- Spanyolország megtagadta az Egyesült Államoktól, hogy az Irán elleni támadásra használja közösen üzemeltett katonai bázisaikat, adta hírül a The Guardian. A bázisok a spanyolországi Rotán és Morónon vannak. Pedro Sánchez, Spanyolország baloldali miniszterelnöke egyúttal határozottan elítélte az Egyesült Államok és Izrael “egyoldalú katonai intervencióját” Iránban, amely szerinte egy még ellenségesebb és bizonytalanabb nemzetközi rendet teremt. Madrid szerint az intervenció indokolatlan és veszélyes.
- A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. „Úgy érzem, nagyon jól mennek a dolgok. A világ legerősebb hadserege a miénk, és használjuk is. Mindig is úgy gondoltam, négy hétig fog tartani, most kicsit gyorsabban haladunk a tervezettnél” - mondta Trump.
Légicsapás helyszíne egy teheráni lakónegyedben, a Nilufar tér környékén 2026. március 2-án, két nappal az Irán elleni amerikai-izraeli háború kezdete után
Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh - Az izraeli légierő az Irán elleni hadművelet két nappal korábbi kezdete óta mintegy ezerötszáz célpontot támadott - közölte hétfőn egy katonai szóvivő. E célpontok között voltak az állam legfelső vezetői, az ország irányítóközpontjai, ballisztikus rakéták indítóhelyei, légvédelmi hadállások és harci repülőgépek bázisai. Irán pedig több mint száz rakétával támadta Izraelt, és több mint ezerháromszáz rakétával, illetve több tucat drónnal azon Öböl-menti államokat is, amelyekben amerikai katonai támaszpontok vannak: Katar, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Jordánia, Omán és Kuvait.
- Az ENSZ is elítélte az iráni iskola szétlövését. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének, az UNESCO-nak a közleménye szerint a szombaton, az amerikai és izraeli légicsapások közben bekövetkezett tragédia az emberi jogok súlyos megsértését jelenti. A dél-iráni Minabban található általános iskolát szombaton, az iráni-amerikai támadások megindulásának napján érte súlyos légicsapás. A New York Times az iráni egészségügyi szervekre és a helyi médiára hivatkozva azt írja, hogy legkevesebb 175 ember vesztette életét, a többségük valószínűleg gyerek. A mentőalakulatok vasárnap estig kutattak túlélők után a romok alatt. Arra még nincs válasz, hogy miért vették célba az iskolát, és arra sincs, hogy az izraeli vagy az amerikai erők követték el a támadást.
- Libanonban 52 ember vesztette életét izraeli légicsapásokban a helyi egészségügyi szervek szerint. Izrael a Hezbollah támadásaival indokolta azokat, írta a BBC.
- A nagyhatalmak nem támadhatnak meg más országokat pusztán amiatt, hogy fölényben vannak katonailag, és a világ nem térhet vissza a „dzsungel törvényéhez” – jelentette ki hétfőn Vang Ji kínai külügyminiszter az Irán elleni amerikai-izraeli támadásra utalva. A kínai állami média beszámolója szerint Vang Ji telefonon tárgyalt Jean-Noel Barrot francia külügyminiszterrel, és megerősítette neki Kína elvi álláspontját az országok közötti konfliktusokkal kapcsolatban.
- Rakétatámadások újabb hulláma érkezett Izraelbe hétfőn, többen megsebesültek.Az újabb hullámban Beér-Seván többen megsebesültek a 12-es kereskedelmi televízió értesülése szerint. Az első jelentések szerint kilencen könnyebben sérültek meg és jelentős anyagi károk is jelentkeztek a becsapódás nyomán, írta az MTI. Vasárnap kilencen vesztették életüket Izraelben iráni rakétacsapásokban.
- Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CETCOM) közleményt adott ki, amelyben megerősítették, hogy közel-keleti hadművelet támogatása közben az amerikai légierő három F-15E Strike Eagle típusú vadászgépe is lezuhant Kuvait felett, egy „vélhetően baráti tűz okozta incidensben”.
- Emmanuel Macron francia államfő hétfőn bejelentette, hogy Franciaország megerősíti nukleáris elrettentő stratégiáját „a fenyegetések kombinációjával szemben”. „Erősítenünk kell nukleáris elrettentésünket a fenyegetések kombinációjával szemben, és át kell gondolnunk elrettentési stratégiánkat az európai kontinens mélyén, teljes mértékben tiszteletben tartva szuverenitásunkat, fokozatosan bevezetve azt, amit előrehaladott elrettentésnek neveznék” – mondta a francia elnök a breton partoknál található Brest kikötőjében a francia nukleáris doktrínáról tartott beszédében. „Jelenleg egy kockázatokkal teli geopolitikai fordulat időszakát éljük, és honfitársaink teljesen tudatában vannak ennek. Ez az időszak indokolja a modellünk szigorítását” – hangsúlyozta Emmanuel Macron az MTI szerint.
- Oroszország állandó kapcsolatban áll Iránnal és a közel-keleti konfliktus által érintett többi féllel – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a BRICS-együttműködés (ennek tagja Oroszország és Irán is) nem ír elő kölcsönös segítségnyújtást fegyveres agresszió esetén, mert más jellegű szervezet, és hogy Oroszország egyelőre nem lépett kapcsolatba BRICS-partnereivel az iráni helyzet miatt.
- Szlovákia az aktuális közel-keleti biztonsági helyzetre reagálva evakuálja teheráni nagykövetségének és a jeruzsálemi Szlovák Intézetnek a munkatársait – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a külügyminisztérium közlésére hivatkozva hétfőn az MTI szerint. A külügyi közlemény szerint a Jeruzsálemben működő Szlovák Intézetet ideiglenesen bezárják, és dolgozóit Jordániába telepítik, Szlovákia teheráni nagykövetségének személyzetét pedig az azerbajdzsáni Bakuba költöztetik.
Nemet mondott Trumpnak egy nagy uniós ország – háborús összefoglaló
Ez történt az amerikai-izraeli-iráni háborúban.
