<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p
A német adófizetők állják a német nyugdíjkassza kiadásainak már közel harmadát, és egyre többet kell a költségvetésből a nyugdíjakra átcsoportosítani. Hogy van ez Magyarországon, itt is ennyire rossz a helyzet? Rossz-e ez a jelenség egyáltalán? Melyik országban fizetnek a dolgozók, vállalkozók több adót, járulékot? Utánanéztünk.
(Pixabay)

Németországban és sok más országban állandóan nyugdíjbombával riogatnak, a társadalom elöregedése miatt. Annak ellenére is, hogy jó a munkaerő-piaci helyzet és ömlenek hozzájuk a bevándorlók. Ennek egyik jele sokak szerint, hogy a központi költségvetésből egyre több pénzt kell átcsoportosítani a nyugdíjkasszába, jövőre már majdnem 100 milliárd eurót.

Lassan a költségvetési kiadások harmada nyugdíjra megy el, és a nyugdíjak közel harmada adókból folyik be, nem az arra szolgáló járulékokból. Ennek ellenére a jó munkaerő-piaci helyzetre, a magas járulékbefizetésekre hivatkozva jó nagyot emeltek a nyugdíjakon most július 1-től. (Lásd: A világ legnagyobb piramisjátékává válhat a nyugdíjrendszer?)

Magyarországon nagyjából hasonlóan vészes az öregedés (hasonlóan kevés gyermek születik, majdnem ugyanolyan alacsony a termékenységi mutató), de bevándorlás helyett kivándorlás van. Bármit is állít erről a KSH, nap mint nap tapasztaljuk és látjuk a külföldi statisztikákban.

Nem a magyar jár jobban

Ráadásul nálunk a nyugdíjak a bérek 70-80 százalékára rúgtak átlagosan az utóbbi években, szemben a németországi 48 százalékkal. Minden logika azt mondja, hogy itt sem jobb a helyzet, mint amott.

Összeszedtük a munkát terhelő különböző közterheket a két országban, amelyek mértéke alapvetően hasonló. Nálunk kicsit alacsonyabbak a munka terhei, körülbelül három százalékponttal, de sokkal, de sokkal magasabb az ÁFA. Így végső soron a dolgozók nem járnak jobban, ugyanannyi megtermelt értékből vagy bérköltségből valójában kevesebb marad vásárlásra.

Adó- és járulékterhek (%)

Németország Magyarország
Munkavállalók terhei:
Munkavállalói nyugdíjjárulék 9,3 10
Munkavállalói egészségbiztosítás 7,3 8,5
Munkavállalók átlagos SZJA-terhe 17,5 15
Munkanélküliség-biztosítás 1,5 -
Ápolási biztosítás 1,275 -
Munkavállalók összesen 36,875 33,5
Munkáltatók terhei:
Munkáltatói nyugdíjjárulék 9,3 -
Munkáltatói egészségbiztosítás 7,3 -
Munkanélküli-biztosítás 1,5 -
Ápolási biztosítás 1,275 -
Szociális hozzájárulási adó - 19,5
Szakképzési hozzájárulás - 1,5
Munkáltatók összesen 19,375 19,5
MINDÖSSZESEN 56,25 53
Normál ÁFA-kulcs: 19 27
Kedvezményes ÁFA-kulcs: 7 18 vagy 5

Ne az emberek adójából fizessék?

Nálunk a munkáltatók által fizetett egyes járulékokat 2012-ben összevonták és átnevezték szociális hozzájárulási adóra (“szocho”). Ez részben a nyugdíjkasszába, vagy inkább a nyugdíjakra megy, pedig az adók tulajdonsága, hogy a költségvetésbe folynak be. Tehát elvi síkon igen, már most is részben adókból finanszírozzák a magyar nyugdíjakat.

Egy régi, 2015-ös állapot szerint a magyar nyugdíjbiztosítás bevételei 3084 milliárd forintot tettek ki, ebből 2087 milliárd a szocho-ból származott, 965 milliárd az egyéni munkavállalói nyugdíjjárulékokból (tíz százalék). Valamivel később a Nyugdíjbiztosítás szervezetét beolvasztották az Államkincstárba, és együtt kezelik a nyugdíjat a többi szociális tétellel, az egészségüggyel.

A szocho nem elég

Ennek a nagy népjóléti kalapnak a bevételei tavaly 5326 milliárdot tettek ki, aminek pedig közel  a fele volt a szocho. (Lásd a lenti táblázatot.) De ezen kívül is van egy 629 (2016-ban még csak 415) milliárdos költségvetési támogatás a képletben, úgy tűnik, a már kétszer is csökkentett szocho sem elég az összes kiadásra. (2017. január 1-től a szocho 27 százalékról 22 százalékra, 2018. január 1-től pedig 19,5 százalékra csökkent.) Összehasonlításképpen, az idei költségvetés teljes kiadási oldala 20 112 milliárd forint.

Csökkent versenyképesség

Így egyáltalán nem úgy tűnik, hogy jobb helyzetben lennénk, mint Németország. De miért rossz az, ha sok a nyugdíjakra fordított költségvetési kiadás? Valószínűleg ez önmagában nem baj. Nem is igazán a járulékok szintje.

Hanem az, ha általában a munkát vagy a gazdaságot magas terhek sújtják, és így versenyképessége csökken más országokhoz képest. Ez azonban egész Európában probléma a feltörekvő országokkal összehasonlítva.

(Forrás: Államkincstár)

Biztosítottak vagyunk, vagy adózók?

A vállalkozók szempontjából rendszerint teljesen mindegy, hogy ha 100 forint bérköltségből például 50 a közteher, akkor azon belül mennyi az adó és mennyi az ilyen-olyan járulék. Számukra többnyire csak elnevezés, címkézés kérdése.

A munkavállalóknál rövid távon szintén mindegynek látszik, de valójában attól is függ, hogy valamelyik befizetésük után kapnak-e ellentételezést, kapnak-e többet valamiből. Például egy magasabb nyugdíjjárulék magasabb nyugdíjjal jár-e. Ilyen szempontból nem feltétlenül mindegy, adóról vagy járulékról beszélünk-e.

Az alapprobléma marad

A járulék egyfajta biztosítási jogviszonyt feltételez, a befizetésért ellentételezés, védelem jár. Az adó az adó, az államé lesz, nem jár vissza, nem jár érte ellenszolgáltatás. De reméljük, ez is csak elvi kérdés marad, senki nem akarja a nyugdíjat vagy az egészségbiztosítást megszüntetni.

Az viszont a címkéktől és elnevezésektől nem változik, hogy a társadalom öregszik, a fiatalok kevesen vannak és sokan elvándorolnak, ami hosszú távon óriási probléma forrása lehet. Az alapprobléma megmarad, az óra ketyeg.

Tényleg alacsonyabb nálunk az SZJA?

A német személyi jövedelemadó alsó kulcsa nulla százalék (évi 9000 euróig), a második 14, a legfelső 45. A legtöbben vélhetően egy 24 százalékos sávba tartoznak. De az átlagot nehéz lehet megállapítani, a jövedelmek tartományonként, városonként, ágazatonként, foglalkozásonként is nagyon szóródnak, és sok az adókedvezmény, leírás.

A Destatis statisztikai hivatal fájóan régi, 2014-es adatai szerint 1479 milliárd euró összes személyi jövedelemből 1269 milliárd euró volt adóköteles, és erre 259 milliárd jövedelemadót állapítottak meg. Ez az összes jövedelemnek 17,5, az adóköteles jövedelmeknek viszont 20,9 százaléka.

Nem tudni, hogy az adatok tartalmazzák-e a szintén jövedelemfüggő szolidaritási pótlékot (Solidaritätszuschlag, az adó 5,5 százaléka) és a sok esetben kötelezőnek mondható egyházi adót (Kirchensteuer). Az utóbbiból a Római Katolikus Egyház 2015-ben 6,1, az Evangélikus Egyház 5,4 milliárd euró bevételre tett szert.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Személyes pénzügyek Ezt tehetik a családok a beígért szja-visszatérítéssel
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 24. 10:31
Az eddigi bejelentések alapján a gyermeket nevelő családok jövő februárban visszakapják befizetett személyi jövedelemadójukat a 2021-es átlagbérnek megfelelő adószintig. Mutatjuk, mire használható az összeg.
Személyes pénzügyek Hitelmoratórium: 200 ezren már törlesztik a hitelüket
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 23. 10:25
Fél év alatt közel kétszázezer volt moratóriumos hitel esetében kezdték meg ismételten a törlesztést a banki ügyfelek a nyárig. A moratóriumra igénybevételére jogosult lakossági hitelek immár kisebb fele van a fizetési stop védőhálója alatt.
Személyes pénzügyek Babaváró az Ersténél: az ügyfelek 90 százalékának kell a 10 millió forint
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 23. 10:05
A pénzintézet eddig 200 milliárd forint kölcsönt folyósított.
Személyes pénzügyek A szoros bizalmi légkör az egyik titka az MKB Private Banking és ügyfelei kapcsolatának
PR | 2021. szeptember 22. 10:47
A privátbankárok minden esetben bankjuk legjobb szolgáltatásait és termékeit biztosítják ügyfeleik számára, annak érdekében, hogy a vagyoni helyzetükhöz és egyedi igényeikhez legjobban illeszkedő megoldásokat élvezhessék – mondja Pleschinger Gyula Márk, az MKB Private Banking igazgatója. Az egyre inkább elfogadottá váló családi vagyontervezés során nemcsak az öröklésre és az előbb-utóbb elkerülhetetlenné váló generációváltásra koncentrálnak, hanem a család valamennyi tagjának bevonására is törekszenek.
Személyes pénzügyek A verseny lenyomja a jegybanki kamatemelést a személyi kölcsönöknél
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 21. 14:47
Miközben ma délután 15 bázisponttal megugrott a jegybanki alapkamat, a money.hu összegzése szerint a nyár és az ősz eleje inkább akciókkal, semmint érdemi kamatemelésekkel telt és telik a személyi hitelek piacán.
Személyes pénzügyek Milyen utazásról álmodozhatunk ősszel?
Draskóczy Dániel | 2021. szeptember 20. 18:46
Az elmúlt másfél évben az életünk ezerféleképpen változott meg, többek között a külföldi utazásokra egy ideig nem lehetett menni. Az utóbbi hónapokban ugyan az oltásoknak köszönhetően több állam is könnyített a beutazási szabályokon, ám sok országban jelenleg is hétről-hétre változnak az előírások. Éppen ezért nagy kérdés, hogy az ősz során a járvány újabb hulláma miatt bezárulnak a kapuk, vagy az oltások valóban kellő védelmet nyújtanak, és szabadon utazhatunk majd?
Személyes pénzügyek A lakáshitel törlesztésére is kaphatunk adókedvezményt: mutatjuk, hogyan
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 19. 11:34
A nagyobb hazai egészségpénztárak zöme önsegélyező pénztárként is működik, ennek köszönhetően pedig számos egyéb szolgáltatást vehetnek igénybe a tagok az egészségpénztár által nyújtott lehetőségek mellett. A Bank360 szakértői összefoglalták, hogy milyen önsegélyező pénztári szolgáltatások vehetők igénybe a nagyobb szolgáltatóknál, illetve, hogy miért érdemes élni ezzel a lehetőséggel.
Személyes pénzügyek Rárepültek a magyarok a kormány havi 5 ezer forintos nászajándékára
Privátbankár.hu / MTI | 2021. szeptember 19. 09:15
Soha nem vették még igénybe olyan sokan az első házasoknak járó adókedvezményt, mint ahányan tavaly. Az szja-bevallások adatai alapján 2020-ban a 105 ezer első házas összességében 4,2 milliárd forintot spórolt.
Személyes pénzügyek Több külföldi nyaralás, több utasbiztosítás
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 18. 14:39
A biztosítók visszajelzései alapján egyértelműen látszik, hogy az utazási kedv a 2019-es évhez közelített idén, emellett pedig az igény is egyre nagyobb az utasbiztosítások iránt. A Bank360.hu a nyári szezon tapasztalatairól kérdezett utasbiztosítókat.
Személyes pénzügyek Lankadatlan az utazási kedv az ősz kezdetén is
MTI | 2021. szeptember 16. 16:37
A főszezon lezárultával az év hátralévő részében sem csökkent a magyarok utazási kedve, a lakosság közel harmada tervez belföldre, szűk tizede pedig külföldre utazni az őszi-téli időszakban, ami megközelíti az év eddigi részében utazók arányát - derül ki a Reacty Digital Kft. legfrissebb reprezentatív kutatásából.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos