„Aggódnia kell-e Lengyelországnak amiatt, hogy legközelebb őket fogjuk megtámadni?” – ezt a kérdést tette fel nemrég az orosz 1420 nevű YouTube-csatorna moszkvai járókelőknek.
Betekintés egy elzárt országba
Az 1420-ról elöljáróban érdemes megjegyezni, hogy nem egy propagandaadó, hanem fiatal orosz srácok alternatív projektje, amely részben politikai, részben egészen más témákban kérdezi az utcákat járva az oroszokat.
A csatorna kritikus a regnáló hatalommal szemben – ez nemcsak a bíráló vélemények megjelenítéséből, hanem sok esetben a(z ironikus) kérdésfeltevésekből is egyértelműen kitűnik.
Adódik persze a kérdés: miként lehetséges, hogy a putyini Oroszországban még működhet egy olyan csatorna, amely teret ad az ukrajnai háborút és magát az orosz elnököt is erősen bíráló véleményeknek?
Fotó: Fotó: MTI/EPA/Yuri Kochetkov
Biztos válaszom erre nincs, de az egyik magyarázat, hogy az angol nyelven feliratozott csatorna külföldieknek szól, saját bevallása szerint feliratkozóinak csak elenyésző része él Oroszországban. A másik lehetséges magyarázat, hogy az orosz hatóságok így akarják demonstrálni, hogy lám, nálunk van még szólásszabadság.
A harmadik magyarázat, hogy a csatorna csak közvetít: „Mi nem sértegetünk senkit, a kormányt sem. Nyílt kérdéseket teszünk fel, és hagyjuk az embereket válaszolni ”, mondta Daniil Orain, a csatorna alapítója korábban az osztrák Der Standardnak.
A már több félmillió feliratkozóval rendelkező 1420-t tehát nem kapcsolta le az orosz hatalom és a YouTube sem, amely egyébként határozottan fellép a propaganda ellen. Idén júliusban például csaknem 11 ezer olyan csatornát törölt, amely az orosz, kínai és egyéb propagandakampányokhoz kötődött. Közülük kétezer olyan orosz csatorna volt, amely támogatta Oroszországot, miközben kritizálta Ukrajnát, a NATO-t és a Nyugatot.
Az 1420 nem tartozik ebbe a sorba – videói tehát ritka és éppen ezért nagyon értékes betekintést nyújtanak abba, hogy mit gondol egy orosz átlagember az ukrajnai háborúról, a szankciókról vagy akár Putyin elnökről.
A korábbi videókban megfigyelhető volt, hogy a legszínesebb – Putyin-ellenes, Putyin-párti és semleges – vélemények Moszkvában vannak, vidéken, főleg a kisvárosokban viszont a Kreml-párti hangok vannak nagy többségben.
Már legalábbis azok között, akik felvállalják a véleményüket.
Beszédes tény, hogy a mostani esetben a készítők közlése szerint 386 ember nem vállalta a felvételt, és mindössze 28 mondott véleményt a Lengyelország elleni esetleges támadásról.
Azaz a nagy többségnek vagy nincs véleménye a kérdésben, vagy – és ez az eshetőség tűnik valószínűbbnek – nagyon is van, csak nem akarja vagy meri elmondani.
Na de visszatérve a cikk elején felvetett alapkérdésre – mit gondolnak a moszkvaiak, kell-e tartania Lengyelországnak egy orosz támadástól a szeptemberi drónbehatolások után? És miről árulkodnak a válaszaik?
Támad-e Oroszország? Íme, a válaszok!
A gyorsinterjúk az Elnöki Akadémia nevű egyetem közelében készültek, talán ezért túlnyomórészt fiatal a válaszadók többsége. (Néhány, a többségi véleményt megismétlő választ kihagytunk):
- Nem hiszem, hogy orosz drónok valaha berepültek Lengyelországba. Az egyetlen célunk, hogy visszavegyük azokat a területeket, amelyek nagyon sokáig ukránok voltak. (Pavel, egyetemista, 22 éves).
- Vicces, hogy az ukránok a katonai büdzséjük felét költötték arra, hogy 16 drónból 5-öt lelőjenek. Csak növelik a feszültséget, és nyomás alá helyezik Oroszországot. Lengyelország viszonyulása kellemetlen, nagyon rosszul bánnak velünk. (Alekszej, vállalkozó, 19 éves)
- Nem szeretem a kormányukat, mivel szankcióval sújtottak minket, és az attitűdjük miatt. Nem hiszem, hogy orosz drónok voltak. Bárki indíthatta őket, és aztán Oroszországra fogta. (Gosha, jogászhallgató, 19 éves)
- Egy nagy háborút indítani Európában és általában drága dolog lenne. Cinikusan hangozhat, de emberi erőforrás szempontjából is drága. (Maxim, közgazdász, 18 éves).
- Lengyelország gazdag ország, elég erős hadsereggel. Súlyos veszteségeink lesznek (ha háború lesz), tehát nagyon nem éri meg. Kételkedem abban, hogy bármifajta agresszió lesz Oroszország részéről Lengyelország irányába. (fiatal férfi)
- Hallottad a legújabb híreket? Az olajfinomítóink negyven százalékát megrongálták. Akkor milyen NATO-elleni háborúról beszélünk? Ez az egyik legirreálisabb forgatókönyv. (fiatal férfi)
- Ez egy provokáció. Miért kellene nekünk Lengyelország? A lengyelek a nyugati testvéreink, szlávok. (fiatal férfi).
- Nem szabad, hogy az országok közötti konfliktus az emberek közötti gyűlölethez vezessen. Az ukránok és az oroszok még a mostani háború miatt sem utálják egymást. (Philipp, szoftverfejlesztő, 22 éves)
- Ez nonszensz, senki nem tervezi háború indítását. (fiatal férfi)
- Nem tudom, mi történik ott, de hála istennek, itt nincsenek drónok. Úgy fog történni, ahogy Isten akarja. (fiatal férfi)
- Mi nem fogunk támadni. Ha valaki támadni fog, az Lengyelország lesz. Nem maradt sok erőforrásunk, az Ukrajna elleni háború már erős hatással volt ránk. (fiatal férfi)
- Őszintén remélem, hogy nem lesz háború, de nem bízhatok teljesen a politikai elitünkben. Nincs sok bizodalmam bennük. Úgy tűnik, hogy nincs igazuk. 2022. február elején az orosz politikai elit kinyilvánította, hogy nem áll szándékában megtámadni Ukrajnát (néhány héttel később mégis megtette – a szerk.) Most azt mondják, hogy nem fogják megtámadni Lengyelországot. Remélem, nem hazudnak. (Max, politológus, 45 éves)
A teljes videót itt lehet megnézni:
Összegezve: a válaszadók túlnyomó többsége úgy véli, hogy Oroszország nem fogja megtámadni Lengyelországot. Indokként felsorolják, hogy erre nincs indítéka, illetve az Ukrajna elleni háború amúgy is megviseli az országot. Többen nyíltan beszélnek arról, hogy komoly veszteségeik vannak.
Elhangzanak a Nyugattal és Lengyelországgal szemben kritikus vélemények, ugyanakkor megjelenik az orosz vezetés kritikája is. Az igazán kritikus véleményeket persze valószínűleg megtartották maguknak a járókelők.
Mélyponton a háború támogatottsága
Beszédes tény az is, hogy az orosz Levada Központ augusztusi felmérése szerint minden korábbinál alacsonyabb szintre csökkent a háború folytatását támogatók száma az országban:
a megkérdezettek mindössze 27 százaléka pártolja ezt, ami 13 százalékpontos csökkenés 2024 augusztusához képest.
Ezzel szemben azok aránya, akik szerint béketárgyalásokat kellene kezdeni Kijevvel, egy év alatt 50-ről 66 százalékra nőtt. És augusztusban már a megkérdezettek több mint ötöde (22 százalék) mondta azt, hogy a háború jelentős harással van az életére.
A nagy kérdés persze az, hogy mit lép az orosz vezetés. Jelenleg úgy tűnik, hogy katonai és gazdasági szempontból is irracionális döntés lenne részéről egy újabb háború indítása, ezúttal már a világ legerősebb katonai szövetsége és annak rohamléptékben fegyverkező tagállamai ellen.
Az Ukrajna elleni háború folytatása ugyanakkor valószínű: a Moscow Times szerint a kedden közölt jövő évi költségvetés tervezete már új adóemeléseket is előirányoz a hadikiadások stabil szinten tartása érdekében.
A NATO és Oroszország közötti szembenállásról is kérdeztük Klasszis Podcastunkban Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértőt. A beszélgetést csütörtök reggel tekinthetik meg.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
Estére ugyanis erősödött a forint. 
