Ha visszaemlékezünk az elmúlt hat évre, abból négy évben krízis volt. Ez azért hangzik különösen érdekesen, mert egyébként nem volt rossz a tőkepiacok teljesítménye. Elég jól teljesítettek a részvénypiacok 2020 óta, miközben 2020-ban a Covid, 2022-ben az ukrán–orosz háború, majd az inflációs hullám, később a vámháború, idén pedig az iráni konfliktus érkezett.
Minden befektetőt fel kell készítenünk ezekre a krízisekre, és diverzifikált portfóliókat kell építeni – mondta Vincze Péter, MBH Befektetési Bank befektetési tanácsadási részlegének (Advisory Desk) vezetője a cég sajtóreggelijén.
Magyar részvények a slágerlista élén
Minden évben más és más eszközosztály teljesít jobban vagy rosszabbul. De felhívta a figyelmet, hogy 2023 óta a magyar részvények mindig első vagy második helyezést értek el. Ehhez hozzájárult, hogy 2022-ben már nagyon olcsók voltak, és „az olcsóból könnyű drágább lenni”. Ma már nem annyira olcsó a magyar részvénypiac, de ez Kelet-Európa és Közép-Európa egészére is igaz.
Tavaly az arany 65 százalékot hozott, míg idén most mínusz négy százalék körül van. Ezért fontos a diverzifikáció (vagyis a kockázatmegosztás különböző befektetések között). Magas, 21-27 százalékos teljesítményt értek el a feltörekvő részvénypiacok idén is és a tavalyi évben ilyenkor, októberben is. A magyar piac is majdnem pontosan ugyanott van idén, mint tavaly ilyenkor, és plusz 26 százalék környékén van az év elejéhez képest. De ebből nem következik, hogy a feltörekvő piacok mindig jobbak, mint a fejlett régiók – hangzott el.
A világvégére még várni kell
Amiben nagyon más ez az év, az a nyersanyagpiacok és a kötvénypiac. Tavalyhoz képest idén sokkal eredményesebb volt a magyar kötvénybefektető és sokkal kevésbé volt eredményes egy nemzetközi. (A csökkenő hozamszint magasabb árfolyamot jelent, így jobb visszamenőleges teljesítményt.) Magyarország kivételével emelkednek a kötvényhozamok globálisan, olyan szintekre, amelyekre bizonyos nemzetközi hírportálok már azt írják, hogy fenntarthatatlan állapot, mert 2006, 2007, 2008 óta nem volt ilyen.
Egy kis nyugalomra próbálnék inteni, a világvégétől még elég távol vagyunk – mondta a szakember.
Ez a hozamemelkedés valószínűleg jó beszállót jelent a kötvénypiacon. Az elemzők ezt gondolják, ezért is emelték meg a nemzetközi kötvények súlyát a portfólióikban.
Még van tartalék az euróbevezetés-sztoriban
Idén nyolc százalék pluszban vannak a hosszú hazai kötvények árfolyamai. (A magasabb hozamszint alacsonyabb árfolyamot jelent.) Az áprilisi kormányváltás után a magyar eszközökbe vetett hit hatalmasat javult, „ami valószínűleg indokolt” az euróbevezetés programba vétele miatt – mondta Vincze Péter.
Mi azt gondoljuk, hogy ebből a sztoriból a nagy része már kiárazódott. Nem fogunk már annyit nyerni rajta, amennyit áprilisban, de még mindig van benne potenciál, többlethozam-lehetőség.
Ha hihetünk a Tisza-programnak, hogy az euróbevezetés előkészítése megtörténik 2030-ig, akkor van még tér a magyar kötvényhozam-felár, a spread szűkülésére. Mi a hazai hosszú kötvény pozíciók növelésével erre is pozíciót építünk ki – mondta a szakember.
Inkább forintot tartsunk?
A forint jelenleg egy „extra hozammal ketyegő euró” a befektetők szemében. Ha ezt elfogadjuk, akkor vélhetően megéri forintot tartani, és megalapozottá válik az előrejelzés is, ami a makroelemzőinktől származik – mondta Vincze Péter. A 2027-2028-as évre a mostanihoz képest enyhén erősödő forintra számítanak, a kötvényhozamok csökkenhetnek, közelítve az európai hozamokhoz.
Az MBH Elemzési Centrum előrejelzései szerint idén év végén 370-es év euró/forint ár valószínű. 2027-re már forinterősödést prognosztizáltak (ez 360, 2028-ra pedig 355 forintos eurót jelenthet).
Olaj és AI, no meg az eredmények
A hosszú távú befektetésekhez viszont részvényt kell tartanunk a befektetési bank szerint, amit a hosszú távú statisztikák bizonyítanak. Ezen piacok fő mozgatórugóira, a mesterséges intelligenciára és az olajra koncentrált Debreczeni Csaba vezető részvényelemző, mert ezek miatt nagyon nehéz megmondani, hogy merre fognak menni a piacok.
Valamint az eredményekre. Most kezdődött ugyanis a harmadik negyedéves gyorsjelentési szezon az USA-ban, amiről még nem tudunk adatokat, de az előző negyedévben az S&P 500-ban lévő 503 cég nettó eredménye 50 százalékkal nőtt. Igaz, ebben sok egyszeri tétel is volt. De ha ezeket kivesszük az egészből, akkor is még mindig 30 százalék marad.
Úgy néz ki, hogy a 2026-os évet ez az 500 legnagyobb cég ténylegesen 30-35 százalékos nettó eredménybővüléssel fogja befejezni. Ez természetesen hosszú távon fenntarthatatlan.
Több pénzt a munkavállalóknak?
A piacok nagyon koncentráltak, az S&P 500-at főleg az Nvidia meg a Microsoft húzta. Az elemző meggyőződése, hogy ez biztosan nem fenntartható, és nem is a valós értékeket látjuk. Ez előfordul Európában is, ahol főleg az olajszektor bővült.
Az amerikai vállalatoknak a GDP arányában mért nyereségessége 14 százalék, abszolút csúcson van. Ha valahol ilyen magas a megtérülés, ott versenynek kellene lennie. Ha egy chipgyárnak a megtérülése tíz évvel ezelőtt 12 év volt, ma pedig négy, akkor oda jönnie kellene versenytársaknak, hogy ezt a hozamot lefölözzék, de úgy néz ki, hogy nem jönnek – mondta el az elemző.
Ha a vállalatoknak ilyen magas a megtérülése, akkor ki az, aki nem kap ebből? Nyilván a legtöbb helyen a munkavállaló, ebben az USA sem kivétel – hangzott el. Hogy ez hova fog vezetni nagyon hosszú távon, nehéz megmondani, de a nagy, kiugró vállalati profitok el fognak tűnni.
Olcsó-e még a régiónk?
A közép-kelet-európai (KKE) régióban az elmúlt két-három évben azt hallottuk, hogy teljesen jó, megéri befektetni, részvényt venni, mert olcsó önmagához és a világ többi részéhez képest is. Ez még mindig így van, de ennek a diszkontnak nagy része, úgy látszik, már kiárazódott.
A BUX P/E (árfolyam-/nyereség) mutatója 2022-2024-ben öt körül volt, amire lehet mondani, hogy nagyon olcsó. De már tíz fölött volt az elmúlt hónapokban, ami még mindig nem vészes, nem estünk át a ló túloldalára, nem lett extrém magas.
De nagyjából beárazódott a régió.
Korábban volt a „csukott szemes stratégia”: szinte bármit lehetett a régióban venni, úgyis felment. Most már szükség lesz a szelektálásra, a részvények megfelelő kiválasztására.
A KKE-régiót még mindig jónak tartják az elemzők, mert „egyrészt jó a fogyasztói bizalom, másrészt jönnek az uniós pénzek”, nem csak Magyarországra: Lengyelország is hasonló helyzetben van.
A háború: béke
A piacokat a háborúk ténye, kirobbanása egyáltalán nem érdekli, ez így volt mindig (a második világháború kitörése után is). A háború előtt van egyfajta bizonytalanság, de amikor már ténylegesen megtörténik, akkor ezen túllép a piac. Ez látszik a grafikonokon ez év tavasza óta is.
Amin áll vagy bukhat a jövő vagy az előlünk álló néhány hónap, az az olaj és az amerikai üzemanyagok ára. Amerikában nagyon érzékenyek erre a választók, különösen a nagy távolságok, a rengeteg autózás miatt. Donald Trump amerikai elnök nem is áll túlságosan fényesen a közvélemény-kutatásokban. Most a legvalószínűbb az, hogy az elnök marad, de az alsó- és a felsőház is demokrata többségű lesz a novemberi időközi választások után.
Ezek után a piac általában 5-13 százalékos növekedést szokott felmutatni, bármi is a kimenetel. A legrosszabb kimenetel, amikor republikánus elnök van és demokrata az alsó- és felsőház, most pont efelé megyünk. De Trump viselkedése valószínűleg nem változik majd: ugyanúgy be fog jelenteni vámokat, ugyanúgy háborút akar majd indítani.
Az olajár magas maradhat
A Hormuzi-szorosból kijövő termékek mennyisége, így az olajexport elérte az iráni háború előtti csúcsot, 20-25 millió hordót naponta. Vannak ugyanis alternatív útvonalak, más lehetőségek, amikkel ki lehet játszani a lezárást.
De mégis magas maradhat az olaj ára, mert közben leapadtak a készletek. Ezeket vissza kell tölteni, ezért a legtöbb elemzőháznál tartósan magas olajárra számítanak. Például a Goldman ebben az évben hordónként 90 dollárra, jövőre pedig egész évben átlagosan 80 dollárra készül.
A vasútépítési láz és az AI-boom
A mesterséges intelligencia beruházásai az amerikai GDP körülbelül 3-3,6 százalékát fogják felemészteni, ami a telekommunikációs hardverek, szoftverek korábbi beruházásainál vagy a 19. századi vasútépítési láznál is több. De ez semmit nem mond a jövőről. Amikor egy iparág a GDP legnagyobb részét felemészti, onnantól az érintett részvények ára általában már csökkenni szokott. Nagy iparág, sokan fognak meggazdagodni rajta, és sokan fognak tönkremenni benne – hangzott el a sajtóreggelin.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
