Az utóbbi egy évben rengeteg szó esett az amerikai részvénypiacról, főleg annak technológiai részéről, de a közel-keleti és az orosz-ukrán háború miatt az energiaipari részvényeknek is bőven volt mozgástere. A július 1-ig eltelt 12 hónapban azonban messze a legnagyobb emelkedést a dél-koreai részvényindex (a KOSPI) érte el mindegy 169 százalékkal, a második pedig a tajvani mutató (TWSE) volt, 108 százalék feletti ugrással.
Ráadásul a dél-koreai index nem sokkal a fél év vége előtt volt bő tíz százalékkal magasabban is, a július 1-jéi érték már egy kisebb korrekció eredménye. (Nem áll rosszul egyébként a román BET index sem, amely a negyedik, közel 76 százalékos emelkedéssel, valamint a magyar BUX index, amely a hetedik helyen áll 43 százalékos gyarapodás után.)
Robbant a „K-Defense”
Vajon hogyan sikerült ezt a szép ugrást elérniük ezeknek az – egykor még ázsiai kistigriseknek is nevezett – országoknak? Ennek Koreában kettős oka volt a tőzsdei tudósítások szerint. Az egyik a mesterséges intelligenciából hasznot húzó technológiai cégek, a másik pedig a hadiipar részvényei.
A dél-koreai védelmi ipar (amelyet „K-Defense” néven is emlegetnek) az elmúlt egy évben elképesztő növekedést produkált, amivel Dél-Korea a világ 4. legnagyobb fegyverexportőrévé lépett elő. Az ország teljes védelmi kivitele 2025-ben elérte a 15,4 milliárd dollárt, 2026-ra pedig az elemzők már 24-27 milliárd dollár közötti rekordösszeget vetítenek előre.
A koreai hadiipar kapott már például jelentős megrendeléseket Lengyelországból, Romániából és a Közel-Keletről is, nyilván nem függetlenül az orosz-ukrán, illetve az amerikai-izraeli-iráni konfliktusoktól. Termékei változatosak: harckocsik, tüzérség, rakéták, légvédelmi rendszerek, helikopterek, drónok, hajók. A sajtó szerint a koreai gyártók nagy előnye, hogy olcsók, jó minőségben és viszonylag gyorsan tudnak szállítani. Az érintett tőzsdei cégek (zárójelben ticker-kódjukkal) a teljesség igénye nélkül:
- Hanwha Aerospace (012450.KS)
- Hanwha Ocean (042660.KS)
- HD Hyundai Electric (267260.KS)
- Hyundai Rotem (064350.KS)
- Korea Aerospace Industries (KAI) (047810.KS)
- LIG Defense (079550.KS)
A Hyundai Rotem alulteljesítését a többi részvényhez képest – ami a fenti ábrán látható – elemzők azzal magyarázzák, hogy egyrészt ez nem tiszta hadiipari cég, másrészt a konszenzus alatti negyedéves eredményekről számolt be legutóbb. Emellett a lengyel „K2” tankszerződés jelentős átmeneti költségeket okoz.
Korea, mint AI-központ
Különösen népszerűek lehetnek így azon cégek, amelyek a védelmi iparággal és mesterségesintelligencia-rendszerekkel egyaránt foglalkoznak (úgynevezett Defense AI). Ezek egyrészt a hagyományos hadiipari óriások, amelyek AI-divíziókat építenek ki, másrészt más tech- és szoftvercégek, amelyek épp fordítva, most lépnek be a védelmi piacra.
- Az első csoportban a Hanwha Systems (012450.KS) és Hanwha Aerospace (012450.KS), a LIG Nex1 (079550.KS) és a Korea Aerospace Industries (KAI, 047810.KS) jeleskednek.
- A másodikban főleg a Naver Corporation-t (035420.KS) (a „helyi Google”) és a Kraftont (259960.KS) említik a sajtóban.
A nagy memóriaőrület
A védelmi iparágtól távolodva Koreában is találunk olyan fontos chipgyártókat, illetve ezek beszállítóit, amelyek nagymértékben részesednek a mesterségesintelligencia-üzletág felfutásából. Ilyenek főleg a Samsung Electronics (005930.KS), az SK hynix (000660.KS) és az SK Square (402340.KS). (A Samsungnak nyilván sokféle üzletága van, ez is magyarázza a szerényebb emelkedést.)
Az utóbbi hónapokban nagy port kavart fel a memóriachipek iránti kereslet őrületes emelkedése, miközben az árak az egekbe szöktek. Mindennek a hatását pedig a magyar hardver-vásárlók is a saját pénztárcájukon érezhették.
Így persze a memóriagyártók is hatalmas emelkedésen mentek keresztül, amint az ábrán látható, ötszörösére-kilencszeresére ment a részvények ára.
Apró Tajvan, mint chipnagyhatalom
Tajvan szigetén se szeri, se száma a tech-cégeknek, a memória-üzletágban is aktív vállalatok között például ott van a Winbond Electronics (2344.TW) vagy a Nanya Technology (2408.TW). Itt lakozik a TSMC (Taiwan Semiconductor, 2330.TW), a globális AI-gyártó óriás; a MediaTek (2454.TW) AI-chip tervező; vagy az UMC (2303.TW) , amely inkább a chipek bérgyártója.
Ezek áremelkedése talán elmaradt némely amerikai konkurenstől vagy a memóriagyártóktól, de így is kétszereztek-négyszereztek pár hónap leforgása alatt.
Merre tovább, (nem is olyan) kis tigrisek?
A Goldman Sachs június eleji elemzése szerint a dél-koreai és tajvani részvénypiacok AI-vezérelt emelkedése alapvetően még fenntartható – írta a Reuters. Ezért Tajvanra felülsúlyozási ajánlást adtak, a Kospi koreai index célárát pedig 9000-ről 12 000 pontra emelték. (Jelenleg kicsivel 8000 felett jár.) A Taiex tajvani indexre 51 000 pontos 12 hónapos célár született – ez most 46 556.
A Goldman hangsúlyozta, hogy az eredményvárakozások meredeken nőnek, a profitdinamika itt a legerősebb a térségben, ezért stratégiailag pozitív marad mindkét piacra. Ugyanakkor elismerték, hogy a rali a túlfűtöttség jeleit mutatta, ezért nő a rövidebb távú visszaesés kockázata. Ez azután június hátralevő részében be is következett, igaz, inkább a külföldi befektetők kockázatcsökkentő portfólió-átrendezése miatt, mintsem a pesszimizmus eluralkodása következtében.
Chiptörés fenyeget?
Az Asia Times pesszimistábbnak tűnt, szerinte nőtt a „chip wreck” kockázata. (Szójáték a chip és a ship wreck – hajótörés – kifejezések összevonásával.) A rali nagy mértékben csak néhány névre koncentrálódott (Samsung, SK hynix, TSMC), így egy profitvisszaesés, túlzott kapacitásépítés vagy egy geopolitikai sokk könnyen masszív medvepiacot válthat ki. Sok más szerzőhöz hasonlóan a bő negyed századdal ezelőtti dotkom-buborékhoz hasonlították a helyzetet, lásd még:
Fő a feje a koreai államnak
Az AI-robbanásnak komoly makrogazdasági következményei is vannak. Dél-Korea például egy befektetési alap létrehozásával kívánja a mesterségesintelligencia-üzletág fellendüléséből származó váratlan nyereséget a gazdaság hosszú távú fellendítésére fordítani – írta a Bloomberg hírlevele.
Az elemzők becslései szerint ugyanis csak a Samsung és az SK Hynix együtt a rekordszintű működési nyereségükből több mint 100 billió won (65 milliárd dollár) éves társaságiadó-bevételt fizethet be az idén. Szöul korábban azt becsülte, hogy ezt az összeget a teljes 2026-os társaságiadó-bevételekből fogja beszedni.
Eközben komoly aggodalmak merültek fel az e vállalatok részvényeire épülő, tőkeáttételes ETF-ek kockázataival kapcsolatban. Koreában egyes politikusok szigorú korrekciós intézkedéseket szorgalmaznak, beleértve a tőzsdei kivezetést is. A Samsungot és az SK Hynixet is követő tőkeáttételes ETF-ek célja, hogy a mögöttes részvények hozamának kétszeresét biztosítsák, de ezzel komolyan felerősíthetik a volatilitást a részvénypiacon.
Chipgyártók a blokkláncon
Érdekesség, hogy a világon legnépszerűbb befektetési célokat, például a mesterséges intelligenciához kapcsolódó részvényeket, egyes chipgyártókat már a blokkláncon is el lehet érni. Ilyen például a Hyperliquid HIP-3 rendszerén a koreai SK Hynix, SKHX tickerkóddal. További részvények és egy ETF ebből a szektorból, amelyek elérhetők ugyanitt:
- NVDA (NVIDIA)
- SNDK (SanDisk)
- MU (Micron Technology)
- AMD (Advanced Micro Devices)
- DRAM (Roundhill Memory ETF)
Hasonló termékpalettával bővítették nemrég a Variational nevű határidős blokklánc-kriptotőzsde (onchain perp DEX) kínálatát is. Más konkurensek is próbálnak felzárkózni RWA- (való világbeli termékeket tartalmazó) blokklánc-kínálatukkal.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Újra jönnek a 600 feletti árak? 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
