Veresegyházi Gábor a Privátbankár.hu konferenciáján

A legtöbben nyugdíjra és vésztartalékként gyűjtenek megtakarításokat – derült ki az Aegon Alapkezelőnek a magyar lakosság megtakarítási motivációiról készített online, nem reprezentatív kutatásából. A kérdéseket a Privátbankár oldalán tették fel, a válaszadók többsége pedig felsőfokú végzettségű volt.

Befektetésként, a gyerekekre és lakásfelújításra takarékoskodnak még sokan. A 45 év felettiek inkább nyugdíjra, a fiatalabbak inkább befektetésre, vagyongyarapításra tesznek félre – mondta el Veresegyházi Gábor, az Aegon Alapkezelő online értékesítési vezetője a Privátbankár Pénzügyi Tudatosság Fórum konferenciáján.

A válaszadók 33 százaléka rendszeresen készít részletes családi költségvetést, 39 százaléka csak nagy vonalakban, 22 százalék egyáltalán nem. A 45 év alattiak főleg hónap elején tesznek félre, az idősebbek többféle eszközben is takarékoskodnak.

Biztonságot is és hozamot is, egyszerre

A válaszadók 75 százaléka számára a biztonság a legfontosabb, 41 százalék számára a hozam, 36 százaléknak az átláthatóság, 32 százalék pedig az állami támogatást is kiemelte. (Nyilván több választ is meg lehetett jelölni.) Egy másik kérdésfeltevés alapján több mint a részvevők 80 százalékának nagyon fontos volt a biztonság. Ugyanakkor magasak a hozamelvárások, a válaszadók több mint a fele legalább évi öt, 16 százalékuk legalább 8, mintegy tíz százalékuk évi 15 százalékos hozammal lenne elégedett.

A 45 év felettiek valamivel mérsékeltebbek, ott több azok aránya, akik bankbetétek feletti vagy infláció feletti hozammal is beérik. A válaszadók kétharmada nem tanult pénzügyi ismereteket, a nagy többségük szerint ugyanakkor nagyon fontos, hogy a középiskolában, esetleg már az általános iskolában tanítsanak ilyen tananyagot.

Integrálódtunk a világ tőkepiacaiba

Virág Ferenc, a Random Capital vezérigazgatója (a jobb oldali képen) arról beszélt a konferencián, miért is érdemes a tőzsdeindexeket figyelni akkor is, ha nincs részvényünk, hol a helye a tőzsdevilágnak az emberek gondolkodásában. Ma a világot az USA tőkepiacai határozzák meg, ami ott történik, az hatással van az egész világra. A német gazdaságnak is egyre nagyobb a súlya, az évek során jelentős részben Frankfurt átvette a vezető szerepet Londontól.

Amit a magyar részvénypiacon látunk, az is egy nagy nemzetközi körforgásban van benne, a nemzetközi tőkepiac része. A tőzsde elvileg a pénz- és tőkepiaci központú piacgazdaság fellegvára, ahol a megtakarítások és a vállalati tőkefelhasználók találkoznak egymással.

A BUX már régen felminősített

Míg a hitelminősítők értékelési rendszere régi és elavult, addig a tőzsdeindex, itthon a BUX, a nyers érdekek alapján működő piac Virág Ferenc szerint sokkal jobb értékmérő. A piac már régen, 2014-től azt árazta be, hogy Magyarország visszakerül az ajánlott befektetések közé, és mire a hitelminősítők nagy késéssel végre léptek, lényegében felminősítette az országot. A szakember szerint az egész minősítési rendszer megérett az újragondolásra.

Már a diákoknál is erős a hitelundor

A középiskolások és felsőfokú tanulmányaikat végzők több mint fele úgy véli, nem ért a pénzügyekhez. A hitelekkel szemben nagyon erős ellenállás van bennük, a legtöbben úgy vélik, senki ne kezdje adóssággal az életét – mondta el Bugár Csaba, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója a Privátbankár konferenciáján. A diplomások azonban már pályakezdőként is átlagosan több mint kétszer annyit keresnek a csak középiskolát végzettekhez képest, diplomát szerezni tehát mindenképpen nagyon érdemes.

Az egyáltalán nem fizetett hitelek aránya két százalék alatti, nemcsak azért, mert a NAV felelős a behajtásért, hanem inkább azért, mert a diplomások tudnak fizetni. A külföldön élők is fizetik, pedig nincs arra eszközünk, hogy tőlük behajtsuk – mondta el a vezérigazgató. A végzett diákhitelesek 40 százaléka mondta, hogy enélkül nem tudott volna diplomát szerezni.