(Pixabay)

Németország (is) óriási feladat előtt áll az elöregedő társadalommal, ahol egyre kevesebb aktív dolgozónak kéne eltartania egyre több nyugdíjast, a következő 20 évben egészen biztosan. (Távolabbra már nagyon nehéz előre becsülni.) Így május elején létrehoztak egy nyugdíj-bizottságot.

Hubertus Heil (SPD) új német munkaügyi miniszter bemutatott tíz embert, a kormányzó pártok, szakszervezetek, munkaadók és tudományos szervezetek képviselőit, akik kidolgozzák majd, hogyan kéne megreformálni a német nyugdíjrendszert. Ám jelenleg eléggé meg van kötve a kezük.

Az őszi választások után most tavasszal életbe lépet új nagykoalíciós szerződésben ugyanis a szociáldemokrata SPD kiharcolta, hogy 2025-ig két irányelv érvényes maradjon: a nyugdíjjárulék mértéke nem mehet 20 százalék fölé (most 18,6 százalék), a nyugdíjak pedig nem süllyedhetnek a bérek 48 százaléka, azaz a jelenlegi szint alá – írja a Der Spiegel Online.

Csak négy út van?

Ám közben komoly demográfiai váltás várható, a gyerekek száma alacsony, az idősek viszont egyre tovább élnek, így számuk nőni fog. Jelenleg 35 nyugdíjas jut 100 keresőre, 2040-ben ez 51 lesz, még úgy is, hogy a nyugdíjkorhatárt fokozatosan 67 évre emelik.

A lap szerint a rendszerben csak négyféle paraméteren lehet változtatni:

1.  A nyugdíjjárulékok mértékén.

2.  A nyugdíjak mértékén.

3.  A nyugdíjkorhatáron.

4.  Az adóbevételekből nyugdíjakra átcsoportosított összegen.

A németek mumusa

Ám ha ezeket a csavarokat meghúzzuk, hogy a bevételeket növeljük vagy a kiadásokat csökkentsük, az a gazdaságnak káros, és az amúgy is sok köztehertől sújtott dolgozók utolsó motivációit is elveheti a munkára – írja a cikk. Mindegyik megoldásnak vannak vesztesei, a nyugdíjak csökkentése például az időskori szegénységet növelné – ez a német nyugdíjasok és dolgozók egyik legrettegettebb mumusa.

Repkednek a milliárdok

A különböző csoportok ellenállása miatt a Der Spiegel úgy véli, hogy csak az adóbevételek fokozottabb nyugdíjakra költése lesz járható út a jövőben. Axel Börsch-Supan nyugdíjkutató szerint 2025-ben 11, 2035-ben 80, 2048-ban több mint 125 milliárd eurót kell majd a költségvetésből nyugdíjakra kifizetni.

A baloldali liberálisnak tartott Der Spiegellel szemben a neokonzervatívnak nevezett Die Welt véleménycikke teljesen más alternatívát vázol fel “Hogyan lehetnének milliárdosok a nyugdíjasok” című cikkében. Szerinte az említett négyféle paraméter csak a jelenlegi nyugdíjrendszerben, annak alapvető változatlansága esetén érvényes, amin jó lenne túllépni. Ez a négy módszer nem ad igazi megoldást, mind a négy a dolgozók túlterheléséhez vezet valamilyen módon.

Spórolni kell, és okosan

Ehelyett az államnak létre kellene hoznia egy sok milliárd eurós állami vagyonalapot, amely az egész világ részvénypiacain befektet. (Hasonlóan a norvégok vagy egyes közel-keleti olajországok óriási méretű állami vagyonalapjaihoz – a szerk.) “Az utóbbi száz év minden statisztikája azt támasztja alá, hogy a részvények évente 6-8 százalékos hozamot hoznak, ha valaki a pénzt 30 évre befekteti. Ebben még a háborúk és egyes tőzsdei zuhanások is benne vannak” – írja a szerző, Ralf-Dieter Brunowksy.

Persze egyénileg is lehet nyugdíjra, részvényekkel takarékoskodni. A magyar magánbefektetőknél levő részvények mennyisége nemzetközi összehasonlításban nagyon csekély. Pedig a hosszú távú takarékoskodásban ezek szerepe nagyon fontos, ezek által lehet a gazdasági növekedésből részesedni, a kamatoknál sokkal magasabb hozamot elérni – írtuk a napokban.