Az emberek várható életkora nőttön nő, ami nagyon örvendetes, de problémákat okoz a nyugdíjrendszerben, a társadalom működésében. Ezért sok helyütt emelik a nyugdíjkorhatárt, és további emelésről is vitatkoznak. A kor azonban nem az egyetlen dolog, amely meghatározza, meddig dolgozhatunk – írja a német Max-Planck Intézet honlapján.
A kutatóintézet tudósai megvizsgálták, milyen egyéb tényezők befolyásolják a munkaképességet, mint a foglalkozás, a nem, a képzettség és az emberek anyagi helyzete. Ennek nyomán a várható életkorhoz hasonló mutatót, a várható munkaképes életkort számoltak (Arbeitslebenserwartung).
A nyugdíjkorhatár elvileg Németországban jelenleg 65 év és hét hónap. (Magyarországhoz hasonlóan lassan, fokozatosan emelik – a szerk.) Az átlagos német azonban valójában 62 éves kora előtt valamivel, a korhatárnál több mint három évvel hamarabb nyugdíjba szokott vonulni.
Mennyit dolgoznak valójában?
Amint írják, ez a rés az elmélet és a gyakorlat között nemcsak Németországban, hanem a legtöbb egyéb ipari országban is fennáll. Ezen kívül sokan aktív időszakuk közben is kihagynak hosszabb-rövidebb időszakokat, betegség, munkanélküliség, átképzés miatt.
Fontos lenne tudni, mennyi időt töltenek munkában az emberek valójában, hiszen ettől függenek például az adó– és járulékbevételek, a jövőbeli nyugdíjak is. Az is lényeges, milyen irányba változik az aktív korszak. Ezért megvizsgálták ezt a kérdést több országban.
A képzettebbeknek jobb
Az egyik következtetésük, hogy minél jobban képzett valaki, annál hosszabb munkában töltött időszakra számíthat még 50 éves korában. A képzettebbek ritkábban lesznek munkanélküliek, ezért inkább az egészségük befolyásolja a munkában töltött évek számát. Viszont gyakrabban maradnak ki a munkából képzés, továbbképzés miatt.
A nőknél sok függ attól, hogy szokás-e egyáltalán az adott országban nőként elhelyezkedni. Valamint hogy az adott társadalomban mennyire támogatják a család és a munka közötti egyensúlyt.
Szegény férfiak
Sok függ az ország gazdasági helyzetétől is, recesszió esetén sok 50 feletti dolgozótól megválnak. Ha viszont gazdasági fellendülés van, az idősebbek sokkal jobban találnak maguknak munkát.
Spanyolországban és Olaszországban pedig azt figyelték meg, hogy a 2008-as válság után drasztikusan csökkent a munkában töltött évek száma, sokan váltak végleg munkanélkülivé. A csökkenés főleg a férfiak körében volt szembetűnő, a feltételezések szerint azért, mert a válság a férfiak által dominált építőipart küldte leginkább padlóra. A jól képzett, tapasztalt nők kevésbé szenvedték meg.
Minden ország más
Az USA-ban viszont a válság miatt a szegényebb, sokszor latin-amerikai nők körében még nőtt is a foglalkoztatottság. Sokuk ugyanis a férfiak csökkenő jövedelmét volt kénytelen kiegészíteni ezzel.
Nőtt-e a ténylegesen munkában töltött idő attól, hogy a várható életkor feljebb tolódott? – teszik fel a kérdést. A válasz azonban nem egyértelmű, más és más országokban más és más időszakokban eltérő eredményre jutottak. Finnországban például a vizsgált időszakban tovább dolgoztak az emberek. Az USA-ban viszont stagnált a ledolgozott idő, sőt a válság idején időlegesen vissza is esett.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
