Megvan az Anthropic tőzsdei bevezetésének dátuma, november 19-e, és állítólag őrületes túljegyzés lesz a mesterségesintelligencia-gigász részvényeire. A spekuláció nyilván a kibocsátás után is folytatódni fog, a legváltozatosabb tőkepiaci eszközök segítségével, amiket nemrég a részvénykibocsátásról szóló cikkünkben említettünk.
A tőkeáttételes, lényegét tekintve egyfajta felturbózott ETF-eket már akkor is külön kiemeltük, mint rendkívül veszélyes eszközöket. „De hát az én ilyen ETF-em milyen szépen hozott” – vetheti közbe néhány olyan befektető, akik jól jártak ilyenek vásárlásával. Nézzünk meg hát tanulságos grafikonokat, amelyek ilyen turbósított ETF-eket ábrázolnak.
QQQ a köbön
Már sok éve a technológiai szektor viszi a prímet a tőzsdéken, a Nasdaq 100-as indexet követő híres ETF (tőzsdén kereskedett alap) a QQQ, azaz Invesco QQQ Trust (európai UCITS-megfelelője egyébként az EQQQ). Ennek tőkeáttételes verziói többek között a TQQQ (ProShares UltraPro QQQ ETF) és az SQQQ (ProShares UltraPro Short QQQ), amelyek a Nasdaq-100 napi változásának háromszorosát tűzik ki célul. A TQQQ háromszoros (“triple”) long, tehát emelkedésre játszik, az index változásának háromszorosát adja vissza. Az SQQQ ugyanez, csak az ellenkező, short irányban.
Tehát ha a Nasdaq 100-as index egy százalékkal emelkedik, akkor az ETF-ek közül a QQQ szintén egy százalékkal megy fel (mivel itt nincs tőkeáttétel), a TQQQ azonban hárommal, az SQQQ pedig három százalékkal esik. Ami nagyon fontos lesz, hogy ez napi szinten értendő: a turbósított ETF-eknél napi átsúlyozást végeznek, vagyis minden nap visszaigazítják a tőkeáttételt háromra.
Hosszabb távon egyáltalán nem garantálják a kibocsátók az ilyen alapoknál, hogy a mögöttes index teljesítményének háromszorosát (más alapoknál kétszeresét, négyszeresét) fogják hozni.
Öt év alatt szinte elfogyott az alap
Amint az egyes számú ábrán látható, az utóbbi egy évben a QQQ – picit túlteljesítve a Nasdaq 100 indexet is – 11,5 százalékot hozott a befektetőknek. A TQQQ így a háromszoros tőkeáttétel miatt elméletileg 34,5 százalékkal emelkedhetett volna – ehelyett azonban csak nyolc százalékkal ment fel. Az SQQQ pedig elvileg 34,5 százalékkal eshetett volna, de 36,5 százalékkal ment le.
A második ábrával azt is megnéztük, hogy kicsit hosszabb távon, öt évre mi volt a helyzet. A QQQ 72,5 százalékával szemben, amit elvileg háromszorosan túl kellett volna teljesítenie, a TQQQ csak 35,0 százalékot ért el, kevesebb, mint a felét. A shortos SQQQ pedig szinte teljesen elfogyott.
Egy OTP-nyi pénz van benne
Ha a QQQ egy évre X százalékos emelkedést ér el, akkor a háromszoros tőkeáttételű TQQQ-nak 3X százalékot kellett volna hoznia elvi síkon. Hiszen ezer dollárnyi TQQQ-vétel 3000 dollárnyi, a Nasdaq 100 indexnek – illetve a QQQ ETF-nek – megfelelő részvénycsomag megvételével egyenértékű (legalábbis a vétel pillanatában, azon a napon). Ehhez képest különösen hatalmas a lemaradása.
A szektor népszerűségére – vagy a probléma nagyságára – jellemző, hogy a legnagyobb ilyen alap, a TQQQ kapitalizációja legutóbb meghaladta a 32 milliárd dollárt – ez nagyjából az OTP Bank tőzsdei értékének felel meg (ami mintegy 36 milliárd dollár). Az egész tőkeáttételes ETF-szektor persze ennél az egy alapnál sokkal nagyobb, a százmilliárd dolláros nagyságrendet is elérheti.
Mi a veszteség kulcsa?
Hogyan történhet ez meg? A lényeg a napi átsúlyozásban van. Vegyünk egy egyszerű példát, ezúttal egy kétszeres tőkeáttételű alapra (az egyetlenegy részvényre létrehozott tőkeáttételes ETF-ek általában ilyenek):
- Egy részvény ára száz dollár, egy nap alatt leesik 95-re (mínusz öt százalék).
- Az erre szóló kétszeres tőkeáttételű ETF is 100 dollár volt, és tíz százalékkal, 90-re zuhan.
- Másnap a részvény öt százalékot emelkedik, így 95*1,05=99,75 dollárt fog érni.
- A tőkeáttételes ETF ekkor 10 százalékkal megy fel, ami 90*1,1=99 dollár.
- Tehát a befektető máris bukott a részvény tartásához képest, 0,75 dollárt.
Egy másik oldalról megközelítve ezt, amikor a tőkeáttételes (long) ETF-ek befektetéseinek árfolyama esik, akkor ezzel a tőkeáttétel automatikusan megnő. Így részvényeket kell eladniuk – a leesett, alacsonyabb áron –, hogy a tőkeáttételt visszatereljék az eredeti szintre. Amikor meg felmegy az árfolyam, akkor fordítva, drágábban kell vásárolniuk az újrasúlyozás érdekében. Főleg sávozó, stagnáló piaci árfolyamoknál ez azt eredményezi, hogy rendszeresen drágán vesznek és olcsón adnak el.
Vannak jó példák is
De feltétlenül vessünk egy pillantást a harmadik, negyedik és ötödik számú ábrákra. A chipszektorban, vagy az azzal nagyon együtt mozgó koreai részvénypiacokon azt látjuk, hogy a tőkeáttételes alapok idén az első félévben hatalmas felülteljesítést mutattak a mögöttes indexekhez, indexalapokhoz képest. (Az idén koreai indexet venni majdnem ugyanaz volt, mint chipszektort és AI-szektort.)
Jól látszik, hogy egyes időszakokban, rövid- és középtávon a felturbózott ETF-ek igenis tudnak nagyon jól teljesíteni. Gyakorlatilag sokszorozták értéküket, komoly felülteljesítést mutattak az elméleti szorzókhoz képest is. Hogy miért? Nézzük meg a következő számpéldát is:
- Egy részvény ára száz dollár, egy nap alatt leesik 95-re (mínusz öt százalék).
- Az erre szóló kétszeres tőkeáttételű ETF is 100 dollár volt, így tíz százalékkal, 90-re zuhan.
- Másnap azonban a részvény hét százalékot emelkedik, így 95*1,07=101,65 dollárt fog érni.
- A tőkeáttételes ETF ekkor 14 százalékkal megy fel, így 90*1,14=102,60 dollár lesz az értéke.
- Tehát a befektető ezúttal már majdnem egy dollárt, egy százalékot nyert a sima részvényessel szemben.
Ehhez a felülteljesítéshez azonban erős árfolyamemelkedés kell. Ahogy a kamatoskamat-hatás is erősebb magasabb kamatok esetén, itt is minél erősebb az árfolyamemelkedés, annál inkább előnybe kerülnek a tőkeáttételes long ETF-ek. Sok-sok napos, közel folyamatos emelkedésnél, erőteljes bikapiacon, ami idén sokáig az AI-hoz kapcsolódó részvényeknél volt, ez nagy előny tud lenni.
Tőzsde vagy rulett?
Míg aztán el nem jön a leszálló ág, mint ahogy idén is eljött, és a nyereség nagy része el nem úszik, ahogy az ábrákon is látható. Kicsit olyan ez, mint a rulettnél, amikor valaki sorozatban nyer, és az asztalon hagyja a teljes nyereséget. A pénze értéke exponenciálisan növekszik – amíg azután egyszer már nem, és el nem bukja az összeset (vagy, ETF-eknél, jellemzően inkább a zömét).
A múltbeli eredmény persze – a ruletthez hasonlóan – itt sem garantálja a jövőbelit. A napi átsúlyozás sem jelenti azt, hogy egy tőkeáttételes alapnak minden hosszabb tartási időszak alatt értékvesztést kell elszenvednie, és azt sem, hogy nyerni fog. A mögöttes termék árfolyamgörbéje, pályálya a döntő.
A magasabb volatilitás, sávozás, stagnálás rosszabb eredményeket eredményezhet, egy erősebb, stabilabb trend viszont jobb megtérülést hozhat. Egyik kimenetel sem garantálható. (Ezért a „vedd meg a nyertest, shortold a hanyatló vesztest” módszer kimenetele is nagyon bizonytalan.)
A volatilitás öl meg, vagy a halogatás
Az átlagbefektető valószínűleg nem egyszerűen azon szokott nagyot bukni, hogy sokáig tartogat egy rövid távra szóló befektetést. Inkább azon, hogy túl nagy kockázatot vállalva egy hatalmas, akár napi 20-30 százalékos bakugrásokra is képes termékbe rosszkor száll be, majd rosszkor száll ki. (A rövid távú árfolyammozgások megjóslása a profik nagy részének sem szokott sikerülni.)
A befektetési alapok tőkemozgásai (a kisbefektetők pénzbetétei és kivétei) alapján is kimutatták, hogy nagy részük magas tőzsdei árak mellett hajlamos beszállni, majd az – akár csak átmenetileg is – lezuhanó árfolyamoknál pánikba esve kiszállni.
Mindenki elmondja, hogy ezeket az alapokat egy napra kéne venni, de a valóságban a befektetőket érzések, indulatok, félelmek vezérlik. Ha megvesznek valamit, amin egy nap után veszteségük van, akkor sokszor inkább tartogatják, mondván, hogy másnap majd úgyis biztosan visszanyerik ezt. A napokból végül hetek lehetnek, abból pedig esetleg hónapok, mert az emberek ösztönös ellenérzéssel viseltetnek aziránt, hogy a veszteséget realizálják.
Polipként végezni, fazékban
Hogy lehet egy csak idén (a zuhanás ellenére is) duplázó részvénnyel bukni? Úgy, hogy tőkeáttétellel játszol, mert nem befektetni akarsz, hanem naponta megduplázni a tőkéd... Ha a száz forintomból ezer forintnyi részvényem van, akkor ha csak tíz százalékot esik, már eltűnt minden pénzem – írta nemrég a Holdblog a koreai részvények kapcsán.
A hétköznapi ember lehetetlen eséllyel próbál gyorsan meggazdagodni. Aztán inkább polip lesz belőle, fazékban – írta szintén a Holdblog a Skid Game (Nyerd meg az életed) című Netflix-sorozatra utalva.
Ilyen ETF-nek nem is szabadna lennie?
A tőkeáttételes ETF-ekről más szakembereknek is rossz a véleménye. Vakmajom (civilben befektetési alapkezelő) a Facebook-on azt írja, hogy „ha az emberek racionálisan viselkednének a tőkepiacokon, ilyen termékek, hogy kétszeres meg háromszoros tőkeáttétes, egyetlen részvényt tartó, tőzsdén kereskedett befalap (ETF) nem is léteznének”. Mint a „200 Hynix Hong Kongban”, ahol a mögöttes cég egy koreai memóriachip-gyártó.
Egy ingadozó, volatilis piacon az alap szép lassan elolvad, még akkor is, ha maga a mögöttes részvény egy idő után nem is veszít az értékéből. Ez sima matek.
Spekulatív mániákban, amikor a lakosság a tőzsdére téved, keresik a tőkeáttételt, „amitől persze csak gyorsabban mennek tönkre”. Ráadásul ilyen terméket mindig a felkapott (hype-olt), nagy emelkedés után lévő részvényekre csinálnak, mert arra van kereslet.
Az embereket nem lehet visszatartani a saját hülyeségüktől – írja a befektetési szakember.
Ahol elégetni való pénz van
„Ha egy részvény esik 50 százalékot, mennyit kell emelkednie, hogy visszanyerje a veszteségét? Száz százalékot. Kétszer annyit!” – írta Vakmajom már egy évvel ezelőtt is. A Tesla (TSLA) részvénye akkor éppen 6,8 százalék pluszban volt, a csak azt birtokló kétszeres ETF viszont 13,6 százalék plusz helyett 25,7 százalék mínuszban.
Mert az esésekben kétszer annyit esett, és az emelkedésekben is kétszer annyit emelkedett százalékosan, mint a normál Tesla-részvény. De ahhoz, hogy az esést visszaemelkedje, nem dupláját, hanem annál is többet kellett volna emelkednie – magyarázta.
Ahol van elégetni való pénz, ott előbb-utóbb kerül gyufa is – jegyzi meg a sarkos megállapításairól is ismert influenszer.
A SEC is aggódik
A tőkeáttételes ETF-ekre az amerikai tőzsdefelügyelet, a SEC is felfigyelt, és tavaly év végén le is lassította azok engedélyezési folyamatát, a kockázatok jobb felmérése, kezelése érdekében. Az egyik leginkább elrettentő példa a Defiance Daily Target 2X Long MSTR ETF (MSTX) volt, amely egy év alatt mintegy 88 százalékkal zuhant. Hasonlóan alakult a T-REX Daily MSTU ETF sorsa.
E két alap a Strategy (volt Microstrategy, MSTR) részvényeire koncentál, amely viszont főleg – részben hitelből vett – bitcoinok vásárlásával foglalkozik. (Bár ennek az alulteljesítésnek az is lehetett az oka, hogy előzőleg a bikapiacon az MSTR-részvény viszont túlértékeltté vált. Másrészt a kriptopiacon magas a volatilitás – a szerk.)
ETF-ek a blokkláncon
A befektetők többsége számára vélhetően csak érdekesség, de a legnépszerűbb tőkeáttételes ETF-ek – pontosabban leginkább az azokra szóló fedezetlen határidős ügyletek, fogadásszerű tőzsdei termékek – megjelentek a központosított kriptotőzsdéken (CEX-eken) és a blokkláncon is (a határidős „perps DEX-eken” és spot tokenek formájában egyaránt).
Például a Hyperliquid blokklánc-alapú tőzsdén van SOXL, KORU, SNXX (a Sandisk /SNDK/ részvényeire), MUU (2x ETF a Micron /MU/ részvényeire). Főleg a SOXL és a KORU több más kisebb kereskedési platformon előfordul.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.



