Miért fontos a tegnapi orosz drón berepülés Lengyelország területére? – teszi fel a kérdést legújabb posztjában Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, rögtön hozzátéve, hogy elsőre nem biztos, hogy látható az akció jelentősége, mert a háborús konfrontáció határai fokozatosan eltolódnak. Úgy fogalmazott:
ami korábban rendhagyó volt – a NATO légterének a megsértése egy ellenséges katonai eszköz által – már szinte mindennapos, és a rendhagyó eseményt nem is maga a berepülés, hanem a drónok becsapódása és tömegessége jelenti.
Ez az első eset, amikor a NATO orosz katonai eszközöket lő ki a saját területén. Szeptember 10.-én éjszaka a lengyel és a NATO erők magas készültségbe helyezték az egységeiket, és F-35-ös, F-16-os, Mi-24, Mi-17 és Black Hawk vadászgépeket és helikoptereket indították a légtér ellenőrzésére. Az utolsó drónt reggeli 6:45-kor fogták el – emelte ki a szakértő, aki lapcsoportunk szeptember 30-i Klasszis Befektetői Klub rendezvényén a nyitóelőadást is tartja majd.
Le lehet vonni a következtetéseket
Bendarzsevszkij úgy fogalmazott, a tegnapi nap után mára sokkal tisztábban látni, és le lehet vonni a következtetéseket, mert elegendő adat áll rendelkezésre. Mint írta:
a jelenség tényleg tömeges volt – a korábban jelentett közel tucat drónról kiderült, hogy 19 darab eszköz repült be a lengyel légtérbe, ebből tegnap estig 16-ot sikerült is beazonosítani és megtalálni Lengyelország négy különböző régiójában.
A lengyelek szerint 3 drónt tudták megsemmisíteni, ami azért felvet bizonyos kérdéseket a lengyel határvédelem hatékonyságát illetően. Hozzá kell tenni azonban azt is, hogy a drónok nem csak Ukrajna felől, hanem Belarusz felől is érkeztek. Ez azért lényeges, mert a lengyel-ukrán határ 535 kilométer hosszú. A lengyel-belarusz 418 kilométeres. Vagyis itt egy közel ezer kilométer hosszú határszakaszt kapunk, aminek az ellenőrzése egyáltalán nem könnyű feladat.
A szakértő kiemelte, a fényképek alapján pedig szinte teljes bizonysággal beazonosítható a drón típusa: ez egy orosz Gerbera-típusú drón – a nagyobb képességű iráni licensz alapján gyártott Shahed-drón olcsóbb változata. Könnyebb, és rétegelt lemezből, valamint hungarocellből készül, és a leggyakrabban nem hordoznak robbanóanyagot, mert leginkább csaliként vetik be azzal a céllal, hogy túlterhelje az ukrán légvédelmet.
Hozzátette:
az hogy mennyire volt szándékos provokáció ez Oroszország részéről (NATO reakciók tesztelése), vagy véletlen eltérítés az elektronikus zavarás következtében, már véleményes. Több minden szól az egyik vagy a másik verzió mellett.
Ezek az olcsóbb Gerbera drónok egyszerű műholdas navigációs antennákat használnak, amik rendkívül sebezhetőek az elektronikus hadviselés eszközeivel szemben. Ezzel szemben például a jóval drágább Shahed-típusok a zavarójelek ellen védő berendezésekkel (CRPA-antennákkal) vannak felszerelve. Emiatt a Gerberák gyakran jelentősen letérnek a kijelölt útvonalukról. Ilyen drónok már repültek be Belarusz, Litvánia és Lettország légterébe is, de soha nem olyan nagy számban, mint Lengyelországba szeptember 10-én éjjel. Mindez a „véletlen” verziót erősíti – tette hozzá.
A szakértő szerint ugyanakkor
a véletlenszerűség ellen szól a tömegesség (19 darab véletlenül eltévedt drón), illetve az, hogy nem pusztán a lengyel-ukrán határ mentén történt az incidens, hanem a drónok jó mélyen berepültek Lengyelország területére. A legtöbbjüket a keleti, Belarusszal és Ukrajnával határos Lublini régióban találták. Ötöt pedig Lengyelország középső, nyugati és déli részén, a határoktól jóval távolabb fedeztek fel. Nevesítve: Czosnówka, Cześniki, Wyryki, Krzywowierzba-Kolonia, Wohyń, Wielki Łan, Zabłocie-Kolonia, Wyhalew, Mniszków, Oleśno, Nowe Miasto nad Pilicą, illetve Rabiany és Sewerynów falvak között.
Kiemelte, vagyis a legtávolabb bejött drónok majdnem elérték Lodz városát – az jó messze, mintegy 300 kilométerre van a lengyel-ukrán határtól.
Jövő februárig sor kerül az első beton öntésére a paksi bővítés keretében. 
