Hogyan takaríthat meg eg fiatal  több mint 730 ezer forintot? Íme a válasz. 

Szépíti a lakosság banki megtakarításait.

Megtakarítunk, de alig van miből. Érdekes eredményeket hozott a régiós megtakarítási szokásokról készült kutatás.

Egy-két évre történő pénzlekötésnél akár már egész szép reálkamatot kínálnak a bankok, ha a pénzromlás mértéke 2024-ben valóban 6 százalékra mérséklődik, aztán pedig még lejjebb megy.

Százezresével nyitják az értékpapírszámlát a kisbefektetők, ismét tarol a tbsz, és lassan több pénze van a lakosságnak állampapírban, mint bankbetétben. A spekulánsok kedvence pedig továbbra is az OTP-részvény.

A bankoknak kötelező tájékoztatást adniuk a megtakarítási lehetőségekről. 

Új sarcot vetett ki a kormány a lakossági megtakarításokra: 13 százalékos szociális hozzájárulást is fizetni kell betéti kamatok után. Érdemes így még a bankban tartani a pénzünket? Mit gondolnak erről az emberek? Kiderül a videóból.

A kamatadó mellé szochót is kell fizetni júliustól több megtakarításra - az állampapírra ez nem vonatkozik, sőt: még ingyenreklámra is kötelezik a bankokat.

A banki ügyfelek 80 százalékának továbbra sincs legalább 500 ezer forint megtakarítása, ami nagyon rossz érték, ennek javítása fontos cél kéne legyen Magyarországon. Az OTP ügyfelei sokkal több értékpapír-megbízást adnak, mint korábban, főleg alacsony kockázatú befektetési alapokra. A bank akciót kínál az állampapírokkal kapcsolatos díjakra is.

Virág Barnabás szerint téves és félrevezető volt több mostani pénzügyi kommentár, köztük a volt jegybanki vezetőé.

A Jobbik és a DK politikusai sokakban erős félelmet keltettek felvetésükkel, hogy Matolcsy György jegybankvezér múlt hétfői beszédében elhangzottak után a Fidesz a magánnyugdíjpénztári befizetésekhez hasonlóan most a lakossági megtakarításokra vethet szemet.

Miközben az elmúlt évtizedben sokat veszített vonzerejéből az öngondoskodási célú megtakarítások után járó adókedvezmény, és a biztosítók-pénztárak ügyfelei az szja-visszatérítés miatt 2021-ben roppant csekély mértékben tudták csak növelni az öregkorra félretett pénzüket, idén év végén felpöröghet az adóoptimalizáló befizetések piaca. A BiztosDöntés.hu szerint az öngondoskodóknak fontos üzenet lehet, hogy a 20 százalékos adójóváírás inflációkövető hozamot biztosít hosszú távú megtakarításaiknak.

Ezermilliárd forint olvadhat semmivé, de van jobb megoldás.

A lakosság nagy része nem tud már pénzt félretenni a rendkívüli áremelkedés, például a megnövekedett rezsi miatt Németországban. A BVR bankszövetség becslése szerint a megtakarítási ráta 2014 óta először egyszámjegyűre csökkenhet az idén.

Miközben a lakossági változó kamatú államkötvények még mindig a tavalyi, alacsonyabb infláció után fizetnek, egy intézményi befektetőknek szóló papír kamata elérte a 12 százalékot, a másiké a 11 és felet. Mennyire fenntartható ez a kamatszint, mitől függ, és érdemes lehet-e az átlagembernek is bevásárolni belőlük?

A 9-10 százalékosra várt infláció ellenére óriásit nőtt a magyarok készpénzállománya - igaz, sokan nem forintot, hanem valutát halmoztak fel a háború kitörésének hírére. Az állampapírok népszerűsége esik, sokan menekülnek OTP-részvénybe.

A pénzügyek területén is egyre népszerűbbek a lakossági fenntartható megoldások: a társadalmilag felelős befektetések értéke 2021-ben megnégyszereződött és elérte a 60 milliárd forintot a K&H-nál. Bár jelenleg a kezelt vagyon 8 százaléka van a fenntartható fejlődés alapokban, a pénzintézet szerint látszik, hogy egyre nyitottabbak a magyarok. A befektetések és megtakarítások mellett a lakossági hitelek is elindultak ezen az úton köszönhetően a Zöld Otthon konstrukcióknak.

Az emberek az orosz pénzügyi válságot és a forint értékvesztését látva aggódni kezdtek a befektetéseikért, és sokakban felmerült, hogy elérkezett-e a bitcoinvásárlás ideje. Ha az eddigi trendek folytatódnak, akkor a kriptodeviza ugyan jó üzlet lehet, de ezt az égvilágon semmi sem garantálja.

Idén átlagosan 29 400 forintot tettek félre havonta a megtakarítani tudó magyarok, csaknem a harmadával többet, mint egy évvel korábban. A legtöbben azért spórolnak, mert tartanak munkahelyük elvesztésétől, de csaknem ennyien vannak azok is, akik nem tudtak, vagy nem akartak nagyobb beruházásra költeni, autót vagy lakást vásárolni.

Az infláció nő, tehát akkor most érdemes igazán infláció-követő Babakötvénybe tenni a pénzt az ifjúság számára? Cikkünkből kiderül, mennyi lehet a következő, februári kamatforduló után a papírok kamata és mennyi az után. Meg az is, hogy a magas inflációnak akkor sem érdemes örülni, ha magasabb kamatot kapunk a kötvényünkre, de attól még ez a legjobb kockázatmentes befektetés.

Hová tegyük ideiglenesen felesleges pénzünket? Mi a megtakarítás és a befektetés közötti különbség? Milyen befektetési lehetőségek között választhatunk? Mire figyeljünk a pénzünk elhelyezésénél?

A koronavírus-járvány kitörésével még inkább nyilvánvalóvá vált az a tény, hogy a hazai lakosság többsége igen csekély, egy-két hónapra elegendő megtakarítással – „vésztartalékkal” – rendelkezik. A legtöbben lakásvásárlásra vagy felújításra takarékoskodnak.

Pozitívum, hogy a válsághelyzet hatására a pénzügyekben is sokan tudatosabbak lettek, és nagyobb hangsúlyt terveznek fektetni a megtakarításra. Ez is kiderül a CIB Bank kutatásából.

A háztartások pénzügyi követelései 6233 milliárd forinttal, 11,4 százalékkal nőttek az elmúlt évben, 60 905 milliárd forintos összegük megközelítette a 46 786 milliárd forintot, a bruttó hazai termék (GDP) 130,2 százalékát, miközben a kötelezettségek 1151 milliárd forinttal (12,5 százalékkal) emelkedtek - derül ki a pénzügyi számlák legfrissebb részletes adataiból.

A reálkamat már tavaly csekély mínuszba csúszott, a megtakarítások nagy többsége ma már veszít értékéből, de a neheze még csak most jöhet. Ez nagy változás, kérdés, mit lép a lakosság, mert az utóbbi tíz évben mindig volt valamilyen alternatíva, amelynek pozitív volt a reálhozama, hol az állampapír, hol a bankbetét. Az egyetlen biztonságos megoldásnak az inflációkövető kötvény látszik.

Nehéz helyzetben vannak azok, akik szeretnének megtakarítani, mert a kamatozó befektetések alig hoznak valamit. Erre különböző megoldások vannak, van, aki még többet takarít meg, van, aki lemond az egészről, van, aki kockázatosabb befektetési formák után néz.

A magyar kisbefektetők nagy többsége számára a biztonság a legfontosabb, ugyanakkor a hozamokkal szemben is eléggé magas elvárásaik vannak. A BUX jobb értékmérő, mint a hitelminősítők?

Januárban, februárban és márciusban 140 milliárd forinttal nőtt a lakosság forint-készpénzállománya az MNB adatsorai szerint, eközben azonban 30 milliárd forintnyi valutától megszabadultak. A tranzakciós illeték bevezetése óta majdnem 400 milliárd forinttal több készpénze lett a lakosságnak.

Mivel lehet magasabb hozamot elérni a szinte történelmi mélységekbe süllyedt banki kamatoknál? Kötvényalappal, vegyes alappal, külföldi vállalati kötvényekkel, vagy részvényekkel? A kisbefektetők melyik felé mozdulnak el, mennyire hajlandók kockázatot vállalni? – interjú Pázmándi Lászlóval, a Budapest Alapkezelő vezérigazgató-helyettesével.

Tudjuk, mert mutatják a statisztikák, hogy valaki közel 85 milliárd forint értékben devizát tett félre októberben. Ki lehetett? Talán Soros György? Vagy esetleg Bill Gross? Esetleg Jim Rogers? Vagy egy másik guru? Nem. A magyar lakosság.

Folytatódott a vagyon gyarapodása a befektetési alapok piacán novemberben is. Ahogy azt már megszoktuk, a hónap nyertesei a vegyes és az abszolút hozamú alapok voltak. A növekedés dinamikája féléves csúcsra ugrott.

Meglepő módon Romániában csaknem 30 százalékkal nőttek a gazdasági válság kezdete óta a lakossági és a vállalati megtakarítások, értékük meghaladja 9 milliárd eurót.

A lakossági megtakarítások nőttek az utóbbi időben. A hagyományos alapok mellett pedig mind népszerűbbé váltak az abszolút hozamot ígérő stratégiák.

Az MNB jelentése szerint tavaly az utolsó negyedévben 14 százalékkal nőtt a forgalomban levő bankjegyek értéke, ami a GDP-hez viszonyítva történelmi csúcs. A jegybank ezt a nyugdíjpénztári reálhozam el nem költött részével és lakossági euró-eladásokkal magyarázza, mások a lakossági bizalom megingásának jelét látják benne.

Az amerikaiak a vártnál kevesebbet költöttek novemberben. Ez azért rossz hír, mert az amerikai fogyasztók vásárlásai adják az amerikai gazdaság fő mozgatórugóját. Egy másik adat szerint a tartós javak rendelésállománya a várakozásoknál jobban nőtt.

Kétéves mélypontra esett decemberben a GKI-Erste konjunktúraindex. A Gazdaságkutató felmérése szerint a fogyasztói várakozások már több mint egy éve trendszerűen romlanak, az üzleti várakozások viszont nyolc hónapos markáns romlást követően október óta stagnálnak. A lakosság két éve nem tartotta ennyire rossznak a pénzügyi kilátásait. Nem takarítunk meg, de a tartós cikkeket még megvesszük.