A közel-keleti és ukrajnai háborúk uralják a címlapokat, de az indo-csendes-óceáni térség továbbra is a világpolitika középpontja, ahol a századunk minden jel szerint formálódni fog.
Miközben máshol bombák hullanak és rakéták repülnek, a Kínai Kommunista Párt (KKP) a legnagyobb kihívásokkal küzd azóta, hogy Teng Hsziao-ping reformjai 1979 óta egy generációnyi gyors növekedést eredményeztek. De számos jel szerint ez a 45 éves gazdasági csoda éppen véget ér.
Egy történet vége
Tekintettel Peking és a világgazdaság összefonódására, a nacionalista retorika fenntartása ahelyett, hogy a belföldi korrekcióra összpontosítana, globális következményekkel is járhat, megrázva a nemzetközi piacokat, a kereskedelmet és a befektetéseket.
Az 1979 óta tartó, nyaktörő gazdasági növekedés után egyszerre több probléma is lassítja a fejlődést, többek között az ingatlanpiac nem megfelelő működése, a népesség elöregedése és a fiatalok növekvő munkanélkülisége.
Fotó: MTI/AP/Achmad Ibrahim
A Wall Street Journal közelmúltbeli jelentése szerint 90 millió lakás áll üresen Kína-szerte egy olyan országban, amelynek népessége csökken.
A kínai ipar eközben szeptemberben újabb visszaesést szenvedett el. A kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal vasárnap közzétett hivatalos adatai szerint az ipari szektor nyeresége 27,1 százalékkal csökkent a tavalyi év azonos hónapjához képest, ami az idei év eddigi legnagyobb visszaesése.
A kormány ösztönzésére a kínai háztartások összes megtakarításuk közel 80 százalékát ingatlanba fektették.
Most, hogy az ingatlanárak 2021 óta egyes piacokon mintegy 30 százalékkal csökkentek, a megdöbbent fogyasztók visszafogják kiadásaikat. Ez nem jó hír a központi büdzsének, hiszen Kína teljes bruttó államadóssága pedig a GDP már több, mint 300 százalékát teszi ki.
Fotó: Financial Times
A súlyosan eladósodott ország vezetése most előre akar menekülni. Peking három hete ígéretet tett arra, hogy „jelentősen növeli” az ország államadósság-állományát, hogy élénkítse a gazdaságát.
Lan Foan pénzügyminiszter leszögezte, hogy az állam az új adósságkibocsátásból többek között segíteni fogja az eladósodott helyi önkormányzatokat a pénzügyi problémáik kezelésében, támogatásokat nyújt az alacsony jövedelműeknek, támogatja az ingatlanpiacot és feltölti az állami bankok tőkéjét, írta a Reuters.
Súlyos kihívások
A Kínai Népköztársaság a közelmúltban ünnepelte alapításának 75. évfordulóját a pekingi Nép Nagy Csarnokában rendezett nagyszabású fogadással. Az elmúlt évektől eltérően az ünnepségen nem volt túl sok fényűzés és vidámság, ami azt jelzi, hogy a népköztársaság előtt súlyos próbatételek állnak Hszi Csin-ping elnök vezetése alatt.
Az állami vendégekhez és a Kommunista Párt vezető tisztségviselőihez intézett beszédében Hszi figyelmeztetett az előttünk álló „viharos tengerekre” a növekvő nemzetközi és belföldi fenyegetések miatt, beleértve az emelkedő megélhetési költségeket, az elöregedő népességet és a Fülöp-szigetekkel a vitatott dél-kínai tengeren fennálló feszültségeket.
Beszédében folyamatosan utalt Tajvan és a kommunista Kína szükségszerű egyesítésére (holott Tajvan soha nem volt a Kínai Népköztársaság része), valamint a kínai nemzet megfiatalítására a hongkongi és makaói „honfitársakkal”.
Forrongó Dél-kínai-tenger
Kína gazdasági helyzetét a Fülöp-szigetekkel a vitatott dél-kínai-tengeri hadgyakorlatok miatt kialakult feszültségek sem segítik.
Bár nem új jelenség, Kína tengeri kereskedelme a térségen keresztül 2024-ben a teljes kereskedelem több mint 64 százalékát teszi ki, és most komoly veszélyben van az Egyesült Államok és szövetségesei, köztük a Fülöp-szigetek erőteljes militarizálása miatt.
Ez dilemma elé állítja Hszit.
Egyfelől igyekszik megerősíteni Kína igényeit a régióra, és kihívást intézni az Egyesült Államokhoz és szövetségeseihez a Kína által önkényesen felállított – és a nemzetközi jogot sárba tipró – területi jogokkal kapcsolatban. Másrészt a kereskedelmi stabilitás fenntartására törekszik a növekvő belföldi gazdasági aggodalmak közepette.
A két álláspont azonban összeegyeztethetetlennek tűnik.
Bár igaz, hogy Kína korábban a Fülöp-szigetekkel folytatott tárgyalásokat helyezte előtérbe, fontos, hogy Hszi mérsékelje a Manilával szembeni harcias retorikáját. Csak így lehet a félreértéseket a megoldásra irányuló diplomáciai erőfeszítésekkel felváltani.
A kommunista párt játszmája
A KKP a Hidegháború évei alatt több tízmillió ártatlan civil halálával járó tragédiákat hozott a saját népére, legyen az a Nagy Éhínség (1959-61), vagy a Kulturális Forradalom (1966-76). A jelenlegi KKP legitimitása Kína kormányzására egy hallgatólagos paktumon alapul, miszerint a folyamatos gazdasági növekedési állandóan növekvő életszínvonalat eredményez.
Amint ez a motor leáll, az állampárt hitele megrendül. Hszi elnök pontosan érzékeli, hogy a bajba kerülő kínai lakosságot napjainkban külső vagy belső, valós vagy képzelt ellenfelekkel kell riogatni.
A Nyugat a 21. század első két évtizedét jórészt abban a hitben töltötte, hogy Kína „konvergál” hozzá. De mára világossá vált, hogy a KKP-vezette ország egy olyan erőteljes techno-leninsta rezsim, amely az eurázsiai tengely megerősítésével és Moszkva támogatásával a Nyugat által dominált nemzetközi rend aláásására törekszik. Kína horizontján valóban viharfelhők gyülekeznek.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Van még tartalék a magyar részvényekben
