Október 5-12. között a tajvani kormány meghívására 9 európai szakértő vett részt egy tanulmányúton Tajpejben. E sorok szerzője mellett Berlinből, Bécsből és az EU volt kommunista tagországaiból érkeztek kutatók és véleményvezérek, hogy eszmét cseréljenek a szigetország kihívásairól és új stratégiájáról. Most két részben számolok be tárgyalásainkról.
Az EU-Tajvan kapcsolatok dinamikája
Tajvan igyekszik az EU figyelmét a kelet-ázsiai feszültségekre irányítani, mivel Kína egyre erőteljesebb gazdasági és biztonsági nyomást gyakorol a regionális környezetére. Tajpej pontosan érzékeli, hogy Brüsszel és Peking között nő a feszültség: mivel az EU vámokat vetett ki az elektromos járművek behozatalára, az megtorló intézkedéseket váltott ki Pekingből. Értesüléseim szerint Kaja Kallas, az EU új külügyi főnöke föl akarja értékelni az EU kapcsolatait Tajpejjel, anélkül, hogy alapjában megkérdőjelezné az EU „Egy-Kína” politikáját.
Az Európai Parlament egy tavalyi különleges állásfoglalásában erősítette meg Tajvan státuszát, mint „kulcsfontosságú EU-s partner és demokratikus szövetséges az Indo-csendes-óceáni térségben”, egyben határozottan elítélte Kína „Tajvan elleni folyamatos katonai provokációit”. Tajvan volt elnöke, Caj Jing-ven ezen a héten Brüsszelbe látogat, hogy találkozzon az Európai Unió törvényhozóival: ez az első alkalom, hogy egy volt tajvani vezető az EU fővárosába utazik.
Közép- és Kelet-Európa, mint az együttműködés hídja
Tajvan a régiónkat a kontinens egy olyan részének tekinti, amely az úgynevezett „régi Európával” ellentétben nem habozik keményebb megközelítést tanúsítani a kommunista vezetésű Kínával való kapcsolatokban.
A kínai Új Selyemút gigaprojekt keretében a balti államok - elsőként Litvánia - már két éve elhagyták a Peking és a közép- és kelet-európai országok közötti együttműködési fórumot (16 plusz 1). Emellett az ukrajnai orosz invázióval összefüggésben a kelet-európaiak (különösen Prága, Varsó és a baltiak) szilárd politikai szövetséget látnak Peking és Moszkva között, és egyre markánsabban fogalmazzák meg a Kínával szembeni ellenséges véleményüket.
„Ahogy a NATO keleti szárnyán és az Indo-csendes-óceáni térségben a szemünk előtt összeolvad a két színtér, a közép- és kelet-európai kormányoknak fel kell hívniuk a figyelmet arra, hogy stratégiai szempontból a Tajvan körüli fejlemények együtt mozognak az ukrajnai fejleményekkel, mivel Moszkva és Peking egymás mellett állnak a kialakuló globális rend alakításáért folyó versenyben” - írta tavasszal Alicja Bachulska, az Európai Külkapcsolati Tanács munkatársa.
A kutató szerint térségünk „az Európa és Tajvan közötti kapcsolatok növekedésének motorjaként” szolgál, miközben egyidejűleg bővítik közös gazdasági műveleteiket.
Azt már a gazdasági minisztérium államtitkára, Chern-Chyi Chen fejtette ki küldöttségünknek, hogy a tajvani vállalatokat arra ösztönzik: Kínából Európába helyezzék át a befektetéseiket. A közelmúlt legnagyobb tajvani beruházásai közül néhány Közép- és Nyugat-Európában történt, mint például a világ legnagyobb félvezetőgyártója, a tajvani TSMC 3,5 milliárd eurós beruházása Drezdában, vagy a tajvani Prologium megagyára, amely a franciaországi Dunkerque-ben található, elektromos autókhoz készült akkumulátorok gyártására szolgáló, mintegy 5 milliárd eurós beruházása. A drezdai beruházás kapcsán elhangzott, hogy a tajpeji minisztérium cseh beszállítókat keres a drezdai csúcstechnológiás gyárhoz.
Hozzátette: a tajpeji kormány pontosan tisztában van a TSMC nemzetstratégiai jelentőségével. A 2023-ban elfogadott új Nemzetbiztonsági Törvény már nemcsak az ország csúcstechnológiai bázisát védi, hanem azokat szakembereket is, akiknek hozzáférése van ezekhez a rendkívül érzékeny technológiákhoz.
Látogatás a kormányzó DPP párt külügyi vezetésénél
A párt külügyi és biztonságpolitikai vezetői elmondták küldöttségünknek: Hszi Csin-ping kínai elnök felkérte a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) vezérkarát, hogy 2027-ig készüljenek föl egy tajvani invázióra. A PLA az 1979-es Vietnám elleni (bukott) agressziója óta nem vívott háborút, így igazából csak a könyvekből ismerik a modern hadviselés fortélyait.
De a tajvani politikai vezetés értékelése szerint a 2027-es dátum nem tekinthető kőbe vésettnek: egyrészt a PLA-t átható, széleskörű korrupció miatt, másrészt a kínai gazdasági lassulás egyre markánsabb jelei miatt, ami akár egy gazdasági-pénzügyi földbeállással is végződhet.
Fotó: Káncz Csaba
A Kínai Kommunista Párt legitimitása nagyrészt a folyamatos jólét megteremtésén és fenntartásán alapszik. Ha viszont ez alapjaiban rendülne meg, az olyan szinten aláásná Hszi elnök legitimitását, hogy a PLA minden gyengesége ellenére bizony kiadhatja az inváziós parancsot Tajvan ellen. Valóban, míg 4-5 éve a tajvani kormányzó párt a dokumentumaiban nem alkalmazta a „katonai konfliktus” kifejezést Kínával kapcsolatban, ez mára széleskörben használttá vált.
A következő cikkemben a Nemzetbiztonsági Tanácsnál és a Nemzeti Védelmi és Biztonsági Kutatóintézetnél tett látogatásunkról számolok be.
Egy palesztinbarát csoport lehet az elkövető. 
