6p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Jegyzet arról, hogy az orosz drónok tömeges bereptetése Lengyelországba teszt, erődemonstráció és a pszichológiai hadviselés része is egyben, de nem háborús célzatú provokáció. Putyin jelenleg „csak” annyira huzigálja meg a NATO bajszát, hogy felidegesítse, de ne késztesse egy totális háborút elindító ellencsapásra. 

Beszédes karikatúrával illusztrálta a brit The Guardian a minap az Oroszország és Lengyelország (és lényegében a NATO) közötti feszültséget, amely a héten újabb szintet lépett azzal, hogy szerdára virradó éjjel 21 darab orosz drón berepült Lengyelország területére.

A karikatúra egy medvét ábrázol, amely véres karmaival az ukrán lobogót már szétcincálta, a lengyelen pedig egy apró lyukat ejtett. A látszólag éppen ásító ragadózó lábánál egy orosz katona – vagy talán maga Putyin – nyugtatólag megjegyzi: „Csak nyújtózkodik.”

A termetes állat maga is sebesültnek tűnik, a „nyújtózkodása” mégsem tűnik megnyugtatónak, sőt, mintha már kacsintgatna egy újabb zsákmány felé.

A karikatúra nyilvánvalóan Oroszországra utal, amelyről senki sem tudja, hogy mi lesz a következő lépése a jelentős eszkalációt jelentő tömeges drónberepülést követően.

Rendőrök a helyszínen, ahol orosz drón roncsait találták meg a közép-lengyelországi Lódzi vajdaságbeli Mniszków településnél 2025. szeptember 10-én
Rendőrök a helyszínen, ahol orosz drón roncsait találták meg a közép-lengyelországi Lódzi vajdaságbeli Mniszków településnél 2025. szeptember 10-én
Fotó: MTI/EPA/PAP/Marian Zubrzycki

Néhány nap eltelte, valamint az időközben napvilágot látott tények és kommentárok alapján azonban már levonhatunk néhány következtetést az orosz motivációkkal kapcsolatban. 

1. Szándékos berepülés történt

Az, hogy a berepülés szándékos volt, már szerda reggel egyértelműnek tűnt. Egyrészt relatív nagyszámú drón lépte át a határt – a péntek reggeli  lengyel közlések szerint összesen 21. Másrészt nemcsak a támadás alatt álló Nyugat-Ukrajna felől repültek be, hanem Fehéroroszország felől is. Harmadrészt pedig néhány drón több száz kilométer mélyen behatolt Lengyelországba – azaz nem csak „lecsúszott” a pályájáról.

Bár érdekes módon Donald Trump amerikai elnök csütörtökön azt mondta, „lehet, hogy tévedésről” volt szó, Donald Tusk lengyel kormányfő péntek reggel helyretette legfontosabb nyugati szövetségesét: „Mi is szeretnénk, ha a Lengyelország elleni dróntámadás csak tévedés lett volna. De nem az volt. És mi ezt tudjuk.”

De akit mindez nem győz meg, annak érdemes figyelmesen elolvasnia az orosz hadügyminisztérium szerdai közleményét az ügyben. Eszerint az orosz hadsereg nem tervezte lengyelországi célpontok támadását, és „Lengyelország területén nem volt tervbe véve objektumok megsemmisítése”.

Moszkva tehát maga sem vitatja a berepülést, sőt, a szándékosságot sem cáfolja. Szerinte ugyanakkor nem támadó céllal tették ezt.

2. Oroszország tesztelte a NATO-t

De akkor miért? Valószínűleg azért, mert tesztelni akarták Lengyelországot, de még inkább a NATO-t. Egyrészt katonailag: milyen gyorsan képes reagálni a lengyel haderő és az észak-atlanti szövetség, hány vadászgépet mobilizál és honnan, mennyi idő alatt érnek azok a lengyel-ukrán határhoz, beindulnak-e bizonyos csapatmozgások, és még sorolhatnánk.

Megannyi fontos adat, amiből a Kreml számos fontos következtetést vonhat le.  

Bár Mark Rutte NATO-főtitkár arról beszélt, hogy „légvédelmi rendszereink működésbe léptek, és a lengyel F-16-osok, a holland F-35-ösök, az olasz AWACS-gépek, a német Patriotok, valamint a NATO tanker- és szállítókapacitás közös fellépésének köszönhetően megvédtük a szövetség területét”, Tusk maga is elismerte, hogy a drónokból csak hármat vagy négyet lőttek le. (Az ukrán légvédelem hivatalos mutatói ennél sokkal jobbak.) A többi lezuhant – az, hogy személyi sérülés nem történt, és csupán egyetlen ház károsodott, lényegében a szerencsének köszönhető. 

3. Pszichológiai hadviselés 

A lengyel drónberepülés pszichológiai teszt is volt Moszkva részéről: meg akarták tudni, hogyan reagálnak Lengyelország nyugati szövetségesei és főleg Washington, mennyire lesz erélyes a kommunikációjuk, helyeznek-e kilátásba válaszlépéseket, és mutatkozik-e törés a nyugati szövetségben.

A művelet egyben a pszichológiai hadviselés része – ne feledjük, hogy a KGB-ben nevelkedett orosz elnök ebben vérprofi.

A cél a félelem- és zavarkeltés, a nyugati közvélemény elbizonytalanítása, illetve annak az érzésnek az elültetése, hogy „lám, nem biztos, hogy a kormányaink meg tudnak védeni minket”. És azé a gondolaté, hogy „lehet, más politikára, vezetésre lenne szükség a háború elkerülése érdekében.” 

4. Erődemonstráció

A drónberepüléssel Moszkva demonstrálta, hogy erre is képes. És van olyan bátor, hogy simán berepteti drónjait egy NATO-tagország területére.

Egyfajta „fékezett habzású provokáció” történtEz volt az első alkalom az ukrajnai háború kitörése óta, hogy a NATO válaszul harci cselekményt hajtott végre az orosz hadsereg hadieszközei ellen.          

Nyilván az időzítés sem véletlen: pénteken kezdődött ugyanis Oroszország és Fehéroroszország Nyugat-2025 kódnevű nagyszabású hadgyakorlata, amely a két ország gyakorlóterein, valamint a Balti-tenger és a Barents-tenger vizein zajlik.

5. Ez nem háborús támadás. Még?      

Oroszország nem támadta meg a NATO-t – a drónberepülést Lengyelország területén nem kísérték hadműveletek, azok továbbra is „csak” Ukrajna területére korlátozódnak. A jelenlegi ismeretek szerint a behatoló drónok nem hordoztak robbanóanyagot, és nem támadtak célpontokat – a kevésbé veszélyes Gerbera-drónokról volt szó, amelyeket főleg „csaliként”, az ukrán légvédelem túlterhelésére használnak.

Ez is arra utal, hogy az oroszok szándéka ezúttal nem a támadás és a pusztítás volt, azaz nem akartak kiprovokálni egy katonai ellenlépést a NATO-tól.       

Ez persze nem veszélytelen játék a Kreml részéről – hiszen mi van, ha a Nyugat erőteljesebb választ ad a vártnál? 

A nagy kérdés persze az, hogy lesz-e orosz támadás a NATO ellen. Erre biztos válasz nincs, hiszen senki sem lát bele Putyin fejébe. Sokan – köztük én is – anno azt is valószínűtlennek tartották, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát. És lám, Putyin a geopolitikai egyensúly helyreállítására és a további NATO-terjeszkedés megelőzésére hivatkozva mégis megtette.

Azonban három és fél év után, óriási emberáldozatok árán is „csupán” alig több mint ötödét kebelezte be Ukrajnának, a 2014-ben annektált Krímet is beszámítva. A kelet-ukrajnai front jelenleg is óriási orosz erőket köt le, mint ahogy az ukrán támadások elleni védekezés is. Az orosz gazdaságot megviselik a szankciók, és nyilván a társadalom is kezd belefáradni az elhúzódó háborúba.

Mindezt figyelembe véve öngyilkos lépés lenne Putyin részéről egy új, nagy front nyitása, ráadásul a világ legerősebb katonai szövetsége ellen.

Mert bár Ukrajnában valóban proxy háború zajlik a NATO-tagállamok részvételével, egy közvetlen háború magával a szövetséggel teljesen más dimenzió lenne – és ezzel nyilván az orosz elnök is tisztában van. 

Sokkal valószínűbb, hogy az orosz hadsereg továbbra is Ukrajnára koncentrál majd – a NATO-val szemben marad a tesztelgetés és az erőfitogtatás, amolyan putyini módra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív „A bábuska kijött a pult mellől és végigmért” – Moszkva testközelből
Elek Lenke | 2025. október 25. 06:01
Milyennek látta egy magyar újságíró az orosz fővárost belülről a 90-es évek elején? Mi változott azóta, és mi nem? Az e heti Világjáróban nemcsak a térben, hanem az időben is utazunk.   
Szubjektív Ez most megmutatja az erőviszonyokat – fideszeseket és tiszásokat kérdeztünk október 23-án
Bózsó Péter - Havas Gábor - Izsó Márton | 2025. október 24. 17:01
A magyar forradalom és szabadságharc emléknapján Orbán Viktor kormányfő a Kossuth téren beszélt, ahol a Békemenet végállomása volt. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke pedig a Hősök terén szólalt fel, ahová a Nemzeti Menet résztvevői mentek. A beszédekre tartókat kérdeztük mindkét oldalon. És Puzsér Róbertbe is belebotlottunk.
Szubjektív Óriásit blöffölt Trump a budapesti csúccsal?
Wéber Balázs | 2025. október 21. 17:20
A budapesti Putyin-Trump csúcs hírét az amerikai elnök kürtölte világgá múlt héten – egyelőre azonban még az sem biztos, hogy valóban lesz találkozó. Az orosz elnök fogadása kényes helyzetet teremtene, és nem látszik, hogy miért épp most jönne áttörés a tárgyalásokon. A Kreml szerint az orosz álláspont változatlan. Nagyító alatt ezúttal a Budapestre tervezett csúcs. (frissítve)
Szubjektív Nagyon szívesen cserélnék az urakkal ott fönt, a Várban – az utca embere az inflációról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. október 19. 16:59
A szeptemberi infláció éves szinten 4,3 százalékon állt, és megegyezett az augusztusi adattal. Vásárcsarnokokba igyekvőket kérdeztünk arról, hogy hogyan érzékelik, mekkora az infláció, megtorpant-e? Továbbá, vajon lépést tartanak-e jövedelmeik, bevételeik az áremelkedéssel, és mennyiben bíznak a KSH hivatalos adataiban.
Szubjektív Drakula nyomában: utazás Európa legromantikusabb tájaira
Herman Bernadett | 2025. október 18. 06:01
Sokat vártam arra, hogy elveszítsem Erdély-szüzességemet, de megérte. Gyönyörű tájak, finom ételek, romantika – ez várja a turistát Maros és Hargita megyében, a Világjáró e heti állomásain. 
Szubjektív Orbán Viktorék most Varga Mihály vállára tették a nyomást – Ez Viszont Privát
Bózsó Péter – Csabai Károly – Havas Gábor – Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2025. október 17. 18:31
A héten kül- és belpolitikai fronton sem unatkozhattunk, ráadásul a kettő sok esetben össze is függött – mint például Donald Trump amerikai elnök Orbán Viktorhoz intézett dicsérete az egyiptomi békecsúcson. Közben a kormány bedobta Varga Judit nevét, elkerültük a bóvlit, Orbán Viktor pedig kizárta az euró bevezetését. Az Ez Viszont Privát legújabb adásában Csabai Károly főszerkesztő, Bozsó Péter és Imre Lőrinc újságíró beszélgettek.
Szubjektív „Az embereknek nem ilyen szemfényvesztésre van szüksége” – az utca embere a konzultációkról
Bózsó Péter - Havas Gábor - Izsó Márton | 2025. október 11. 18:00
A magyar kormány elindította nemzeti konzultációját a gazdasági kérdésekről, főleg a Tisza Párt állítólagos adóterveit kritizálva. Eközben Magyar Péterék meghirdették a Nemzet Hangja konzultáció újabb fordulóját. Járókelőket kérdeztünk arról, hogy mi a véleményük ezekről a kezdeményezésekről, kitöltik-e őket, illetve mi lenne az a kérdés, amiről szívesen megkérdeznék az embereket.
Szubjektív Ahol Wilhelm és Simon ültek az iskolapadban – svéd kastély filmturistáknak
Elek Lenke | 2025. október 11. 06:01
Megérinteni azt a lépcsőkorlátot, amit az imádott kedvenc, ebédelni abban az étteremben, ahol a világsztár is evett… Vagy csak leszaladni egy képzeletbeli, elit svéd bentlakásos gimnázium, a Hillerska lépcsőin. A Világjáró ezúttal a Kaggeholm kastélyt kereste fel, a virágzó filmturizmus jegyében.
Szubjektív Olajbiznisz: csak az oroszoknak hisz a kormány, a horvátoknak nem – Ez Viszont Privát
Gáspár András – Havas Gábor – Izsó Márton – Vég Márton – Wéber Balázs | 2025. október 10. 18:31
Az Orbán Viktor által ígért repülőrajt helyett a magyar gazdaság továbbra is a kifutópályán vesztegel: a héten újabb kínos adat látott napvilágot az iparról, és a fogyasztás sem pörgeti a gazdaságot. Hogyan lesz ebből gazdasági növekedés? Miből finanszírozzák majd az újabb választási osztogatást? Miért ragaszkodik a kormány az orosz olajhoz? Miért bízik jobban egy „háborús vezetékben”, mint a horvátban? Miért tudta növelni előnyét a Tisza az ellenkampány ellenére is? És mit jelent a „cseh Fidesz” győzelme Magyarországra nézve? Erről is vitatkozott hangsúlyozottan szubjektív műsorunkban, az Ez Viszont Privátban Gáspár András lapigazgató, Wéber Balázs vezető szerkesztő és Vég Márton újságíró.
Szubjektív „Hát ez már most, enyhén fogalmazva, gusztustalan… ”– az utca embere a választási kampányról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. október 4. 16:51
Beindult a 2026-os tavaszi parlamenti választási kampány. Az utca emberét arról kérdeztük, hogy mit gondol, melyik párt nyer majd, milyen lesz az addig vezető kampány, és lesz-e Orbán Viktor-Magyar Péter vita.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG