Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
6p

Miért állhatott be a Tisza és a Fidesz közötti különbség?
Ki nyerhet az adók körüli politikai viharon?
Mi lesz az átláthatósági törvényből?

Online Klasszis Klub élőben Somogyi Zoltánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves szociológust!

2025. szeptember 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A német adófizetők állják a német nyugdíjkassza kiadásainak már közel harmadát, és egyre többet kell a költségvetésből a nyugdíjakra átcsoportosítani. Hogy van ez Magyarországon, itt is ennyire rossz a helyzet? Rossz-e ez a jelenség egyáltalán? Melyik országban fizetnek a dolgozók, vállalkozók több adót, járulékot? Utánanéztünk.
(Pixabay)

Németországban és sok más országban állandóan nyugdíjbombával riogatnak, a társadalom elöregedése miatt. Annak ellenére is, hogy jó a munkaerő-piaci helyzet és ömlenek hozzájuk a bevándorlók. Ennek egyik jele sokak szerint, hogy a központi költségvetésből egyre több pénzt kell átcsoportosítani a nyugdíjkasszába, jövőre már majdnem 100 milliárd eurót.

Lassan a költségvetési kiadások harmada nyugdíjra megy el, és a nyugdíjak közel harmada adókból folyik be, nem az arra szolgáló járulékokból. Ennek ellenére a jó munkaerő-piaci helyzetre, a magas járulékbefizetésekre hivatkozva jó nagyot emeltek a nyugdíjakon most július 1-től. (Lásd: A világ legnagyobb piramisjátékává válhat a nyugdíjrendszer?)

Magyarországon nagyjából hasonlóan vészes az öregedés (hasonlóan kevés gyermek születik, majdnem ugyanolyan alacsony a termékenységi mutató), de bevándorlás helyett kivándorlás van. Bármit is állít erről a KSH, nap mint nap tapasztaljuk és látjuk a külföldi statisztikákban.

Nem a magyar jár jobban

Ráadásul nálunk a nyugdíjak a bérek 70-80 százalékára rúgtak átlagosan az utóbbi években, szemben a németországi 48 százalékkal. Minden logika azt mondja, hogy itt sem jobb a helyzet, mint amott.

Összeszedtük a munkát terhelő különböző közterheket a két országban, amelyek mértéke alapvetően hasonló. Nálunk kicsit alacsonyabbak a munka terhei, körülbelül három százalékponttal, de sokkal, de sokkal magasabb az ÁFA. Így végső soron a dolgozók nem járnak jobban, ugyanannyi megtermelt értékből vagy bérköltségből valójában kevesebb marad vásárlásra.

Adó- és járulékterhek (%)

Németország Magyarország
Munkavállalók terhei:
Munkavállalói nyugdíjjárulék 9,3 10
Munkavállalói egészségbiztosítás 7,3 8,5
Munkavállalók átlagos SZJA-terhe 17,5 15
Munkanélküliség-biztosítás 1,5 -
Ápolási biztosítás 1,275 -
Munkavállalók összesen 36,875 33,5
Munkáltatók terhei:
Munkáltatói nyugdíjjárulék 9,3 -
Munkáltatói egészségbiztosítás 7,3 -
Munkanélküli-biztosítás 1,5 -
Ápolási biztosítás 1,275 -
Szociális hozzájárulási adó - 19,5
Szakképzési hozzájárulás - 1,5
Munkáltatók összesen 19,375 19,5
MINDÖSSZESEN 56,25 53
Normál ÁFA-kulcs: 19 27
Kedvezményes ÁFA-kulcs: 7 18 vagy 5

Ne az emberek adójából fizessék?

Nálunk a munkáltatók által fizetett egyes járulékokat 2012-ben összevonták és átnevezték szociális hozzájárulási adóra (“szocho”). Ez részben a nyugdíjkasszába, vagy inkább a nyugdíjakra megy, pedig az adók tulajdonsága, hogy a költségvetésbe folynak be. Tehát elvi síkon igen, már most is részben adókból finanszírozzák a magyar nyugdíjakat.

Egy régi, 2015-ös állapot szerint a magyar nyugdíjbiztosítás bevételei 3084 milliárd forintot tettek ki, ebből 2087 milliárd a szocho-ból származott, 965 milliárd az egyéni munkavállalói nyugdíjjárulékokból (tíz százalék). Valamivel később a Nyugdíjbiztosítás szervezetét beolvasztották az Államkincstárba, és együtt kezelik a nyugdíjat a többi szociális tétellel, az egészségüggyel.

A szocho nem elég

Ennek a nagy népjóléti kalapnak a bevételei tavaly 5326 milliárdot tettek ki, aminek pedig közel  a fele volt a szocho. (Lásd a lenti táblázatot.) De ezen kívül is van egy 629 (2016-ban még csak 415) milliárdos költségvetési támogatás a képletben, úgy tűnik, a már kétszer is csökkentett szocho sem elég az összes kiadásra. (2017. január 1-től a szocho 27 százalékról 22 százalékra, 2018. január 1-től pedig 19,5 százalékra csökkent.) Összehasonlításképpen, az idei költségvetés teljes kiadási oldala 20 112 milliárd forint.

Csökkent versenyképesség

Így egyáltalán nem úgy tűnik, hogy jobb helyzetben lennénk, mint Németország. De miért rossz az, ha sok a nyugdíjakra fordított költségvetési kiadás? Valószínűleg ez önmagában nem baj. Nem is igazán a járulékok szintje.

Hanem az, ha általában a munkát vagy a gazdaságot magas terhek sújtják, és így versenyképessége csökken más országokhoz képest. Ez azonban egész Európában probléma a feltörekvő országokkal összehasonlítva.

(Forrás: Államkincstár)

Biztosítottak vagyunk, vagy adózók?

A vállalkozók szempontjából rendszerint teljesen mindegy, hogy ha 100 forint bérköltségből például 50 a közteher, akkor azon belül mennyi az adó és mennyi az ilyen-olyan járulék. Számukra többnyire csak elnevezés, címkézés kérdése.

A munkavállalóknál rövid távon szintén mindegynek látszik, de valójában attól is függ, hogy valamelyik befizetésük után kapnak-e ellentételezést, kapnak-e többet valamiből. Például egy magasabb nyugdíjjárulék magasabb nyugdíjjal jár-e. Ilyen szempontból nem feltétlenül mindegy, adóról vagy járulékról beszélünk-e.

Az alapprobléma marad

A járulék egyfajta biztosítási jogviszonyt feltételez, a befizetésért ellentételezés, védelem jár. Az adó az adó, az államé lesz, nem jár vissza, nem jár érte ellenszolgáltatás. De reméljük, ez is csak elvi kérdés marad, senki nem akarja a nyugdíjat vagy az egészségbiztosítást megszüntetni.

Az viszont a címkéktől és elnevezésektől nem változik, hogy a társadalom öregszik, a fiatalok kevesen vannak és sokan elvándorolnak, ami hosszú távon óriási probléma forrása lehet. Az alapprobléma megmarad, az óra ketyeg.

Tényleg alacsonyabb nálunk az SZJA?

A német személyi jövedelemadó alsó kulcsa nulla százalék (évi 9000 euróig), a második 14, a legfelső 45. A legtöbben vélhetően egy 24 százalékos sávba tartoznak. De az átlagot nehéz lehet megállapítani, a jövedelmek tartományonként, városonként, ágazatonként, foglalkozásonként is nagyon szóródnak, és sok az adókedvezmény, leírás.

A Destatis statisztikai hivatal fájóan régi, 2014-es adatai szerint 1479 milliárd euró összes személyi jövedelemből 1269 milliárd euró volt adóköteles, és erre 259 milliárd jövedelemadót állapítottak meg. Ez az összes jövedelemnek 17,5, az adóköteles jövedelmeknek viszont 20,9 százaléka.

Nem tudni, hogy az adatok tartalmazzák-e a szintén jövedelemfüggő szolidaritási pótlékot (Solidaritätszuschlag, az adó 5,5 százaléka) és a sok esetben kötelezőnek mondható egyházi adót (Kirchensteuer). Az utóbbiból a Római Katolikus Egyház 2015-ben 6,1, az Evangélikus Egyház 5,4 milliárd euró bevételre tett szert.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Személyes pénzügyek Kockázatra figyelmeztetnek az Otthon Start kapcsán
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 09:04
Átlagkeresetből is felvehető a maximális hitelösszeg, de a szakértők szerint nem biztos, hogy ez jó ötlet.
Személyes pénzügyek Hogyan tervezzünk pénzügyeinkben válság idején?
PR | 2025. szeptember 17. 16:25
Az infláció és a gazdasági bizonytalanság kétségtelenül hatással van mindennapi közérzetünkre. Ebben a folyamatos változásban sokan keresik a megoldást: hogyan reagáljunk, amikor a külső körülmények egyre kiszámíthatatlanabbá válnak? Másként fogalmazva: milyen szemléletet érdemes követni pénzügyeink kezelésében válság idején?
Személyes pénzügyek Ezentúl januárban nem gazdaságos meghalni a nyugdíjasoknak
Hollós János | 2025. szeptember 17. 09:21
A kormány módosította a 13. havi nyugdíj kifizetésének szabályait. Elvileg apróság lenne a változtatás mégis legalább tízezer családot érint és felvet emberiességi aggályokat. Folytatódik laptársunk, szintén a Klasszis Média lapcsoporthoz tartozó Piac és Profit podcast sorozata, a Nyugdíjszerviz Farkas András nyugdíjszakértővel és Karácsony Mihállyal, az Országos Nyugdíjas Parlament elnökével.
Személyes pénzügyek Elkártyázzák a pénzüket a magyarok?
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 17. 08:48
Soha nem látott mértékű tartozást halmoztak fel a plasztikokkal.
Személyes pénzügyek Mire juthatunk a júliusi áltagkeresettel az Otthon Start Hilellel?
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 15:58
Júliusban a bruttó átlagkereset 9 százalékkal, míg a nettó átlagkereset 9,4 százalékkal bővült az előző évhez képest. A nettó mediánérték nagyobb mértékben, 10,7 százalékkal emelkedett, míg a reálkereset 4,9 százalékkal növekedett.
Személyes pénzügyek Ettől tarthat most a kormány: veszélyben a béremelési tervek?
Imre Lőrinc | 2025. szeptember 16. 06:50
Fennáll a veszélye annak, hogy a korábban vártnál jóval gyengébb idei gazdasági teljesítmény árát a legkisebb keresetűek fizetik majd meg. A kormány, a munkaadók és a munkavállalók még tavaly év végén állapodtak meg egy három évre szóló minimálbér-emelési tervről, aminek a 2026-ra vonatkozó, 13 százalékos célszáma egyre kevésbé tűnik megvalósíthatónak. 
Személyes pénzügyek Megadóztatnák a magyarok a gazdagokat – új kutatás érkezett
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 13. 13:06
Közzétettek egy új közvélemény-kutatást.
Személyes pénzügyek Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis – Sikeres jelentkezés!
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 12. 10:23
A jelentkezésedet sikeresen megerősítetted, regisztrációd sikeres!
Személyes pénzügyek Benézhetünk a magyar szupergazdagok pénztárcájába – hiánypótló kutatás látott napvilágot
Gáspár András | 2025. szeptember 10. 17:14
Hiánypótló kutatás készült a hazai bizalmi vagyonkezelési piacról – kiderült, hány szereplő van, hol működik belőlük a legtöbb és milyen összetételű vagyont kezelnek. Az Apelso Wealth Management a felső tízezer vagyonáról is érdekes adatokat tett közzé.
Személyes pénzügyek Őrület, mi zajlik a lakáspiacon
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 10. 09:09
Országosan az 50-100 millió forintos ársávba tartozó lakóingatlanok iránti kereslet 118 százalékkal, a legfeljebb 50 millió forintért eladásra szánt társaik esetében pedig bő 80 százalékos volt a keresletbővülés június vége és szeptember eleje között.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG