Szerda hajnalban számos orosz drón hatolt be a lengyel légtérbe. A lengyel, illetve az országban állomásozó NATO légierő és légvédelem hajnali 3 óra 45 perc táján lépett akcióba, és a tájékoztatás szerint a veszélyt jelentő objektumokat semlegesítették, de még a délelőtti órákban is zajlott a becsapódott drónok és azok roncsainak keresése, semlegesítése.

Az incidensre az Ukrajna ellen több száz eszközzel (a drónok mellett robotrepülőgépekkel és ballisztikus rakétákkal) indított, immár napi szinten szokásosnak nevezhető legújabb orosz légitámadással egyidőben került sor. Jelenleg nem tudjuk biztosan, hány ellenséges „objektum” hatolt be a lengyel légtérbe, de a lengyel tisztviselők szerint legalább tíz ilyet követtek a légvédelem radarjai. A kelet-lengyel légteret órákra lezárták, szünetelt a varsói Chopin nemzetközi repülőtér forgalma is (bár ezt feltehetően inkább a lengyel és szövetséges harci gépek akciói, és nem a drónok jelentette közvetlen fenyegetés okozta). Személyi sérülésről egyelőre nem érkezett jelentés, a károk felmérése folyamatban van.

Map showing reported Russian drone incursions into Poland. Does not look random (14 drones): It looks like a deliberate attempt by fascist Russia to test NATO air defenses over a part of Polish territory used as a transit point for Western aid to democratic Ukraine. pic.twitter.com/9mSafIV0gB

— Euan MacDonald (@Euan_MacDonald) September 10, 2025

Ugyan korábban is volt arra példa, hogy a Nyugat-Ukrajnát támadó orosz drónok közül egy-egy behatolt a lengyel légtérbe, sőt előfordult már az is, hogy lengyel területen csapódtak be orosz eszközök, ez az eset példátlan a nyílt orosz-ukrán háború eddigi 3,5 évében. Ezúttal ugyanis nem egy-két drónról, hanem potenciálisan tucatnyiról van szó, ráadásul ezek nem „csak” a határ néhány kilométeres körzetében hatoltak be a lengyel légtérbe, hanem mélyen berepültek az ország fölé.

Durva orosz provokáció

A fentiek alapján az is egyértelmű, ami ennek az esetnek a legfontosabb vetülete: itt bizony szándékos orosz behatolás történt a NATO légterébe. Ugyan az ukránok által a drónok ellen bevetett elektronikai zavaróeszközök, az ukrán légvédelem tevékenysége vagy akár egyszerű meghibásodás miatt is előfordulhat, hogy a Nyugat-Ukrajnát támadó orosz eszközök letérnek pályájukról, itt most nem ez történt, hiszen számos eszköz céltudatosan hatolt be a lengyel légtérbe.

„.Biztos, hogy szándékos, ami történt. Olyan volt már korábban, hogy egy-egy drón megsértette a lengyel vagy litván légteret, akár műszaki, akár navigációs hiba miatt. Olyan is volt, hogy megsérült a légvédelem tüzétől és ezért tért le a pályájáról. De ami most zajlik, az más lépték: több drónnal végrehajtott, szándékos, mély berepülésről van szó”

– írja posztjában Rácz András Oroszország-szakértő, de Donald Tusk lengyel kormányfő is

„nagyszabású provokációnak”

nevezte a történteket.

Oroszország tehát célzottan provokált egy NATO-országot, és ez mindenképpen jelentős eszkalációnak számít, még akkor is, ha sem NATO katonai eszközökben, sem emberéletekben nem esett kár.

Azonban fontos kijelenteni, hogy ez semmiképpen nem tűnik egy nagyobb orosz támadás nyitányának, hiszen más orosz egységek semmilyen szokatlan aktivitásáról nem érkezett hír, és ha Oroszország valóban komoly károkat akarna okozni a lengyel vagy más NATO-erőknek, akkor a drónok mellé más eszközöket is bevetett volna.

Több céljuk is lehetett

De akkor mi volt ezzel az egésszel az oroszok célja? Az egyik cél feltehetően egyszerűen katonai. Egy ilyen eset kapcsán jól megfigyelhető a célbavett ország légvédelmének, légierejének, parancsnoki láncolatának reakciója: milyen erők, mennyi idő alatt, milyen parancsra és mit csinálnak. Az orosz elektronikai megfigyelési eszközök például minden bizonnyal megfigyelhették, milyen légvédelmi radarokat és hol „kapcsolnak fel” Lengyelországban, ahogy azt is, milyen fegyverekkel lőtték le a veszélyesnek ítélt drónokat, és honnan, milyen vadászgépek szálltak fel. Ez értékes információ az oroszok számára, még békeidőben is. Hasonló célt szolgálnak a szintén rendszeres, a balti országok légtereibe vagy azok közelébe történő orosz berepülések is, amelyek kapcsán már a magyar légierő ott állomásozó gépeit is többször be kellett vetni.

Fighter jets flying over my house in Poland over and over due to the Russian drone threat.

Funny thing is in news reports @CNN seems to think Rzeszów is in western Poland(not where I live), but it’s in the east close to the Ukrainian Border https://t.co/hkJT0cRzqQ pic.twitter.com/rXmIizI2UN

— Grant Blaisdell(@Grant_Blaisdell) September 10, 2025

A másik célt feltehetően a pszichológiai hadviselés területén kell keresni. Oroszországnak érdeke, ha veszélyesnek és erősnek tudja magát mutatni, ezzel is erősítve azokat a hangokat, amelyek szerint nem érdemes vele ujjat húzni, jobb a kiegyezés, akár az ukrán szuverenitás árán is. Hamarosan kezdődik a szokásos évi közös orosz-belorusz Zapad-2025 hadgyakorlat is, amely hasonló célokat szolgál, és minden évben komoly nyugtalanságot kelt az európai sajtóban, illetve az orosz-belorusz határ közelében található NATO-országokban.

„Lehetséges, hogy az is az orosz szándékok között volt, hogy mélyítsék a Lengyelországot megosztó, az elnök és a miniszterelnök közötti politikai válságot. Ha erre törekedtek, akkor valószínűleg – és nem először – félreértik a lengyel politikai rendszer működését, egyelőre ugyanis az látszik, hogy Tuskot és Navrockit összehozza a fenyegetéssel szembeni fellépés – de a hosszabb távú következményeket még nyilván nem látjuk”

– teszi még hozzá Rácz András.

Kemény válasz jöhet a NATO-tól?

Az igazi kérdés most a lengyel, illetve a közös NATO-válasz lesz. Azt tudjuk, hogy az elhárító műveletekben részt vettek a Lengyelországban állomásozó NATO-erők is, a holland légierő F-35-ös gépeit konkrétan is megemlítették.

Azonban Oroszország, illetve a világ számára sokkal érdekesebb lehet, hogy mennyire lesz képes a Donald Trump amerikai elnök politikája által megrendített szövetség egységes, látványos válaszra egy ilyen példátlan provokációra. Ha ez megmarad a közepesen kemény hangú nyilatkozatok szintjén, akkor az újabb bátorítást jelenthet az oroszoknak, ha viszont valami érdemi, gyakorlati lépés is történik, az Vlagyimir Putyinék számára is megmutathatná, hogy bizonyos határokat nem lehet átlépni.

Russia dropped a drone on Poland.Russia Ministry of Defense: ‘From today, no one is immune from our actions, everyone who supports Ukraine and Zelensky will pay the price.’ pic.twitter.com/i61mYxDasG

— Julie Beaudin (@IAMJEWELZ) September 10, 2025

Mi lehet ilyen gyakorlati válasz? Természetesen szóba sem kerülhet NATO-erők által orosz területre mért csapás, viszont az is egyértelmű, hogy a Kelet-Lengyelországban élők biztonságát csupán oda telepített védelmi eszközökkel nem lehet teljes mértékben garantálni. Ha a NATO kizárólag a lengyel légtérbe már belépő orosz fegyvereket támadja meg, akkor például még tökéletes és gyors akció esetén is lengyel területre zuhanhatnak a roncsok.

Korábban is felmerült viszont már az a lehetőség, hogy a NATO hozzon létre valamilyen védett légvédelmi zónát ukrán terület felett. Ez az orosz provokáció most tökéletes alkalmat teremtene erre, hiszen nyugati eszkalációs lépés, beavatkozás helyett egyszerű önvédelemre lehetne hivatkozni.

„Várható, hogy intenzívebbé válnak azok a megbeszélések, hogy az Ukrajnával határos NATO-tagországok kiterjesszék a légvédelmük működését a szomszédos ukrán megyékre is, természetesen Kijevvel szoros együttműködésben. Ez elsősorban a Lengyelországgal és Romániával határos megyéket érinthetné, tehát a lvivi és volini, illetve a csernyivci, odesszai és ivano-frankivszki megyéket. (Kárpátalja ilyen szempontból kicsit kevésbé lényeges: ha a lvivi, ivano-frankivszi és csernyivci megyéket hatékonyabban lehetne védeni, akkor Kárpátaljára nemigen tudna berepülni semmi.) Hangsúlyozom, ez, amennyire tudom, eddig csak elméleti lehetőségként merült fel. Meglátjuk, hogy ez változik-e” – írja erről Rácz András.

Egy ilyen lépés „mellesleg” az ukrán légvédelem helyzetét is nagyban javítaná, hiszen a nyugat-ukrajnai erőiket más fontos célpontok, illetve a front védelmére lehetne átcsoportosítani.

Kérdés viszont, hogy milyen eszközökkel és hogyan lehetne ezt megvalósítani. Mint tudjuk, a Nyugat és a NATO sem dúskál légvédelmi eszközökben, ráadásul ezek ukrán földre telepítése (NATO-személyzettel) komoly kockázatot jelentene, hiszen az oroszok a maguk szempontjából jogosan vehetnék célba ezeket, de akár véletlenül is csapást mérhetnének rájuk.

A másik lehetőség a légvédelmi eszközök a határra telepítése, és felhatalmazás arra, hogy hatótávolságukon belül lőjenek az orosz fegyverekre az ukrán légtérben is – illetve a NATO-gépek járőrözése az ukrán légtérben. Utóbbi megintcsak természetesen komoly eszkalációs kockázat lenne, és az orosz fegyvereken túl is rizikót jelentene az érintett gépek és pilóták számára. (E gépekre ugyanis nem csupán egy esetleges szándékosan vagy véletlenül kilőtt orosz légvédelmi vagy levegő-levegő rakéta, hanem az ukrán légvédelem baráti tüze, de még a műszaki hibák vagy balesetek is veszélyt jelentenének.)

Azonban ez az utóbbi megoldás a nehezen elérhető légvédelmi eszközök helyett a NATO hagyományos erősségének számító harci gépekre és a levegő-levegő rakétákra helyezné a védekezés hangsúlyát, ráadásul pedig világos és erős üzenetet küldene Oroszország felé, miközben Ukrajnának is valós segítséget jelentene. És azt már csak nagyon mellékesen tesszük hozzá, hogy adott esetben – a kijevi kormányzati épületek szintén eddig példa nélküli bombázása, valamint az ukrán főváros elleni véres orosz támadások egyre gyakoribbá válása nyomán – felmerülhetne a védelmi zóna Kijev fölé történő kiterjesztése is.

Természetesen egy ilyen válasz heves orosz tiltakozást váltana ki, a NATO-gépek ukrán légtérben történő megjelenése mindenféle orosz „vörös vonalak” átlépését jelentené. (És persze érdekes lenne mondjuk a magyar vagy éppen a szlovák kormány reakciója is – a kormány részéről eddig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter adott ki egy meglehetősen enyhe nyilatkozatot a Lengyelországban történtekkel kapcsolatban.) De vajon kell-e ennél jobb alkalom a NATO-nak, hogy ezúttal ne az orosz, hanem a saját vörös vonalaival törődjön?

(Reuters, BBC)