A nagyobb nemzetközi látogatottságú rendezvények évente milliárdos nagyságrendű nettó bevételt hoznak az államháztartásnak – írja közleményében a GKI Gazdaságkutató. A GKI szerint az állam 4,5 milliárd forinttal többet szedhet be adó- és járulékbefizetésekből a Sziget fesztivál után, mint amennyit a rendezvényhez kapcsolódó közkiadásokra fordít. Elemzésük szerint a sok külföldi látogatót megmozgató Sziget teljes gazdasági hatása a szálláshelyekre és vendéglátásra fordított összegekkel együtt 10 milliárd forinttal járulhat hozzá a GDP-hez.
A GKI emlékeztetett: 2019-ben több mint 7 millió koncert- és fesztiváljegyet adtak el 45 milliárd forintos nettó jegyárbevétel mellett, ehhez hozzávetőleg 29 milliárd forintos vendéglátóipari forgalom járult. Vsak a jegyeladások után több mint 9 milliárd forint áfát fizettek a költségvetésbe, a külföldi vendégek költése pedig meghaladta a nettó 18 milliárd forintot. A KSH fogyasztóiár-indexével 2025-ös árszínvonalra átszámítva a nettó jegyárbevétel 71 milliárd forintnak, a vendéglátóipari forgalom 46, a külföldi vendégek költése 28, az áfabefizetés pedig 14 milliárd forintnak felel meg.
A nagyobb fesztiválok külföldi látogatóinak aránya 1 és 8 százalék közötti, a Szigetnél viszont a látogatók fele külföldről érkezik. A hazai fesztiválpiac devizabevételének döntő része tehát az óbudai fesztiválhoz köthető. A GKI szerint a szektor exportképességének erősítése az állam érdeke is: a külföldi látogatók kiadásai érdemi többletbevételt hoznak a magyar gazdaságnak.
Ennyit kell fizetni a legnagyobb devizákért. 
