4p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Peking attól tart, hogy a Tajvannal kapcsolatos litván provokációra Washingtonból érkezett a felkérés. A kommunista pártlap szerkesztőségi állásfoglalása szerint egyre sürgetőbb stratégiai üggyé vált, hogy Kína „véglegesen megoldja a tajvani kérdést”. Káncz Csaba jegyzete.

Pekingi nagykövete visszahívására szólította fel augusztus 10-én a kínai külügyminisztérium Litvániát, miután Vilnius engedélyezte, hogy Tajvan saját neve alatt képviseleti irodát hozzon létre Litvániában. A kínai külügyminisztérium hivatalos weboldalán kedden közzétett közlemény szerint Peking is visszahívta vilniusi nagykövetét. "A kínai fél közölte a litván féllel, hogy a világon egyetlen Kína létezik csupán, a Kínai Népköztársaság kormánya pedig az egyetlen, Kína egészét törvényesen irányító kormányzat" - áll a közleményben.

Az eszkaláció előélete

A Global Times, a kínai kommunista párt szócsöve már tavaly novemberben dorgálásban részesítette az új litván koalíciós kormányt. Figyelmeztette az országot, hogy csupán 3 millió lakossal bír, és következményei lesznek annak, ha az erőteljes oroszgyűlöletét megpróbálja kivetíteni Kínára is. A lap üzenete: „Jobb lesz, ha rendesen viselkedtek!”

Peking őrjöng (Fotó: Pixabay)
Peking őrjöng (Fotó: Pixabay)

Kína haragját a litván kormány egy akkori lépése váltotta ki, amelyben támogatást ígér „a tajvani szabadságért harcolóknak”. Akárcsak Joe Biden, a tavaly október 25-én megalakult litván kormány is „értékvezérelt” külpolitikai vonalvezetés mellett tett hitet.

A Moszkva és Peking által vezetett eurázsiai tengellyel szemben Ukrajna, Lengyelország és Litvánia 2020 július végén alakították meg a „Lublini Háromszöget”, amely azóta koordinálja a három, Washington-barát ország stratégiai érdekeit.

Litvánia ráadásul idén februárban jelentette meg legújabb éves nemzetbiztonsági jelentését, amely Oroszországot és Kínát nevezi meg az ország számára a legfőbb veszélyforrásnak. Kína kapcsán a pekingi kibertámadások veszélyeire figyelmeztet. Szintén februárban a kis balti ország bejelentette, hogy bojkottálja a az úgynevezett 17+1 csúcsot, amelyet Peking a kelet- és közép-európai országokkal tart évente.

Az utóbbi hónapokban aztán mintha még inkább felgyorsultak volna az események. Áprilisban a vilniusi parlamentben meghallgatást tartottak az ujgur genocídiumról. Júniusban Tajvannak COVID-19 vakcinákat adományoztak, semmibe véve Kína embargós kísérletét.  A múlt hónapban pedig a litván kormány leszögezte, hogy az EU-nak kizárólag a 27+1 szinten szabadna Kínával tárgyalni, elkerülve a megosztási kísérleteket. 

Az „Egy-Kína-elv” megkérdőjelezése 

Peking attól tart, hogy a Tajvannal kapcsolatos litván provokációra Washingtonból érkezett a felkérés. Igaz, ami igaz, a vilniusi amerikai nagykövetség harsányan gratulált Litvánia lépéséhez.  

Mi több, az amerikai külügyminisztérium és egyes kongresszusi képviselők kedden támogatásukról biztosították Litvániát ebben a kiélezett diplomáciai csatározásban. Peking döbbenettel olvashatta Ned Price külügyi szóvivő szavait: „Minden egyes országnak magának kell döntenie az „Egy-Kína-elv” kontúrjairól, külső nyomásgyakorlás nélkül”.

Márpedig az Egy Kína elv és egy jövőbeni egyesülés Tajvannal a kínai stratégiai gondolkodás alapköve. A koronavírus-járvány még tovább aktivizálta Pekinget, tekintve, hogy Tajvan elképesztő sikereket tudott felmutatni a járvány kezelésében, és felmerült a veszély, hogy a szigetország legitimitást nyer az ENSz Egészségügyi Világszervezetében.

Trump elnök már beiktatása előtt megkérdőjelezte az Egy Kína elvet azzal, hogy fogadta a tajvani elnök telefonját, amely 1979 óta az első közvetlen beszélgetésnek számított a két ország vezetője között. Tavaly augusztusban pedig David Stilwell, az amerikai külügyminisztérium Kelet-Ázsiáért felelős diplomatája úgy fogalmazott: Washington egy „jelentős kiigazítást” hajt végre a hosszú ideje követett Egy Kína elvet illetően. Ezen a fellazító politikán Joe Biden sem változtatott, aki idén januárban meghívta elnöki beiktatására Tajvan USA-ba akkreditált képviselőjét.

Nem véletlen tehát, hogy a pekingi kormányzat halálosan komolyan veszi a kis Litvánia lépéseit. Szerdán a kommunista pártlap szerkesztőségi állásfoglalása felszólítja a kormányt, hogy Oroszországgal és Belarusszal karöltve torolja meg Litvánia provokációit. Hozzáteszik, hogy a diplomáciai kapcsolatokat meg kell szakítani, ha „Amerika kutyája” tovább folytatja sértegetéseit.    

Zárásként az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy az USA egy új provokációs sorozatba kezdett, és ez egyre több energiát vesz el Kínától. Ezért napirendre kell venni, hogy Peking „véglegesen megoldja a tajvani kérdést”. Ez egyre sürgetőbb stratégiai üggyé válik Kína számára – zárul a párt lapjának állásfoglalása.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság 37 milliárdos osztalékot fizet az MBH
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 10:58
A részvényenként 123 forintot fizet a bank, május 21-től.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter kezét rázza, de ukránokat fogad az otthonába: „Ez az üzlet része”
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 15:09
Szijjártó Péter januári szolnoki látogatása kampányhangulatot idézett, de nem mindenki fogadta ezt lelkesen egy svájci lap szerint. A Stadler-gyárlátogatás politikai üzenetek megfogalmazására is alkalmat adott, miközben a svájci cégvezető a politikai semlegességre hivatkozva védte a jelenlétet. 
Makro / Külgazdaság Egymilliárd forintért vásárolna a kormány rendőrbotokat és bilincseket
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:45
Több mint hatvanezer bilincset és csaknem 15 500 rendőrbotot akar beszerezni a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) egy kétéves keretszerződés keretében. A speciális közbeszerzés határidejét a minap meghosszabbították. A beszerzésnek különös fénytörést ad, hogy nemrégiben korlátozták a gyülekezési jogot, emiatt már két tüntetés is volt, a harmadikat pedig éppen ma tartják az Erzsébet hídnál.
Makro / Külgazdaság Poloskázással színezett kardcsörtetéssel fenyegeti a kínai hadsereg Tajvant
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:11
Hadgyakorlatot kezdett a kínai hadsereg Tajvan közelében, amihez a katonaság színes fantáziával megáldott propagandistái karikatúrát is készítettek. Ezen a sziget elnökét bogárként ábrázolják.
Makro / Külgazdaság Rózsa András: Várhatóan még lesznek feljelentések Zugló korábbi gazdálkodása miatt
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:58
Zugló polgármestere az átvilágítások mellett a kerületet terhelő közlekedésről, a kormányzati gigaberuházásokról, Rákosrendező fejlesztéséről és az idei évi vállalásairól is beszélt az Mfornak adott interjújában.
Makro / Külgazdaság Több mint 51 pont jött össze márciusban
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:00
Lassú felívelésre utalnak az adatok. 
Makro / Külgazdaság Ezek a legújabb magyar számok: 4002 milliárd a rossz oldalon
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 08:30
A kormányzati szektor hiánya GDP-arányosan 4,9 százalékos volt a múlt évben. 
Makro / Külgazdaság Trump Magyarországgal is kibabrálhat
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 08:10
Az Egyesült Államok a hét végén közvetve megfenyegette Magyarországot is egy 25-50 százalékos büntetővámmal, amit azokra az országokra vetnének ki, amelyek orosz olajat vásárolnak.
Makro / Külgazdaság Visszafordult a forint
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 06:39
A hétfői gyengülést erősödésre cserélte a forint. 
Makro / Külgazdaság Gazdasági atombombát dobhat Magyarországra Donald Trump
Király Béla | 2025. április 1. 05:44
A magyar kormány tagjai az elmúlt években nagyon sokszor gazdasági atombombaként jellemezték azokat az uniós törekvéseket, amelyek az orosz olaj vásárlásának esetleges tiltására vonatkoztak. Most viszont Donald Trumpban merült fel, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amely Oroszországot és az olajvásárlókat is erősen sújtaná.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG