<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p
A német adófizetők állják a német nyugdíjkassza kiadásainak már közel harmadát, és egyre többet kell a költségvetésből a nyugdíjakra átcsoportosítani. Hogy van ez Magyarországon, itt is ennyire rossz a helyzet? Rossz-e ez a jelenség egyáltalán? Melyik országban fizetnek a dolgozók, vállalkozók több adót, járulékot? Utánanéztünk.
(Pixabay)

Németországban és sok más országban állandóan nyugdíjbombával riogatnak, a társadalom elöregedése miatt. Annak ellenére is, hogy jó a munkaerő-piaci helyzet és ömlenek hozzájuk a bevándorlók. Ennek egyik jele sokak szerint, hogy a központi költségvetésből egyre több pénzt kell átcsoportosítani a nyugdíjkasszába, jövőre már majdnem 100 milliárd eurót.

Lassan a költségvetési kiadások harmada nyugdíjra megy el, és a nyugdíjak közel harmada adókból folyik be, nem az arra szolgáló járulékokból. Ennek ellenére a jó munkaerő-piaci helyzetre, a magas járulékbefizetésekre hivatkozva jó nagyot emeltek a nyugdíjakon most július 1-től. (Lásd: A világ legnagyobb piramisjátékává válhat a nyugdíjrendszer?)

Magyarországon nagyjából hasonlóan vészes az öregedés (hasonlóan kevés gyermek születik, majdnem ugyanolyan alacsony a termékenységi mutató), de bevándorlás helyett kivándorlás van. Bármit is állít erről a KSH, nap mint nap tapasztaljuk és látjuk a külföldi statisztikákban.

Nem a magyar jár jobban

Ráadásul nálunk a nyugdíjak a bérek 70-80 százalékára rúgtak átlagosan az utóbbi években, szemben a németországi 48 százalékkal. Minden logika azt mondja, hogy itt sem jobb a helyzet, mint amott.

Összeszedtük a munkát terhelő különböző közterheket a két országban, amelyek mértéke alapvetően hasonló. Nálunk kicsit alacsonyabbak a munka terhei, körülbelül három százalékponttal, de sokkal, de sokkal magasabb az ÁFA. Így végső soron a dolgozók nem járnak jobban, ugyanannyi megtermelt értékből vagy bérköltségből valójában kevesebb marad vásárlásra.

Adó- és járulékterhek (%)

Németország Magyarország
Munkavállalók terhei:
Munkavállalói nyugdíjjárulék 9,3 10
Munkavállalói egészségbiztosítás 7,3 8,5
Munkavállalók átlagos SZJA-terhe 17,5 15
Munkanélküliség-biztosítás 1,5 -
Ápolási biztosítás 1,275 -
Munkavállalók összesen 36,875 33,5
Munkáltatók terhei:
Munkáltatói nyugdíjjárulék 9,3 -
Munkáltatói egészségbiztosítás 7,3 -
Munkanélküli-biztosítás 1,5 -
Ápolási biztosítás 1,275 -
Szociális hozzájárulási adó - 19,5
Szakképzési hozzájárulás - 1,5
Munkáltatók összesen 19,375 19,5
MINDÖSSZESEN 56,25 53
Normál ÁFA-kulcs: 19 27
Kedvezményes ÁFA-kulcs: 7 18 vagy 5

Ne az emberek adójából fizessék?

Nálunk a munkáltatók által fizetett egyes járulékokat 2012-ben összevonták és átnevezték szociális hozzájárulási adóra (“szocho”). Ez részben a nyugdíjkasszába, vagy inkább a nyugdíjakra megy, pedig az adók tulajdonsága, hogy a költségvetésbe folynak be. Tehát elvi síkon igen, már most is részben adókból finanszírozzák a magyar nyugdíjakat.

Egy régi, 2015-ös állapot szerint a magyar nyugdíjbiztosítás bevételei 3084 milliárd forintot tettek ki, ebből 2087 milliárd a szocho-ból származott, 965 milliárd az egyéni munkavállalói nyugdíjjárulékokból (tíz százalék). Valamivel később a Nyugdíjbiztosítás szervezetét beolvasztották az Államkincstárba, és együtt kezelik a nyugdíjat a többi szociális tétellel, az egészségüggyel.

A szocho nem elég

Ennek a nagy népjóléti kalapnak a bevételei tavaly 5326 milliárdot tettek ki, aminek pedig közel  a fele volt a szocho. (Lásd a lenti táblázatot.) De ezen kívül is van egy 629 (2016-ban még csak 415) milliárdos költségvetési támogatás a képletben, úgy tűnik, a már kétszer is csökkentett szocho sem elég az összes kiadásra. (2017. január 1-től a szocho 27 százalékról 22 százalékra, 2018. január 1-től pedig 19,5 százalékra csökkent.) Összehasonlításképpen, az idei költségvetés teljes kiadási oldala 20 112 milliárd forint.

Csökkent versenyképesség

Így egyáltalán nem úgy tűnik, hogy jobb helyzetben lennénk, mint Németország. De miért rossz az, ha sok a nyugdíjakra fordított költségvetési kiadás? Valószínűleg ez önmagában nem baj. Nem is igazán a járulékok szintje.

Hanem az, ha általában a munkát vagy a gazdaságot magas terhek sújtják, és így versenyképessége csökken más országokhoz képest. Ez azonban egész Európában probléma a feltörekvő országokkal összehasonlítva.

(Forrás: Államkincstár)

Biztosítottak vagyunk, vagy adózók?

A vállalkozók szempontjából rendszerint teljesen mindegy, hogy ha 100 forint bérköltségből például 50 a közteher, akkor azon belül mennyi az adó és mennyi az ilyen-olyan járulék. Számukra többnyire csak elnevezés, címkézés kérdése.

A munkavállalóknál rövid távon szintén mindegynek látszik, de valójában attól is függ, hogy valamelyik befizetésük után kapnak-e ellentételezést, kapnak-e többet valamiből. Például egy magasabb nyugdíjjárulék magasabb nyugdíjjal jár-e. Ilyen szempontból nem feltétlenül mindegy, adóról vagy járulékról beszélünk-e.

Az alapprobléma marad

A járulék egyfajta biztosítási jogviszonyt feltételez, a befizetésért ellentételezés, védelem jár. Az adó az adó, az államé lesz, nem jár vissza, nem jár érte ellenszolgáltatás. De reméljük, ez is csak elvi kérdés marad, senki nem akarja a nyugdíjat vagy az egészségbiztosítást megszüntetni.

Az viszont a címkéktől és elnevezésektől nem változik, hogy a társadalom öregszik, a fiatalok kevesen vannak és sokan elvándorolnak, ami hosszú távon óriási probléma forrása lehet. Az alapprobléma megmarad, az óra ketyeg.

Tényleg alacsonyabb nálunk az SZJA?

A német személyi jövedelemadó alsó kulcsa nulla százalék (évi 9000 euróig), a második 14, a legfelső 45. A legtöbben vélhetően egy 24 százalékos sávba tartoznak. De az átlagot nehéz lehet megállapítani, a jövedelmek tartományonként, városonként, ágazatonként, foglalkozásonként is nagyon szóródnak, és sok az adókedvezmény, leírás.

A Destatis statisztikai hivatal fájóan régi, 2014-es adatai szerint 1479 milliárd euró összes személyi jövedelemből 1269 milliárd euró volt adóköteles, és erre 259 milliárd jövedelemadót állapítottak meg. Ez az összes jövedelemnek 17,5, az adóköteles jövedelmeknek viszont 20,9 százaléka.

Nem tudni, hogy az adatok tartalmazzák-e a szintén jövedelemfüggő szolidaritási pótlékot (Solidaritätszuschlag, az adó 5,5 százaléka) és a sok esetben kötelezőnek mondható egyházi adót (Kirchensteuer). Az utóbbiból a Római Katolikus Egyház 2015-ben 6,1, az Evangélikus Egyház 5,4 milliárd euró bevételre tett szert.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Személyes pénzügyek Brutálisan megnőhetnek egyes lakáshitelek törlesztőrészletei
Privátbankár.hu | 2021. november 26. 15:46
Pórul járnak, akik a hitelfelvételkor a változó kamatozást választották: akár 17 százalékkal is magasabb lehet a decemberi törlesztőrészletük.
Személyes pénzügyek Jövőre többet fizetnek a lógósok
Privátbankár.hu | 2021. november 23. 17:15
Átlag hét százalékkal kell többet fizetnie azoknak jövő évtől, akikről kiderül, hogy érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés nélkül vesznek részt a közúti forgalomban. 
Személyes pénzügyek Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! - 2021 ősz - 2. forduló, 5. nap
Privátbankár.hu | 2021. november 22. 07:00
Mit tudsz a pénzügyekről? Itt a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! diákverseny 2. fordulója a Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés megyei, valamint budapesti csapatok számára!
Személyes pénzügyek Jönnek az ünnepek? Ne vásárolj semmit!
Privátbankár.hu | 2021. november 21. 18:26
A „Ne vásárolj semmit” mozgalom és más hasonló csoportok egyre népszerűbbek Nyugaton, legalább kétmillió új tagot szereztek az utóbbi időben. Segítenek az áremelkedések egy részének kivédésében és a környezet védelmében, bár a korlátaik miatt hatásuk nehezen kiszámítható. Magyarországon hol lehet ajándékokat szerezni – ingyen? Mutatjuk.
Személyes pénzügyek Sok háztartás helyzete romlott vagy stagnál Magyarországon
Privátbankár.hu | 2021. november 18. 18:45
Az előző negyedévhez képest enyhén csökkent, éves összehasonlításban azonban továbbra is javul a lakosság fizetőképessége az Intrum és a GKI indexe alapján. A lakossági fogyasztás szintje idén már eléri a járvány előtti mértéket, de az élesedő jövedelemkülönbségek miatt nem minden háztartás érzékeli a gazdasági növekedést.
Személyes pénzügyek A nap kérdése: fizet-e a biztosító Covidra?
Privátbankár.hu | 2021. november 18. 09:08
A koronavírus nem szerepel az életbiztosítások kizárásai között, ezért, ha valakinek van ilyen szerződése, akkor számíthat juttatásra.
Személyes pénzügyek Orbán Viktor jövő nyárig bebetonozta az áram árát
Privátbankár.hu | 2021. november 16. 07:48
Jövő tavasszal meg választás lesz.
Személyes pénzügyek Orbán Viktor bejelentette: 200 ezer lesz a minimálbér jövőre
Privátbankár.hu | 2021. november 15. 17:11
A kormányfő Facebookra feltöltött videójában beszélt erről.
Személyes pénzügyek Sosem voltak ilyen drágák a forintra váltott devizahitelek
Privátbankár.hu | 2021. november 15. 09:59
A változó kamatozású kölcsönök a leginkább érzékenyek a pénzpiaci hozamok mozgására, hiszen azok kamata a BUBOR értékétől közvetlenül függ. Ezek jó részét a régi devizahitelek adják, melyeket a forintosítás során a 3 havi BUBOR-hoz kötött kamatozású kölcsönné alakították át. A 2020. év eleje óta tartó hozamemelkedés most azonban elért egy újabb szintet, a devizahitelek ugyanis még sosem voltak ilyen drágák forintra váltásuk óta.
Személyes pénzügyek Mennyit számít az új minimálbér egy kölcsön felvételénél?
Privátbankár.hu | 2021. november 14. 17:20
Megszületett a megállapodás: 2022. januártól a minimálbért bruttó 200 ezer forintra, míg a garantált bérminimumot bruttó 260 ezer forintra emelik. A béremelés nemcsak a bevásárlásban vagy a rezsifizetésben jelenthet segítséget, hanem magasabb hitelösszeg felvételének a lehetőségét is jelentheti. A Bank360 pénzügyi szakértői megvizsgálták, hogy mennyi személyi kölcsönt, illetve lakáshitelt lehet felvenni a 2022-es minimálbért és bérminimumot keresve.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló