Szerte a világban elemzők garmadája foglalkozik azzal, hogy meghatározza a különböző részvények értékét, megpróbál pénzt csinálni abból, hogy a megfelelő időben és áron vásárol vagy ad el részvényeket. Ez hol sikerül nekik, hol nem.
De van egy másik kör, amely még annál is jobban ért az adott vállalathoz, mint az elemzők túlnyomó többsége. Mégpedig az adott vállalat felső, esetleg középvezetői, netán meghatározó tulajdonosai. A külső szereplőknél sokkal korábban megtudják vagy megérzik, ha a cégnek jól megy, vagy éppen nagyon rosszul, ha nagy változások készülnek, bejelentések vannak kilátásban.
Időben felülni a vonatra
Bizonyos jogszabályok mentén legálisan vásárolhatnak is az adott cég részvényeiből, illetve eladhatják azokat. Ezeket az eladásokat és vásárlásokat be kell jelenteni, és amikor ez megtörtént, akkor elvileg a kisbefektetők is követhetik a cégvezetőket. Időben felülhetnek a lóra, ha nem késlekednek túl sokat.
Fontos persze megkülönböztetni a tiltott bennfentes kereskedést, amikor valaki titokban, információs előnyét mások rovására kihasználva próbál meggazdagodni valamilyen fontos információ birtokában. Valamint a szabályozott, törvényes, a jogszabályoknak megfelelő vásárlásokat, amelyeket megfelelő módon be is jelentenek. Most az utóbbiról lesz szó elsősorban.
De vajon mit mutat a gyakorlat? A cégvezetők, tisztségviselők vásárlásai, eladásai nyomán tényleg fel szoktak menni, vagy esnek az adott részvények árfolyamai? Erről már bőven készültek tanulmányok, érdemes ezek eredményeit megismerni.
Figyelnek a hírességekre
Ha valakinek előnye van a tőzsdén, akkor azok a vállalati bennfentesek, és ezt az adatok is alátámasztják – írta a The Paper Trading Journal amerikai elemző oldal számos forrásra hivatkozva. A bennfentesek vásárlásai szerintük történelmileg érezhetően magasabb éves hozamot eredményeztek a tőzsdék általános teljesítményéhez képest. De a legfrissebb adatok arra utalnak, hogy ez csökken és kevésbé stabil, mint korábban. Az eredmények az időzítéstől és a kereskedés minőségétől függően jelentősen eltérhetnek.
Ezért vonzzák annyira a figyelmet a fontos befektetők – a politikusoktól, mint Nancy Pelosi, Marjorie Taylor Greene, Dan Crenshaw, Josh Gottheimer és Ro Khanna, egészen olyan hírhedt személyiségekig, mint Martha Stewart és Albert Wiggin – írja az amerikai kereskedői oldal.
Csökkenőben van az előny
Több tanulmány szerint a bennfentes vásárlások több mint 70 százalékát pozitív hozam követi a rákövetkező 6-12 hónapban – állítja a cikk. A korábban évi 6-10 százalékos többlethozamot azonban a legfrissebb becslések már csak 2-6 százalékra teszik. (Ez azt jelenti, hogy ha az S&P 500 éves hozama például évi nyolc százalék lenne, akkor a bennfentesek vásárlásai 10-14 százalék közötti megtérülést érnének el.) Ezen kívül a bennfentes vásárlások általában évente körülbelül 4-5 százalékkal teljesítenek jobban, mint a bennfentes eladások.
Azok a részvények, amelyeknél a közelmúltban bennfentes vásárlások történtek, 3-12 hónap alatt 3-7 százalékos pluszhozamot generálhatnak – állítják továbbá.
A vételekre kell odafigyelni
A The Journal of Investing lapban idén megjelent, 2011-2023 közötti esetekre alapozó kutatás azt vizsgálta, kifizetődő-e követni a cégvezetőknek a saját vállalatukban végrehajtott részvényvásárlásait. A szerzők 1,8 millió amerikai felügyeleti (SEC Form 4) bejelentést elemeztek 9166 vállalatnál.
Csak a vásárlásokat vették figyelembe, az eladásokat nem, mivel azokat sokféle egyéb ok is – például magánéleti döntések, privát likviditási igény, adótervezés – motiválhatja. (Más források is úgy vélik, hogy a menedzserek eladásai nem bírnak előrejelző erővel, csak a vételeknél van erre esély.)
Megszűrték a cégeket, működött
A kutatásnál valósághű feltételezésekkel éltek. Például, hogy a vállalati bejelentés után a másnapi nyitóáron lép be a befektető, maximum öt napig tartja a részvényt, 15 százalékos stop-loss-t (azaz veszteségmegállító küszöböt) állít be, valamint számoltak a tranzakciós költségekkel is. Végül azonosítottak egy stratégiát, amely a legjobb ötnapos hozamot adta a 2011–2019-es mintán, majd ezt azután a 2020–2023-as időszak fejleményein is tesztelték.
A stratégia 708 százalékos teljes hozamot ért el 13 év alatt, szemben az S&P 500 377 százalékával. Ez éves szinten 17,4 kontra 12,8 százalék eredmény. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a bennfentes bejelentésekre alapozó stratégia lényegesen nagyobb kockázatot vállalt: nagyobb volt maximális visszaesés (a maximum drawdown -38,7 százalék, illetve -33,9) és közel duplaakkora volt a volatilitása (29,3 százalék 14,6 százalékkal szemben).
A stratégia szűrt vásárlásokat tartalmazott, azaz nem minden céget vettek figyelembe a szerzők, ám nem hozták nyilvánosságra a pontos szűrési szabályokat. Csak azt, hogy kritériumok egy kombinációja volt ez, szektorok szerint, pénzügyi szempontok és a vezetők beosztása alapján. Ez korlátozza a stratégia gyakorlati reprodukálhatóságát. Azt azonban tudni lehet, hogy a sikeres vásárlások jellemzően a kisebb, kevésbé profitábilis cégekhez kötődtek.
Iparágfüggő, hogy működik-e
Egy másik, szintén idén publikált tanulmány azt vizsgálja, hogy a bennfentesek tranzakcióinak előrejelző képessége hogyan tért el egyes iparágakban. A 2005 és 2025 közötti időszakra vonatkozó amerikai adatok felhasználásával arra jutottak, hogy a bankoknál nyújtották a bennfentes vásárlások a legerősebb információt a jövőbeli hozamokról. Ez a jel a technológiai vállalatoknál lényegesen gyengébb, a közüzemi vállalatoknál pedig mérsékelt volt. A bennfentes vételek itt is informatívabbak voltak, mint az eladások.
(Összehasonlították továbbá a bennfentes kereskedelem informatív jellegét egy 2022-es amerikai törvénymódosítás előtt és után is /10b5-1 jogszabály/. Az eredmények azt mutatják, hogy az eladási oldali informativitás 2023 óta gyengébbnek tűnik, míg a vásárlások prediktív tartalma nagyrészt változatlan maradt.)
Az ETF-ektől a hasznos segédanyagokig
A bennfentes szereplők tranzakcióit követni régi, bevett befektetési stratégiának számít. Nem csoda, hogy már létrehoztak ezekre is ETF-eket, azaz tőzsdén kereskedett alapokat. Úgy tűnik azonban, hogy kevés foglalkozik ezzel (kettő már meg is szűnt), és azok sem feltétlenül csak tisztán ezzel. Például az AdvisorShares Insider Advantage ETF azzal bővíti a portfóliót, hogy saját részvények visszavásárlásával foglalkozó vállalatokat is belevesz.
Hosszabb távon viszont elmaradt az S&P 500 index teljesítményétől, csak valamivel több mint 400 százalékos hozamot ért el, miközben a mutató 517 százalékot. (Lásd a képet a cikk elején.) A Tweedy, Browne Insider + Value ETF (COPY) sem tisztán a bennfentesekre koncentrál, sokkal újabb, de legalább felülteljesítő volt:
Hasznos apróságok
Így úgy látszik, ez sem csodaszer tehát. Nem mindenkinek sikerül a stratégiájával felülmúlnia az indexeket. A befektetőket egyébként a különböző bennfentes tranzakciók nyomon követésében már egy sor különböző weboldal és segédprogram is segíti. Említik például a következő befektetési portálok vonatkozó aloldalait:
Magyarországon a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megfelelő oldalain lehet a bennfentesek bejelentéseit nyomon követni.
Büntetések az MNB-től
Magyarországról egyébként nem találtunk aktuális tanulmányt a bennfentes részvényvásárlásokról (bár megjelent néhány dolgozat régen, még a kétezres évek elején). Újabban csak felügyeleti intézkedésekről tudni az MNB-től, amelyek persze nem azt vizsgálják, hogy a szabályos bejelentések után az árfolyamok hogyan mozognak, hanem azt, hogy kit és miért büntettek meg jogellenes bennfentes kereskedésért.
Egy leghíresebb, viszonylag friss eset az Opus Global Nyrt. 2025. novemberi ügye volt, amelyben az MNB négy magánszemélyt bírságolt meg összesen 74,75 millió forintra, mert a részvény-visszavásárlási program bejelentése előtt szereztek bennfentes információt és kereskedtek vele.
Kisbefektetők előnyben?
A hozzánk hasonló kisbefektetők számára előny az, hogy képesek vagyunk megvenni és tartani valamit anélkül, hogy bárkinek meg kellene magyaráznunk – írja egy érdekes X-bejegyzés a témában. Eszerint nyilvánvalóan látják a világ legfejlettebb fedezeti alapjai (hedge fundjai) is a belső emberek vásárlásairól szóló adatokat.
A különbség az, hogy te rugalmas lehetsz. Gyorsan be- és kiléphetsz, ők nem tudnak.
Ugyanis bármelyik, százmillió dolláros vagy annál nagyobb alap elemzőjének először beszélnie kell a főnökeivel, hogy elmagyarázza, miért tartja vételre érdemesnek a részvényt. A legtöbbször megpróbálnak először kapcsolatba lépni azzal a vállalatvezetővel, aki vásárolt, hogy megértsék a szempontjait, ez pedig önmagában is minimum napokig, de inkább hetekig tartó átfutási időt jelent.
(Lehetnek azonban olyan fedezeti alapok is, amelyek kvantitatív, automatizált módszerekkel követik a bennfentesek tevékenységét – a szerk.)
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Fokozódik a drónháború. 
