Az MNB adatai szerint januárban 19, februárban 108, márciusban közel 14, összesen 140,3 milliárd forinttal nőtt a lakosságnál levő készpénz állománya. A növekedés a tranzakciós illetéknek nevezett adó 2013. januári bevezetése óta töretlen, azóta 2309 milliárd forintról 2700 milliárd forintra nőtt a lakosságnál levő forintkészpénz állománya.
Korábban inkább stagnálás vagy csak jóval lassabb növekedés volt a jellemző, amint ez grafikonunkon is látszik. A tranzakciós adót ugyan elvileg nem háríthatnák át a pénzintézetek az ügyfelekre, a gyakorlatban azonban a banki költségek meredek emelkedését okozta.
Sőt, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a lakosság nettó megtakarításai (vagyis az az összeg, amellyel megtakarításai meghaladják az adóssága értékét) eközben növekedtek, a készpénz súlya ezeken a nettó megtakarításokon belül még csökkent is. A 2009 első negyedévi adatok szerint az úgynevezett nettó pénzügyi vagyon több mint 16 százaléka volt készpénz, feltehetően még a 2008 őszén kirobbant pénzügyi válság hatásaként. Ez tavaly decemberben már csak 12,2 százalék volt, bár az utóbbi időben ismét lassan növekszik.
Az MNB a kissé bonyolult nevű „Nem pénzügyi vállalatok és háztartások havi finanszírozása belföldi hitelintézeti és előzetes értékpapír adatok alapján” című táblázatában közöl becsléseket a háztartások devizakészpénz-állományára vonatkozóan is, ha nem is minden hónapra. Eszerint februárban, amikor gyenge volt a forint és drága a deviza, 30 milliárd forinttal csökkenhetett a lakosságnál levő valuta értéke. Nyilván sokan váltottak devizát forintra, kihasználva a jó árakat, amire a befektetési alapos statisztikák is utalnak.
Érdekes az is, hogy 2012 júniusától nyolc hónapon keresztül havi több tízmilliárd forintot váltottak valutára a jegybank szerint. Az volt az az időszak, amikor az euró 300 forint fölé, a kamatok tíz százalék fölé kapaszkodtak, egy esetleges államcsődről ötletelt a sajtó és egyre többen nyitottak számlát külföldön, majd a végén visszahívtuk az IMF-et. Ez időszak alatt az MNB szerint 428 milliárd forinttal nőtt a lakosság valutakészlete, vagyis közel másfél milliárd euróval.
Jelentős összegről lehet szó. 
