Kína 1980 óta a legalacsonyabb házasságkötési számot fogja elérni idén, egy vezető demográfus becslése szerint mindössze 6 millió pár köt majd házasságot. Az év első kilenc hónapjában a Polgári Ügyek Minisztériuma szerint 4,75 millió pár kötött házasságot, ami 16,6 százalékos csökkenést jelent 2023 azonos időszakához képest.
A Kínai Népesedési és Fejlesztési Kutatóközpont becslései szerint Kína teljes termékenységi rátája 2022-re 1,09-re csökkent – hivatalos adat nem áll rendelkezésre. A termékenységi ráta azt jelenti, hogy hány gyermeke születne egy nőnek, ha megérné a szülőképes évei végét. A népesség méretének fenntartásához 2,1-es arányszámra van szükség, amelyet helyettesítési szintnek neveznek.
Fotó: Depositphotos
Már csak ez hiányzott
Kína alacsony házasságkötési és születési rátája, valamint a népesség általános csökkenése kritikus kihívásként nehezedik a lassuló kínai gazdasági növekedésre, és az egyik legnagyobb dilemmát jelenti, amely akadályozhatja a hosszú távú fejlődést és a munkaerőpiac stabilitását.
Tavaly Kína lakossága már a második egymást követő évben csökkent, 1,4 milliárd főre, ami több mint 2 milliós zsugorodást jelent. A világ második legnépesebb országában tavaly mindössze 9 millió születésről számoltak be, ami a legalacsonyabb adat a feljegyzések 1949-es kezdete óta.
Kétségbeesett lépések
A nemzeti és helyi kormányok egy sor pronatalista (a gyerekvállalást támogató – a szerk.) politikát vezettek be, beleértve a készpénztámogatásokat, a meghosszabbított szülési és apasági szabadságot, valamint adókedvezményeket és lakásösztönzőket a többgyermekes családok számára.
A szélesebb körű demográfiai válság közepette a Sanhszi tartományban található Luliang lett a harmadik város, amely az országos intézkedések mellett pénzjutalmat ajánlott fel a házasságkötés ösztönzésére.
Az Államtanács (gyakorlatilag a kínai kormány) frissen kiadott szakpolitikai csomagja szerint a központi hatóságok emellett növelnék a családoknak nyújtott egészségügyi, lakhatási és szabadságolási támogatásokat, hogy enyhítsék a gyermeknevelés költségeit, mivel a világ második legnagyobb gazdaságának kilátásait veszélyezteti a csökkenő termékenységi ráta.
Komoly kétségek maradtak
A demográfusok azonban azzal érvelnek, hogy a politikák nem kezelik a mélyebb problémákat, például a magas megélhetési költségeket, az elégtelen gyermekgondozási támogatást és a nemek közötti tartós egyenlőtlenséget, és így csak korlátozott hatást érnek el.
Az olyan tényezők, mint a népességszám csökkenése, a gyermekvállalási hajlandóság gyengülése, a házasságkötés és a gyermekvállalás késleltetése, az egyedülálló és gyermektelen egyének számának növekedése, valamint a gazdasági és társadalmi hatások mind hozzájárulnak a tartósan alacsony termékenységi arányszámhoz.
A Weibo mikroblog-platform egyik felhasználójának kommentárja szerint az intézkedések olyanok, mintha „az ember Ferrarit vásárolna, és a kormány ehhez 100 jüan értékű kupont adna”.
Japán népesedési örvényben
A felkelő Nap országában már évek óta születési válság van, jelenleg a születési ráta alapján 1,2 gyermek jut egy nőre. Japánban 350 074 születést regisztráltak idén január és június között, ami közel 6 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest az egészségügyi minisztérium statisztikái szerint. Ez volt a legalacsonyabb adat 1969 óta, amikor Tokió elkezdte közölni ezeket az adatokat.
A japán kabinet titkára, Yosimasza Hajasi szeptemberben arra figyelmeztetett, hogy az országnak csak a 2030-as évekig van ideje megfordítani a születési ráta zuhanását.
Fotó: Depositphotos
Különösen azok a fiatal nők, akik sokat fektettek a tanulmányaikba, nem akarnak semmit sem kezdeni a hagyományos anyaszereppel, amely Japánban még mindig érvényes a diploma megszerzése után.
A politikusok azon gondolkodnak, hogyan lehetne a japán gazdaságot – a világ negyedik legnagyobbját – egyre kevesebb emberrel fenntartani. Javaslataik egyfelől a jelenleginél magasabb fokú automatizálás és a jobb ápoló robotok, másfelől pedig a több bevándorló befogadására tett újabb kísérlet között ingadoznak.
A merev családi erkölcsök mellett a gyermekek felnevelésével járó hatalmas szülői költségek is okot adnak arra, hogy a japánok ne vállaljanak gyermeket.
A konfuciánus örökség része a szigorú iskolarendszer is, amelyet korrepetáló központok és magántanárok szegélyeznek. Minden törekvés az egyetemi felvételi vizsgáig vezet – és Japánban csak néhány, nagy tekintélyű intézmény garantálja a fiatalok jó keresetét a végzés után.
Azok pedig, akik nem érik el ezt a státuszt, ennek következtében csak nehezen házasodhatnak. Japánban ugyanis a hagyományos családfelfogás része, hogy a férfi a kenyérkereső a háztartásban. Azokat a férfiakat, akiknek korlátozottak a jóléti kilátásai, mellőzik a házassági piacon.
Tosihiro Mendzsu demográfus számításai szerint a 20 és 30 év közötti korosztályban a nők száma 2050-re csaknem a felére csökken. Ezt a megállapítást figyelembe véve a népességfogyás tendenciája már nem fordítható meg. Most már csak a bevándorlás segíthet a japán társadalmon, nem utolsósorban azért, mert az elöregedő népességhez gondozókra van szükség.
Hiszen a kelet-ázsiai országban jelenleg 36,25 millió 65 éves és idősebb ember él. Ez a lakosság 29 százalékát teszi ki, ami a legmagasabb arány a világ bármely más országához vagy régiójához képest.
De az idősek közül sokan nem akarnak hallani a bevándorlásról. Holott valójában már mintegy 3,4 millió külföldi él Japánban, és ez a szám évről évre tovább nő.
Nagyító rovatunk többi cikkét itt olvashatják.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
