A júliustól szerzett befektetéseinkre már szochót is fizethetünk - de vannak kivételek
Új sarcot vetett ki a kormány a lakossági befektetésekre. A szerda éjjel megjelent kormányrendelet értelmében a természetes személyt (jelenleg 13 százalékos) szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli egyes kamatjövedelmei után, amelyek után eddig 15 százalékos kamatadót kellett fizetni.
A rendelet értelmében ez alól kivételt képez az ingatlanalapok befektetési jegyeiből származó kamatjövedelem. Emellett a kamatadómentes állampapírokra az új teher sem vonatkozik majd.
A pluszteher csak azoknak nem lesz újdonság, akik ellenőrzött tőkepiacon kívüli árfolyamnyereségből származó jövedelmet realizáltak - nekik a kamatadón felül eddig is kellett szochót fizetniük a nyereségük után. Újdonság lesz viszont mindenkinek, aki bankbetétben vagy befektetési alapban tartja a pénzét.
A rendelet július 1-jén lép hatályba. A rendelet részletezi, mikori kamatjövedelmek esetén kell szochót fizetni. Így a banki betétek esetében a rendelet hatálybalépését követő időszakra járó kamatra, lekötött betétek esetében a 2023. június 30. napja után lekötött betét kamatára kell fizetni az új sarcot. Befektetési alapok jegyeinél és kötvényeknél pedig azokra vonatkozik a szochófizetési kötelezettség, amelyet a rendelet hatályba lépését követően vásároltunk meg - tehát június 30-a után. Ugyanez igaz a befektetési célú (unit linked) biztosításokra is: a hatályba lépést követően kötött biztosítási szerződések kifizetéseire vonatkozik majd az új teher.
A kormány ezzel több dolgot is elérhet: egyik oldalról növelheti az állami bevételeket - amire a jelenlegi helyzetben égető szüksége van. A másik oldalról tovább terelheti a megtakarításokat a lakossági állampapírok felé, amelyekre szintén nagy szükség van. Harmadrészt pedig még fogyasztásra is ösztönöz: a jelenlegi jelentős infláció mellett ha megdrágulnak a megtakarítások, a lakosság egy része dönthet úgy is, hogy inkább elkölti jövedelmét befektetés helyett - kérdés, hogy ez mennyire kívánatos cél, mindenesetre az egyébként jelentősen szűkülő lakossági fogyasztást valamelyest így is meg lehet támasztani.
A bankokat kötelezik arra, hogy megírják, mennyivel rosszabb helyen van náluk a pénz, mint az államnál
A Magyar Közlönyben egy másik, a lakossági megtakarításokat érintő kormányrendelt is szerepel. Ez a pénzügyi edukáció köntösébe bújtatva gyakorlatilag egy újabb banki terhet jelent. A hitleintézeteknek ugyanis még idén egy levelet kell küldeniük az ügyfeleiknek, amiben egy táblázatnak kell szerepelnie arról, hogy
mekkora hozamot érhetett volna el, aki 100 000 forintért, 500 000 forintért és 1 000 000 forintért a magyar állam által kibocsátott, magánszemélyek által is megvásárolható állampapírt vásárolt vagy jegyzett és folyamatosan tartott.
Mindezt ráadásul össze kell hasonlítaniuk azzal, hogy a banki forintbetétekkel ugyanabban az időszakban milyen kamatot érhetett volna el az ügyfél. A "figyelemfelhívó értesítés" formáját és tartalmát pedig az általános politikai koordinációért felelős miniszter, tehát Rogán Antal határozza majd meg egy külön rendeletben.
Ekrem İmamoğlut vesztegetéssel és zsarolással is vádolják. 
