlás helyett kivándorlás van. Bármit is állít erről a KSH, nap mint nap tapasztaljuk és látjuk a külföldi statisztikákban.

Nem a magyar jár jobban

Ráadásul nálunk a nyugdíjak a bérek 70-80 százalékára rúgtak átlagosan az utóbbi években, szemben a németországi 48 százalékkal. Minden logika azt mondja, hogy itt sem jobb a helyzet, mint amott.

Összeszedtük a munkát terhelő különböző közterheket a két országban, amelyek mértéke alapvetően hasonló. Nálunk kicsit alacsonyabbak a munka terhei, körülbelül három százalékponttal, de sokkal, de sokkal magasabb az ÁFA. Így végső soron a dolgozók nem járnak jobban, ugyanannyi megtermelt értékből vagy bérköltségből valójában kevesebb marad vásárlásra.

Adó- és járulékterhek (%)

Németország Magyarország
Munkavállalók terhei:
Munkavállalói nyugdíjjárulék 9,3 10
Munkavállalói egészségbiztosítás 7,3 8,5
Munkavállalók átlagos SZJA-terhe 17,5 15
Munkanélküliség-biztosítás 1,5 -
Ápolási biztosítás 1,275 -
Munkavállalók összesen 36,875 33,5
Munkáltatók terhei:
Munkáltatói nyugdíjjárulék 9,3 -
Munkáltatói egészségbiztosítás 7,3 -
Munkanélküli-biztosítás 1,5 -
Ápolási biztosítás 1,275 -
Szociális hozzájárulási adó - 19,5
Szakképzési hozzájárulás - 1,5
Munkáltatók összesen 19,375 19,5
MINDÖSSZESEN 56,25 53
Normál ÁFA-kulcs: 19 27
Kedvezményes ÁFA-kulcs: 7 18 vagy 5

Ne az emberek adójából fizessék?

Nálunk a munkáltatók által fizetett egyes járulékokat 2012-ben összevonták és átnevezték szociális hozzájárulási adóra (“szocho”). Ez részben a nyugdíjkasszába, vagy inkább a nyugdíjakra megy, pedig az adók tulajdonsága, hogy a költségvetésbe folynak be. Tehát elvi síkon igen, már most is részben adókból finanszírozzák a magyar nyugdíjakat.

Egy régi, 2015-ös állapot szerint a magyar nyugdíjbiztosítás bevételei 3084 milliárd forintot tettek ki, ebből 2087 milliárd a szocho-ból származott, 965 milliárd az egyéni munkavállalói nyugdíjjárulékokból (tíz százalék). Valamivel később a Nyugdíjbiztosítás szervezetét beolvasztották az Államkincstárba, és együtt kezelik a nyugdíjat a többi szociális tétellel, az egészségüggyel.

A szocho nem elég

Ennek a nagy népjóléti kalapnak a bevételei tavaly 5326 milliárdot tettek ki, aminek pedig közel  a fele volt a szocho. (Lásd a lenti táblázatot.) De ezen kívül is van egy 629 (2016-ban még csak 415) milliárdos költségvetési támogatás a képletben, úgy tűnik, a már kétszer is csökkentett szocho sem elég az összes kiadásra. (2017. január 1-től a szocho 27 százalékról 22 százalékra, 2018. január 1-től pedig 19,5 százalékra csökkent.) Összehasonlításképpen, az idei költségvetés teljes kiadási oldala 20 112 milliárd forint.

Csökkent versenyképesség

Így egyáltalán nem úgy tűnik, hogy jobb helyzetben lennénk, mint Németország. De miért rossz az, ha sok a nyugdíjakra fordított költségvetési kiadás? Valószínűleg ez önmagában nem baj. Nem is igazán a járulékok szintje.

Hanem az, ha általában a munkát vagy a gazdaságot magas terhek sújtják, és így versenyképessége csökken más országokhoz képest. Ez azonban egész Európában probléma a feltörekvő országokkal összehasonlítva.

(Forrás: Államkincstár)

Biztosítottak vagyunk, vagy adózók?

A vállalkozók szempontjából rendszerint teljesen mindegy, hogy ha 100 forint bérköltségből például 50 a közteher, akkor azon belül mennyi az adó és mennyi az ilyen-olyan járulék. Számukra többnyire csak elnevezés, címkézés kérdése.

A munkavállalóknál rövid távon szintén mindegynek látszik, de valójában attól is függ, hogy valamelyik befizetésük után kapnak-e ellentételezést, kapnak-e többet valamiből. Például egy magasabb nyugdíjjárulék magasabb nyugdíjjal jár-e. Ilyen szempontból nem feltétlenül mindegy, adóról vagy járulékról beszélünk-e.

Az alapprobléma marad

A járulék egyfajta biztosítási jogviszonyt feltételez, a befizetésért ellentételezés, védelem jár. Az adó az adó, az államé lesz, nem jár vissza, nem jár érte ellenszolgáltatás. De reméljük, ez is csak elvi kérdés marad, senki nem akarja a nyugdíjat vagy az egészségbiztosítást megszüntetni.

Az viszont a címkéktől és elnevezésektől nem változik, hogy a társadalom öregszik, a fiatalok kevesen vannak és sokan elvándorolnak, ami hosszú távon óriási probléma forrása lehet. Az alapprobléma megmarad, az óra ketyeg.

Tényleg alacsonyabb nálunk az SZJA?

A német személyi jövedelemadó alsó kulcsa nulla százalék (évi 9000 euróig), a második 14, a legfelső 45. A legtöbben vélhetően egy 24 százalékos sávba tartoznak. De az átlagot nehéz lehet megállapítani, a jövedelmek tartományonként, városonként, ágazatonként, foglalkozásonként is nagyon szóródnak, és sok az adókedvezmény, leírás.

A Destatis statisztikai hivatal fájóan régi, 2014-es adatai szerint 1479 milliárd euró összes személyi jövedelemből 1269 milliárd euró volt adóköteles, és erre 259 milliárd jövedelemadót állapítottak meg. Ez az összes jövedelemnek 17,5, az adóköteles jövedelmeknek viszont 20,9 százaléka.

Nem tudni, hogy az adatok tartalmazzák-e a szintén jövedelemfüggő szolidaritási pótlékot (Solidaritätszuschlag, az adó 5,5 százaléka) és a sok esetben kötelezőnek mondható egyházi adót (Kirchensteuer). Az utóbbiból a Római Katolikus Egyház 2015-ben 6,1, az Evangélikus Egyház 5,4 milliárd euró bevételre tett szert.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Személyes pénzügyek Bankkártyás figyelmeztetést küldött az MNB
Privátbankár.hu | 2025. április 24. 11:11
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint érdemes korlátozni bankkártyák vásárlási-, készpénzfelvételi limitjeit a kibercsalások miatt. 
Személyes pénzügyek A megtakarításainkat a válság idején is érdemes biztonságban tudni
Hollós János | 2025. április 22. 13:02
Kicsit talán meglepő és tiszteletre méltó módon a világban kitört kereskedelmi háborúval egyelőre nem foglalkoznak a biztosítási piac szereplői. Egyebek mellett ez derült ki a Klasszis Média Nyugdíjszerviz című adásából, amelynek vendége volt többek között Malicskó Gábor, az UNIQA Biztosító Lakossági Üzletágért felelős igazgatósági tagja.
Személyes pénzügyek Végre! Ebben az összevetésben több közép- és kelet-európai országot lepipáltunk
Privátbankár.hu | 2025. április 18. 14:42
A háztartási megtakarítások volumene alapján Magyarország a mezőny első felébe tartozik a régiós gazdaságok között, de még inkább kitűnik azzal, hogy a megtakarítások szerkezetében jelentős eltérést mutat a többi országhoz képest. Az MBH Elemzési Centrum szakértői megvizsgálták, hogyan áll össze a hazai megtakarítások struktúrája, és ez miben különbözik a térségben jellemző szerkezettől.
Személyes pénzügyek Szomorú tények: minél kevesebbet keres valaki, annál kevésbé emelkedett a bére
Privátbankár.hu | 2025. április 17. 15:04
A januárinál mérsékeltebb februári reálkereseti adatokra is reagáltak a Nemzetgazdasági Minisztérium és az elemzők.
Személyes pénzügyek Lelombozó adat jött ki arról, tartották-e a lépést a bérek az inflációval
Privátbankár.hu | 2025. április 17. 08:28
A bruttó átlagkereset 9,3, a nettó átlagkereset 9,1, a reálkereset pedig 3,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Személyes pénzügyek Százezres flotta tagjai szaladgálnak kötelező nélkül
Privátbankár.hu | 2025. április 15. 11:29
Több mint 650 ezer segédmotoros kerékpárból továbbra is kevesebb mint 300 ezer rendelkezik érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) – közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). Becslések szerint a kgfb-kötelezettség alá tavaly nyár óta bevont mintegy 50 ezer e-roller közül is jó esetben csak 10-15 ezer rendelkezik az előírt biztosítási fedezettel.
Személyes pénzügyek Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! Újabb továbbjutó csapatokkal lett teljes a döntő mezőnye
Privátbankár.hu | 2025. április 11. 11:18
Megvan a 20 csapat, amelyik májusban megmérkőzhet a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! pénzügyi tudatossági verseny döntőjében.
Személyes pénzügyek Ön is észrevette? Támadás érte az OTP-t
Privátbankár.hu | 2025. április 10. 16:46
Az OTP-t szokatlan erős túlterheléses támadás érte.
Személyes pénzügyek Viszik az állampapírokat, mint a cukrot
Privátbankár.hu | 2025. április 9. 16:11
A sajtó egy része az elmúlt napokban téves következtetéseket vont le a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen megjelent februári értékpapírpiaci statisztikájából, amit a háztartások állampapírállománya tekintetében a februári jelentős kamatkifizetések torzítottak. Az állományi változásokról a kamatfizetések hatásától megszűrt, névértékes statisztika ad számot, ami egyértelműen mutatja, hogy tovább nőttek a lakossági befektetők állampapír-megtakarításai.
Személyes pénzügyek Ezt tudja az új, díjmentes alapszámla
Privátbankár.hu | 2025. április 8. 17:31
Az MNB és a Bankszövetség megállapodása alapján az alapszámlának mindaddig elengedik a havi díját, amíg az infláció nem csökken három egymást követő hónapban 4 százalék alá.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG