A tegnapi, első részben kifejtettem, hogy Tajvan a régiónkat a kontinens egy olyan részének tekinti, amely az úgynevezett „régi Európával” ellentétben nem habozik keményebb megközelítést tanúsítani a kommunista Kínával való kapcsolatokban.
Európai küldöttségünk október 10-n a dísztribünön hallgathatta végig Lai Ching-te tajvani elnök beszédjét a nemzeti ünnep alkalmából, amelyben Lai ígéretet tett Tajvan önkormányzati státuszának fenntartására.
Pekinghez intézve szavait az elnök kiemelte:
„A világ országai már hosszú ideje támogatják Kínát, befektetnek Kínába, és segítették Kínát a Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozásban, ezáltal elősegítve Kína gazdasági fejlődését és növelve nemzeti erejét. Mindezt abban a reményben tették, hogy Kína csatlakozik a világ többi részéhez a globális hozzájárulásokban, hogy belsőleg fontosnak tartja az emberek megélhetését, és hogy külsőleg fenntartja a békét. Miközben ma itt állunk, a nemzetközi feszültségek egyre nőnek, és minden nap számtalan ártatlan ember veszti életét különböző konfliktusokban. Reméljük, hogy Kína eleget tesz a nemzetközi közösség elvárásainak, hogy befolyását latba vetve és más országokkal együttműködve véget vet Oroszország ukrajnai inváziójának és a közel-keleti konfliktusoknak. És reméljük, hogy vállalja nemzetközi felelősségét, és Tajvannal együtt hozzájárul a régió és a világ békéjéhez, biztonságához és jólétéhez”.
Fotó: Káncz Csaba
Nos, Peking figyelmesen végig is hallgatta Lai beszédjét és válaszként tegnap újabb hadgyakorlatot indított Tajvan körül, nyíltan egy blokád létrehozását szimulálva a szigetország körül - rekordszámú, 125 vadászgéppel. A blokád egyik legfontosabb eleme a kínai parti őrség bevonása, amely gyakorlatilag Kína 2. haditengerészeteként működik.
Látogatás a stratégiai agytrösztnél
Október 8-n tettünk látogatást a Nemzeti Védelmi és Biztonsági Kutatóintézetben (INDSR). Ez Tajvan első számú katonai kutatóintézete, amelyet 2018-ban hoztak létre. A kormány, valamint a törvényhozás felügyelete alatt működik, évi 4,2 millió amerikai dollárnak megfelelő költségvetéssel.
Az INDSR vezető elmondták, hogy egy esetleges partot érés esetén Peking elképesztő nehézségekkel kellene, hogy szembenézzen, hiszen a kínai csapatok azonnal belecsöppennének egy véres városi harcba. Az INDSR kutatásai szerint egy esetleges blokád hatékonysága kérdéses (hiszen az amerikai csapatok is kényelmesen a szigetország védelmére siethetnének).
Ennél kényelmetlenebb lehet Tajpej számára, ha a Tajvani-szorosban a kínai határőrség hajói elkezdenék átvizsgálni a tajvani teherszállító hajókat. A Kínai Parti Őrség által nemrégiben bevezetett rendeletek egy szélesebb körű szürke zónás taktika részét képezik, amelynek célja a Kínai Népköztársaság látszólagos területi követeléseinek megerősítése és befolyásának kiterjesztése. Azzal, hogy olyan szabályokat vezet be, amelyek lehetővé teszik a hajók feltartóztatását, és a vitatott tengeri területekre való belépést, Peking célja a nemzetközi vizek feletti ellenőrzés megerősítése, valamint a globális normák és követelések megkérdőjelezése.
A tajvani hírszerzés értesülései szerint Peking már beletörődött abba, hogy egy esetleges invázió elhúzódó háborút jelentene. Ezért Peking már most minden tartományban sorozóirodát állít föl.
A velejéig korrupt orosz hadsereg kezdeti felsülése az ukrán fronton kijózanító fejlemény volt a pekingi kommunisták számára is. Az ukrajnai háború egyik tanulsága a kínai vezetés számára a következő: ha a hadsereg azt mondja, hogy sikeres lesz, ha megkapja ezt, vagy azt a drága fegyverrendszert, akkor ellenőrizni kell, hogy ez valóban igaz-e.
Kína felismerte, hogy az orosz kalandvágy inkább erősítette, mintsem gyengítette a kollektív Nyugatot. Az Oroszországgal szembeni erősebb és egységesebb hozzáállással az újjáéledt Nyugat konfrontatívabb megközelítést alkalmazhat Kínával szemben is.
A kínai vezetők most már tudják, hogy a Nyugatnak megvan az elszántsága arra, hogy megbüntesse a betolakodókat, és hogy Tajvan megtámadásával tönkre tehetik mindazt, amit a Kínai Kommunista Párt (KKP) az elmúlt négy évtizedben elért.
Mindazonáltal az INDSR értesülései szerint KKP vezérkara azért engedte meg Hszi Csin-ping elnöknek, hogy módosítsa az alkotmányt – és ezzel gyakorlatilag örökre hatalmon maradhasson, mert Hszi ígéretet tett a KKP-nak: Peking uralma alá fogja hajtani Tajvant. 2027-ben lesz a Népi Felszabadító Hadsereg megalakulásának 100. évfordulója. Ha tehát Hszi Csin-ping 2027 előtt el tudja foglalni Tajvant, akkor kiérdemelné a „nagy katonai stratéga” megtisztelő címet.
Modernizáció a tajvani konfliktusra
A reformok struktúrája és a képességek típusai, amelyek kiépítésére Kína a reformok és a beszerzések révén összpontosít, egy olyan haderő kiépítésére utalnak, amely erőszakkal képes elérni az újraegyesítést, ha a kínai vezetés ezt igényli.
A kínai hadsereg (PLA) légi-, tengeri-, kiber-, világűrbeli-, elektromágneses- és rakéta-képességek egy olyan hadsereg felé mutatnak, amely elsősorban arra törekszik, hogy elrettentse az Egyesült Államokat vagy más országokat (például Japánt) egy tajvani konfliktusban való részvételtől.
Az ukrajnai konfliktus tanulságai Tajvan számára
Az INDSR ukrán vendégkutatója szerintű „a háború benne van a levegőben”. Peking számára ugyanis a Tajvan irányába tett ideológiai elköteleződés sokkal fontosabbnak tűnik, mint az, hogy a világgazdaság alapjaiban rendülhet meg egy katonai összetűzésben.
Tajvan nagyítóval figyeli és levonja a tanulságokat az orosz-ukrán háborúból, ezért többek között jelenleg mobilizációs reformot hajt végre.
Június 19-én Lai elnök bejelentette a teljes társadalom védelmi ellenálló képességével foglalkozó bizottság létrehozását. Ez a kezdeményezés Lai azon politikájából ered, amely a polgári és a nemzetvédelem integrálására irányul, hogy megerősítse Tajvan társadalmi ellenálló képességét a Kína felől érkező növekvő katonai fenyegetésekkel szemben.
Emellett arra törekszik, hogy fölhívja a nemzetközi közösség figyelmét: Peking esetleges katonai agressziója a világ pénzügyi rendszerének összeomlásához vezethetne.
A Nemzetbiztonsági Tanács
Küldöttségünk egy órán át tárgyalt a tajvani Nemzetbiztonsági Tanács főtitkárával, Joseph Wu-val és kollégáival. Elmondták: Peking napi szinten sérti meg a Tajvani-szoros medián vonalát, amelynek célja, hogy lefárasszák a tajvani védelmet.
Peking taktikája, hogy az 1971-ben elfogadott ENSZ 2758-as határozatot fegyverként használja fel annak a tévhitnek a terjesztésére, hogy Tajvan a KNK része, az egyik legfontosabb eleme annak a szélesebb körű kampánynak, amelynek célja, hogy jogalapot teremtsen Tajvan jövőbeli fegyveres inváziójának igazolására.
A KNK hamis állításaival ellentétben azonban a 2758. határozat csupán Kína ENSZ-ben való képviseletének kérdésével foglalkozik. Nem említi Tajvant. Nem mondja ki, hogy Tajvan a KNK része, és nem tulajdonít a KNK-nak jogot arra, hogy Tajvant képviselje az ENSZ rendszerében. Más szóval, a határozatnak semmi köze Tajvanhoz.
Wu főtitkár szerint Tajvan levonja az ukrán konfliktusból a tanulságot: asszimetrikus hadviselésre készül, amelyre az amerikai hadsereg aktívan készíti föl a szigetország hadseregét.
A központi költségvetés 16 százaléka irányul már katonai célokra. A társadalom ellenálló képességét növelik, az iskolákat felkészítik arra, hogy adott esetben a lakhelyüket elhagyni kényszerülőket fogadjanak be.
Wu kiemelte: mivel az Egyesült Államok továbbra is az európai biztonság végső garanciája, az elrettentéssel kapcsolatos kihívások máshol is kihatnak az európai biztonságra. Így az Indo-csendes-óceáni térségben még a háború lehetősége is európai biztonsági kérdés.
