Az állandó aggódástól eltekintve a számok azt mutatják, hogy továbbra is jó a részvénypiaci hangulat mostanában. Számos fontos tőzsdeindex sok hónapja a történelmi csúcsa közelében van. Az amerikai Nasdaq 100 technológiai mutató, a magyar BUX, a német DAX némi esés után is csak 5-10 százalékkal vannak a nemrég beállított csúcsaik alatt, az S&P 500 index pedig alig két százalékkal.
De biztosan lesz a közeljövőben korrekció, vagy akár medvepiac (hosszabb lefelé mutató trend) is, ahogy mindig szokott lenni néhány évente a részvénypiacokon. Nagyobb összeomlások voltak például a kilencvenes évek végén (ázsiai, majd orosz válság), 2000-től (a dotkom-lufi kipukkadása), 2008-2009-ben (Lehman-válság) és 2020-ban (Covid). De ezek között is voltak kisebb vagy közepes, 10-20-30 százalékos esések bőven.
A medve az Ön barátja
A tőzsde az egyetlen szupermarket, amelyből a vevők árleszállításkor menekülni kezdenek. Pedig a medvepiac a te barátod – írja Tim Schäfer német blogger és fundamentális befektető. Mármint – tehetjük hozzá –, ha van hozzá elég bátorságunk.
Amikor a hírek nagyon pesszimisták, a pénzügyi portálokon az árfolyamok mélyvörösre váltottak, a televíziós kommentátorok komoly arccal figyelmeztetnek a nagy összeomlásra… Amikor háborúk tombolnak, az üzemanyagok ára az égbe megy, a kamatok emelkednek, az infláció makacsul tartja magát, a fogyasztóknak kevesebb pénzük van, és az AI-boom miatt attól tartanak, hogy elveszítik az állásukat… pánik alakul ki és terjed.
Örökre lemondani az olcsó vételről?
Eközben még számos vállalati válság is rontja a helyzetet, mint a Volkswagené. A média azért kelt félelmet, mert a pánik jobban vonzza a kattintásokat, mint a nyugalom. Pedig józanul nézve tényleg a medvepiac a legjobb dolog, ami egy hosszú távú megtakarítóval történhet. Ha ugyanis egy szupermarketben hirtelen 30 százalékkal olcsóbbak a kedvenc termékeink, minden épeszű ember megtölti a bevásárlókocsiját. A tőzsdén viszont az árfolyamzuhanásokkor pontosan az ellenkezője történik: a befektetők pánikba esve eladnak a mélyponton, és egyesek inkább örökre lemondanak a részvényekről. Hogyan nézne ki az, hogy valaki végleg lemond a kedvenc zabpelyhéről, mert 30 százalékkal olcsóbb lett?
Aki erős, az is marad?
Akinek még 10, 20 vagy 30 év áll a rendelkezésére a vagyonépítéshez, annak épphogy tőzsdei árfolyamcsökkenésért kellene imádkoznia, ahelyett, hogy félne tőle. Minél olcsóbban kaphatók a kiváló vállalatok részvényei, annál magasabb lesz ugyanis a hosszú távú hozamuk.
Az erős cégek ráadásul gyakran ügyesen kihasználják a válságokat, és például olcsón felvásárolják a meggyengült versenytársaikat. Vagy pedig a saját részvényeiket vásárolják vissza kedvezményesen, növelve így az egy részvényre jutó értéket (Amint az OTP is.)
A takarékos életmód egy biztonsági háló
Sokan azért veszítik el az idegeiket a medvepiacon, mert a lehetőségeiken felül élnek, vagy olyan pénzt fektettek be, amelyre rövid távon szükségük lesz a lakbérre vagy a következő autóhitel-részletre. Ilyenkor látszanak a takarékos életmód előnyei.
Eddig minden összeomlást, tőzsdekrachot új és új rekordok követtek, és utólag sajnálták a befektetők, hogy nem vásároltak be alaposan olcsón a részvényekből. De vajon érdemes-e a következő, esetleg csak 2-5 év múlva bekövetkező nagy beomlásra várni?
A Covid-mélyponton vásárolni
Amikor a részvényárak esnek, sok befektető biztonságos menedéket keres, míg mások inkább olcsó befektetési lehetőségek után kutatnak, és arra törekszenek, hogy „a mélyponton vásároljanak”. Akkor fektetnek be részvényekbe, amikor azok már az értéküket vesztették, vagyis „akciós áron” szerzik meg azokat abban a reményben, hogy azok nemcsak visszapattannak, hanem új csúcsokat is elérnek, plusznyereségért – foglalja össze a hongkongi Charles Swab bankház videója.
Amikor a részvényárak a Covid-19-járvány idején zuhanásba kezdtek, a befektetők márciusban elkezdtek vásárolni, és júniusra a Dow Jones ipari átlag már közel 48 százalékkal emelkedett. Ez igazi áldás volt mindazok számára, akik a mélyponton vásároltak.
Hulló kések közé ne nyúljon?
A mélypontok közelében történő vásárlás azonban kockázatos, mert előfordul, hogy a befektetések jó okból veszítenek az értékükből. Ez olyan, mintha egy zuhanó kést akarnánk elkapni, ami nagyobb veszteségekhez vezethet, ha az ár tovább esik. De hogyan lehet megtalálni a tényleg kedvező áron kínált részvényeket úgy, hogy elkerüljük a zuhanó kések okozta kárt?
A vállalatokat elemezni kell, hogy megbizonyosodjunk arról: bármi is okozta a részvényárfolyam csökkenését, az nem változtatta meg alapvetően a vállalat üzletvitelét – véli a bankház. Például ha egy részvény azért esik, mert egy versenytárs új technológiát dobott piacra, amely a vállalat fő termékét elavulttá teszi, érdemes lehet átgondolni a befektetést. (Mint amikor a Kodak figyelmen kívül hagyta a digitális fényképezőgépek forradalmát, és kis híján tönkrement emiatt.)
Ne tegyünk fel mindent egy lapra
Ha azonban a hír átmeneti jellegű – például egy egyszeri, váratlan kiadás, amely rontotta a negyedéves nyereséget –, akkor érdemes lehet kihasználni az árcsökkenést. Emellett azonban ügyeljünk arra is, hogy csak a portfóliónk 3-5 százalékát tegyük ugyanabba a befektetésbe. (Diverzifikáljunk.) Érdemes alaposan megnézni a részvény grafikonját is, hogy megbizonyosodjunk arról, a hosszú távú trend továbbra is fennáll. (Technikai elemzést alkalmazni.)
Emellett ajánlatos megfontolni a dollárköltség-átlagolás (DCA) módszerét, ami azt jelenti, hogy az árfolyam-ingadozásoktól függetlenül, rendszeres időközönként ugyanakkora összeget fektetünk egy értékpapírba, ahelyett, hogy az egész pénzt egyszerre fektetnénk be.
Mekkora esésre mozdulnak rá?
Az alacsony árakra váró stratégia bevett elnevezése a „buy the dip”, az esés megvétele, ami a „market timing” (piaci időzítés) tágabb kategóriájába tartozik. Eléggé elterjedt nézet szerint a gödör alját pontosan elkapni szinte lehetetlen, a mélypont kiszámíthatatlan, mivel a tömegpszichózistól és a szerencsétől is függ. A „dip” egyébként nem feltétlenül jelent nagy összeomlást ennél a stratégiánál, vannak, akik már 5-10 százalékos visszaesésekre is rámozdulnak.
De vajon érdemes-e évekig várni egy igazán nagy beomlásra? Nem biztos. Az egy nagyobb visszazuhanás után bevásárló befektető ugyanis nem feltétlenül vásárol alacsonyabban, mint amilyen áron mások, akik már jóval korábban beszálltak. Az esésre való várakozás alatt ugyanis simán emelkedhet a piac, és ezzel hozamokat szalaszthatunk el.
A BUX index esete a kiváró befektetőkkel
Például valaki nem vásárol magyar részvényeket 120 ezer pontos BUX indexnél, mert már túl drágának érzi, és vár a nagy beszakadásra. Lehet, hogy ez meg is érkezik – de például csak akkor, amikor az index majd 190 ezer pontról esik vissza 140 ezerre. (Most 142 ezer, az eddigi csúcs 155 ezer volt.)
De lehet, hogy soha többé nem lesz már 120 ezer a mutató értéke, hiszen a tőzsdeindexek hosszú távon jellemzően tovább emelkednek. Ebben az esetben az illető hozamot veszít azon, hogy kihagyta a vásárlást 120 ezernél (elveszíti a 120 ezer és a 140 ezer közötti emelkedést).
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
