Vigyázzon, ezen befektetések 99 százaléka is halálra lehet ítélve

Azokat a konzervatív közgazdászokat, akik úgy vélik, hogy a kriptovaluták értéktelenek, bizonyára nagy elégedettséggel tölti el, ha azt olvassák valahol, hogy a kriptovaluták kilencvenöt, kilencvennyolc vagy kilencvenkilenc százaléka hosszabb távon a nullához tart. Ezt a véleményt ugyanis nemcsak az ellenzők hangoztatják, hanem sok kriptovaluta-hívő, kriptós befektető vagy szakember is. Ráadásul számokkal is alátámasztható.

Van például az „OTHERS” („a többi”) nevű index a piacon, amely a tíz legnagyobb kriptovalután túli többi kriptovaluta piaci összértékét mutatja. Ha ennek teljesítményét nézzük a bitcoinhoz képest, akkor azt látjuk, hogy közel négy éve, 2021 vége óta folyamatosan esik a hányados. Ez azt jelenti, hogy a tíz legnagyobb kriptó közé nem tartozó további kriptovaluták átlagosan mintegy négy éve értékelődnek le, de legalábbis jelentősen alulteljesítenek a bitcoinhoz képest. Nem volt érdemes ezeket tartani, érdemesebb volt helyettük bitcoint vásárolni.

Az altcoinok szezonja

Az others egy úgynevezett altcoin-index. Az altcoin tágabb értelemben minden olyan kriptovaluta, amely nem bitcoin, tehát már a második számú ether (éter, ETH) is ide sorolható. Szűkebb értelemben azok, amelyek nem tartoznak az élbolyba, de hogy pontosan hol húzzuk meg a határt, az attól függ. (Hasonló mutatók a TOTAL3, illetve a TOTAL3ES, amelyek a bitcoin, az ether és a stabilémék nélkül vizsgálják a piacot.)

Korábban voltak a nagyjából négyévente bekövetkezett bitcoin-csúcsok előtt vagy után jelentős csúcsok az altcoinok piacán is („altcoin season”). Volt idő, amikor akár százszorosukra is felmentek ezek árai, még valamikor a hőskorban, hozzávetőleg nyolc évvel ezelőtt. A négy évvel ezelőtti bitcoin-csúcsok környékén már valamivel kevésbé voltak meredekek a szárnyalások. Már egy tízszeres ugrás is nagyon soknak számított egy-egy altcoin életében.

Azután idén, 2025-ben szinte teljesen elmaradt az altcoinok szárnyalása. Ezt a befektetők egy része hajlamos jó jelnek tekinteni, mondván, hogy akkor talán még nem jött el a bitcoin csúcspontja sem. Mások azonban úgy vélik, hogy a befektetők tanulnak, és a korábbi fellángolások utáni meredek esésekből azt a következtetést vonták le, hogy nem érdemes altcoinokat tartogatni. Ha valaki szerez is egy ilyet, általában csak órákig, napokig van nála, ritkábban hetekig, majd próbál megszabadulni tőle. Mivel sok befektető tisztában van vele, hogy hosszabb távon ezek sorsa a lefelé tendálás.

Miért élnek túl a halálraítéltek?

De ha mindenki tudja, hogy esnek, akkor egyáltalán miért vásárolják meg ezeket, miért léteznek még? Több okból is.

• Sok esetben nem vásárolják, hanem ingyen kapják a befektetők (illetve a kriptovaluta-projektek vezetői, dolgozói, kockázatitőke-befektetői) ezeket az érméket az úgynevezett airdropok, ingyenes érme juttatások során.
• Vannak olyan projektek, ahol valamilyen jövedelem képződik, például bevételek egy decentralizált kriptótőzsde kereskedési jutalékaiból. Ezeknek a jövedelmeknek az elosztásánál ezeknek az érméknek van szerepe (osztalékrészvényekhez hasonlóan működnek). Így értékük nem nulla.
• Sokan azt remélik, hogy a jobban sikerült kriptovaluta-projektek– tőzsdék, NFT-piacterek, blokklánc-alapú játékok, blokklánc-alapú közösségimédia-alkalmazások, fogadóirodák stb. – közül néhány idővel úgy kilő majd, mint annak idején a Google, az Apple, az Amazon vagy a Netflix. Kicsi startup-vállalkozásból valami hatalmas multinacionális vállalat lesz belőlük, és akik az elején olcsón megszerzik az értékpapírjaikat – pardon, tokenjeiket –, azok gazdagok lesznek.
• Egyes érméknél valóban számít valamit, hogy tulajdonosaik – a részvényesekhez hasonlóan – szavazhatnak velük bizonyos kérdésekben.

Tegyünk rá még egy szemétlapáttal

A kriptovaluta-szektorban sok tapasztalt szereplő nemcsak úgy véli, hogy az érmék nagy része tart a nullához, hanem azt is gondolják, hogy létre sem kellett volna jönniük. A blokkláncon működő vállalkozások, az úgynevezett protokollok nagy többsége, 90-95, sőt talán 99 százaléka nyugodtan elketyegne mindenféle érme nélkül, amikre nincs is szükség, feleslegesek. („Shitcoinok”, hulladékérmék, ahogy a bitcoin-maximalisták /maxik/ mondják.)

Hasonlóan ahhoz, ahogy a hagyományos gazdaságban sem kell kis és középvállalkozások százainak, ezreinek tőzsdei bevezetést végrehajtania ahhoz, hogy jól működhessenek, úgy a kriptós vállalkozások java része is el tudna lenni ezek nélkül.

Utánozás (blokklánc)majomszokás

Sőt, sokan azt is gondolják, hogy nem csak kriptóérmékből van túl sok, hanem egyáltalán blokkláncon működő vállalkozásokból, protokollokból is. Ha kiugróan sikeres lesz valamelyik, például az onchain (blokkláncon működő) pénzváltó platform, az Uniswap 2020 környékén, akkor több tucat vagy több száz utánzója indul be. Kisebb-nagyobb módosításokkal hasonló szolgáltatást indít, hogy versenytársa legyen.

Többnyire abban a reményben, hogy ők is befutnak, sikeresek lesznek, esetleg még le is taszítják a trónról a korábbi piacvezetőt. A több száz klón többségének azonban nem sikerül igazán lényeges újítást hoznia, és nincs rá ok, amiért ezek nagyobb sikert kellene elérjenek, mint az eredeti vállalkozás.

Sőt sok közülük hibásnak bizonyul, meghekkelik (elvész az ügyfelek pénze), nehezen használható vagy például túl drága. A rengeteg klón közül sokan már eleve tudják, hogy nem fognak tudni befutni. Ezért úgy próbálnak pénzhez jutni, hogy érmét bocsájtanak ki abban a reményben, hogy a befektetők egy csoportjára ezeket rá tudják sózni. (A valódi termékük az érme, nem pedig a mögöttes vállalkozás.)

Kísért a dotkom-analógia

Nagyon sok kriptovaluta befektető elégedetlen emiatt az egész szektorral, főleg, ha már többször megégette magát különböző altcoinokkal, amelyek csak veszteségeket okoztak. Mások azonban felhívják a figyelmet arra, hogy most nagyon hasonló folyamatok játszódnak le ahhoz, ami annak idején a „dotkom-őrületben” történt. Vagyis a 2000-edik év környékén, amikor ezrével születtek internetes vállalkozások, közülük sokat bevezettek a tőzsdére is.

A befektetők akkor mindent mániákusan vettek, aminek a nevében az internetre utalt valami. Aztán 2000-ben összeomlott az egész kártyavárként. A Nasdaq technológiai index töredékére esett vissza, és csak mintegy 15 éves hullámvölgy után érte el utol korábbi csúcsát.

Bárki lehet kriptovaluta-alapító

Akkor is rengeteg volt a szerencsevadász, az ötleteket lopó és másoló vállalkozás, csak talán kevesebben jutottak be tőzsdékre, mert annak magas követelményei voltak. Ma viszont a kriptovaluta-szektorban annyira alacsony a belépési küszöb, hogy azt szinte bárki meg tudja ugorni azt egy pici odafigyeléssel és ráfordítással. Hogy milyen könnyű kriptovalutát létrehozni, arról korábban itt írtunk részletes útmutatót. (Azóta még könnyebb megoldások is vannak.)

A másolatok terjedéséhez hozzájárult, hogy a kriptovaluta-protokollok többségének egy nyílt forráskódú, szabadon felhasználható szoftverkód a lényege. Csupán ezt kell egy kicsit átírni, hogy valamely kriptós üzletágban megjelenhessen valaki. Ezért sokat számít a marketing, a médiamegjelenés, főleg az X-en (Twitteren), illetve annak kriptós részén, amit kriptótwitternek (CT) is neveznek, valamint a Telegramon és a Discordon.

A medve rendet vág?

Sokan azt remélik, hogy majd le fog tisztulni a kép. A felesleges kriptóvállalkozások és kriptóérmék nagyon nagy része meg fog szűnni, el fog értéktelenedni. Majd miután a rengeteg ocsú kihullott, megmaradnak a tiszta búzaszemek, azok a vállalkozások, amelyeknek van valamilyen eredeti elképzelésük, vagy nagyon jól csinálják azt, amit csinálnak, akkor is, ha nem újdonság. Így a szektor megtisztul.

Erre jó alkalom lesz, ha a bitcoin és a többi kriptovaluta októberi és novemberi nagy árfolyamesései tartósnak bizonyulnak. Az úgynevezett medvepiacokon mindig is nagyon sok kalandor-vállalkozás és gyenge alapokon álló cég szokott megszűnni. Csak az igazán erősek, életképesek szoktak megmaradni a következő bikapiacig.

A hullákon is meg lehet gazdagodni?

Félreértés ne essék, mindez nem jelenti azt, hogy a blokklánc-technológia vagy akár a kriptovaluták el fognak tűnni. A szektor megmaradhat úgy is, ha csak a tíz vezető kriptó emelkedik, és akkor is, ha csak néhány nagy mamut marad a sok apró pici cég helyén. Sőt akkor is, ha az árfolyamok lefelé tartanak három, öt vagy akár tíz évig is. A technológia nem egyenlő az érmék értékével.

Mellesleg, ha az érmék kilencvenkilenc százaléka valóban a nullához tart, akkor mi sem lenne egyszerűbb útja a meggazdagodásnak, minthogy shortolunk mindent, amit csak érünk. (Eladunk a határidős piacon, hogy az esésen nyerjünk.) Hogy ez mégsem ilyen egyszerű, annak az a fő oka, hogy nagyon nagy a volatilitás, a csapkodás ezeken a piacokon.

Még a nullához tartó érmék is képesek időnként duplázni vagy triplázni, ami általában kiüti az összes short pozíciót. De tény, hogy az utóbbi években jövedelmező spekulációs forma volt az, amikor például bitcoint vagy dollárt tartott valaki, miközben az altcoinok közül egy jó párat shortolt, azaz az esésükre játszott.

(Két jó írás a témában angolul: @defi_monk, @mscryptojiayi.)