A GKI Gazdaságkutató szerint a külfölidek által elköltött, átlag 260 ezer forint lényegében megegyezik azzal, amennyi pénz marad ténylegesen a magyar gazdaságban egy külföldi fesztiválozó után – a fesztiváljegytől a budapesti szállásig és vendéglátásig. A nemzetközi utazás költségeit ugyanis ebbe nem számoljuk bele.
A Sziget Fesztivál ideje alatt a helyszínen végzett felmérést a GKI Gazdaságkutató Zrt., amelyben összesen 529 fesztiválozó válaszolt a kérdésekre. A válaszadóknak papíralapú kérdőívet kellett írásban kitölteniük. A GKI felmérése nem reprezentatív, a válaszadási hajlandóság is eltérő lehet az egyes fogyasztói csoportokban, de a több mint 500 fős elemszám miatt ezzel együtt alkalmas arra, hogy egy általános képet kapjunk a Sziget-fesztivál látogatóinak pénzügyi aspektusairól.
A Sziget közleménye alapján az idei rendezvényen mintegy 357 ezer látogató vett részt. A GKI kutatása alapján a résztvevők átlagéletkora 26 év volt. Ugyanakkor a közönség korösszetétele meglehetősen széles: minden negyedik fesztiválozó legfeljebb 20 éves volt, miközben minden ötödik résztvevő 30 év feletti. A látogatók 47%-a külföldi volt, és körülbelül a fesztiválozók fele most járt először a Szigeten.
A külföldiek többet és hosszabb ideig költenek
A válaszadók átlagosan 3,2 napot töltöttek a Szigeten. A fesztiválozók 44%-a 5 napot töltött az eseményen, miközben 31% csak egyetlen napra látogatott ki. A külföldiek átlagosan 3,5 napot töltöttek a fesztiválon.
A költésekben még látványosabb különbség mutatkozik. Egy látogató átlagosan 182 ezer forintot költött a Sziget kapcsán, ám az jelentősen befolyásolja az összeget, hogy hazai vagy külföldi látogatóról van-e szó. A magyar fesztiválozók átlagosan 108 ezer forintot, míg a külföldiek 255 ezer forintot költöttek – bár tény, hogy ez utóbbiban jelentős tételt jelent az átlagosan 95 ezer forintos utazási költség is. A magyar és a külföldi költés közötti különbséget az is magyarázza, hogy a magyar látogatók jelentős része napijeggyel – sokszor több alkalommal – látogat ki, ami a fejenkénti átlagot lefelé húzza. A legtöbb válaszadó 100 ezer forint körüli összeget szánt a teljes fesztiválra, de volt olyan válaszadó is, aki állítása szerint csaknem 1,5 millió Ft-ot költött el a fesztiválon. A Sziget nemzetközi viszonylatban jó ár-érték arányú fesztiválnak számít: a külföldi látogatóknak csupán 28%-a tartotta drágának, sőt 11%-uk kifejezetten alacsonynak ítélte az árakat.
Mennyit költ átlagosan a Sziget Fesztivál kapcsán egy látogató? (ezer Ft)
Forrás: GKI felmérés
A fesztiválon kívül is költenek a látogatók
A Sziget gazdasági hatása ugyanakkor nem korlátozódik a fesztivál idejére és területére. A nem budapesti fesztiválozók jelentős része a rendezvény mellett további időt is Budapesten és környékén tölt. A nem budapesti válaszadók 83%-a legalább egy napot a fesztivál idején kívül is Budapesten és környékén tölt. Ezen belül 29% három-öt napot marad, további 25% pedig több mint öt napot tölt még a térségben. A nem budapesti fesztivállátogatók átlagosan mintegy három és fél napot töltenek még a városban a fesztiválon kívül. Mivel a külföldiek a Szigeten is 3,5 napot töltenek átlagosan, így összességében nagyjából egy teljes hetet tartózkodnak Magyarországon, ami jelentős turisztikai hozzáadott gazdasági értéket képvisel.
A nem Budapesten lakó fesztiválozók – ideértve természetesen a külföldieket is – a Szigeten kívül jellemzően 98 ezer forintot költenek. Ennek 38%-a szállásra, 31%-a vendéglátásra, 17%-a szórakozásra és rekreációra, 13%-a pedig Magyarországon belüli utazásra megy el. A szállásköltség elsősorban a külföldi és a fizetős szálláshelyet választó látogatókra jellemző – a vidékről érkező magyarok közül sokan ismerősöknél szállnak meg. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy ezek átlagértékek: a több napra érkező, bérletet vásárló látogatók jellemzően lényegesen többet költenek, az átlagot a rövidebb ideig maradók húzzák lefelé. A GKI adatai alapján így a külföldiek esetében (a Magyarországra való utazás költségeit levonva) a teljes Magyarországon tartózkodás alatt fejenként 260 ezer forintos átlagos költés adódik. Ez lényegében a Szigethez kötődő, átlagosan 255 ezer forintos költésből adódik: ebből levonva a nemzetközi utazás átlagosan 95 ezer forintos költségét, majd hozzáadva a fesztiválon kívüli, átlagosan 98 ezer forintos budapesti és környékbeli költést jutunk a mintegy 260 ezer forintos összeghez.
A Sziget saját adatai szerint idén mintegy 58 ezer külföldi vendég fordult meg a fesztiválon. Ha ezt a létszámot megszorozzuk a fejenkénti, Magyarországon maradó átlagos költéssel, a Sziget külföldi közönsége önmagában nagyságrendileg 15 milliárd forintot hagy a magyar gazdaságban – olyan pénzt, amely a fesztivál nélkül nem érkezne az országba, hiszen a külföldi vendégek mintegy 90%-a kifejezetten a Sziget miatt utazott Magyarországra. Ez a bevétel a szálláshelyeken, a vendéglátásban, a közlekedésben és a szolgáltatásokban oszlik el, és a fesztivál idején túl is érezteti hatását – vagyis a Sziget gazdasági jelentősége jóval nagyobb, mint amennyit a helyszínen elköltött összegek mutatnak.
A Sziget Fesztivál résztvevői mennyit és mire költenek átlagosan fejenként a fesztivál idején kívül Budapesten? (ezer Ft)
Forrás: GKI felmérés
A külföldi látogatók szinte kizárólag a Sziget miatt jönnek Magyarországra
A fesztivál gazdasági jelentőségét különösen jól mutatja, hogy a fesztivál összes látogatójának 46%-a csak a Sziget miatt jött Magyarországra. Kifejezetten a Sziget Fesztiválnak köszönhetően több mint 50 ezer külföldi turista töltött átlagosan egy hetet Budapesten és környékén, vagyis a fesztivál nélkül ennyivel kisebb lenne a turizmus, és az általa generált gazdasági hatás Magyarországon. A Sziget nem pusztán egy nagyszabású kulturális és szórakoztató rendezvény: jelentős turisztikai forgalmat generál, külföldi látogatókat hoz Magyarországra, és a fesztiválon túl is érdemi költést indukál Budapest és az ország gazdaságában.
A GKI felmérésének adatai azt mutatják, hogy a Sziget gazdasági hozzájárulása különösen a külföldről érkező, kifejezetten a fesztivál miatt Magyarországra utazó látogatók esetében jelentős. A fentiek jól érzékeltetik, hogy az évtizedek óta Magyarország legjelentősebb kulturális, turisztikai attrakciójának számító fesztivál kézzelfogható gazdasági értéket teremt Magyarország számára, annak ellenére, hogy nem részesül állami támogatásban. Ezek az eredmények egybecsengenek a GKI korábbi, a Sziget elmaradásának gazdasági kockázatát vizsgáló gyorselemzésével, és alátámasztják az abban jelzett jelentős GDP-hatást.
Krasznahorkai László Nobel-díjas magyar író kedden Berlinben átvette a Német Szövetségi Köztársaság Nagykeresztjét a csillaggal kitüntetést. 
