Az ENSZ 1989-ben nyilvánította július 11-ét a népesedés világnapjává, annak emlékéül, hogy 1987-ben ezen a napon érte el a Föld lakossága az 5 milliárd főt. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az olyan demográfiai kihívásokra, mint az elöregedő társadalmak vagy épp a túlnépesedés, ezt közölte a Központi Statisztikai Hivatal a Privátbankár.hu-val.
A helyzet egyre fokozódik
Míg korábban a népesség száma száz-kétszáz évente duplázódott meg, ez a tempó a huszadik század közepétől rohamosan felgyorsult – olyannyira, hogy az ENSZ szerint 2100-ra a jelenleginél (7,4 milliárd fő) másfélszer annyi, összesen 11,2 milliárd ember él majd a bolygón. A legnagyobb robbanás Afrikában várható, itt 2050-re megduplázódhat a lakosság száma. A jelenleg legsűrűbben lakott kontinensnek Ázsia számít, itt él az emberiség kétharmada, ám itt csak lassú növekedésre számítanak az elemzők.
|
| Így alakul a kontinensek népessége az évszázad végére. |
Európát az elöregedő társadalom mellett a jelentős népességfogyás is veszélyezteti – a jelenleg itt élő 739 millió főből az évszázad végére már csak 646 millió ember marad. A kontinens lakossága egyébként 1950 óta folyamatosan csökken, ötven évenként átlagosan 10 százalékkal.
Európa temetője leszünk?
Az európai országokhoz hasonlóan Magyarországot is elöregedő népesség jellemzi. A kivándorlás mellett az alacsony termékenység húzza le a magyar lakosságszám növekedését, ráadásul a 13,4 ezrelékes halálozási arány messze meghaladja az uniós átlagot – ez 10,3 ezrelék volt tavaly. A magyar lakosság egyébként 1981-ben érte el a maximumát, akkor 10 millió 713 ezer fő élt az országban – mára ebből alig 9,8 millió magyar maradt. Az ENSZ becslése szerint, ha a helyzet nem javul, úgy 2050-re újabb másfél millió honfitárssal leszünk szegényebbek.
Petro Porosenko ellenzéki pártja elzárta a házelnöki emelvényt. 
