A keresztény értékeknek megfelelő alapok működnek az USA-ban és Európában egyaránt. Ezek elveikben azonban sok tekintetben hasonlítanak az ESG-irányzatra.

Az amerikai piacokon az utóbbi években mindig nyerő stratégia volt, hogy egy-egy nagyobb esésnél vásárolni kellett a részvényeket. Aki így tett, hamarosan komoly nyereségre tehetett szert. Az egyik legnagyobb brókerház most is ezt tanácsolja.

A szakértők egy része csak a vállát vonogatja az elmúlt bő egy hónap tőzsdei fejleményeit látva. A reálgazdasági folyamatok tragikus képet festenek, miközben a tőzsdeindexek szárnyalnak. Nem véletlenül kezdődött szakmai vita arról, hogy idejét múlt-e a korábbi évtizedekben a piacot rendre felülteljesítő értékalapú befektetési elveket követni?

Eddig hozza az év a papírformát a K&H Alapkezelő szerint, komoly politikai kockázat hárult most el.

Bár a nyár látszólag az uborkaszezon ideje, a brókerházak, alapkezelők elemzőinek egy része most is ötleteket is adott arra az utóbbi időben, mibe érdemes fektetni. Van, aki magyar részvények vételét javasolja, van, aki külföldit, de olyan is akad, aki az infláció megugrására számít a következő 6-12 hónapban. Akkor pedig lehet, hogy a legjobb az államkötvény.

Az elmúlt évtizedekben a részvénypiacon és a kötvénypiacon is nagyon szép hozamokat lehetett elérni, de ennek most lassan vége. A következő pár évtized alacsony hozamai miatt egyes országokban vagy tovább kell dolgozniuk, vagy többet kell félretenniük majd a dolgozóknak a nyugdíjra.

Idén várható az olaj árának normalizálódása, ami megnyugtathatja a részvénypiacokat is. Az olajárnak azonban felülről is van korlátja, ezért azokat a szektorokat érdemes előnyben részesíteni, amelyek egy viszonylag alacsonyan maradó olajárból is profitálni tudnak. A Mol inkább finomítócég, ezért alacsony olajár mellett is vonzó.

Minden idők második legnagyobb lottónyereményét vitte el egy szerencsés pont egy hete az ötös lottón. A nyertes az 5 milliárd forintos összeggel egy csapásra bekerül a 150 leggazdagabb magyar közé. Mindenkinek a fantáziáját megmozgatja egy óriásnyeremény gondolata, hogy mit tenne, ha ekkora nyeremény szakadna a nyakába. A profik sincsenek ezzel másképp.

Vigyázni kell a visszapillantótükör-effektussal, az utóbbi néhány év szép hozama becsaphatja az óvatlan befektetőt – figyelmeztet az Aegon Alapkezelő. A cég elsősorban ebben a régióban keres befektetési célpontot, mert a hét szűk esztendő után Kelet-Közép-Európa most hét bő esztendő elé néz. Alulteljesítő részvényeket lehet érdemes venni.

Az alacsony kamatok miatt egyre többen keresnek alternatívákat, határozottan megfigyelhető a befektetők eltolódása a kockázatosabb befektetések felé. Hogyan hoz döntést egy átlagos kisbefektető? Melyek azok a pszichológiai csapdák, melyek gátolják a hosszú távú eredményességet vagy egyenesen katasztrófát okozhatnak?

Az alacsony kamatkörnyezet miatt sokan vásárolnak mostanában befektetési jegyeket, ahogy azt a statisztikák jól mutatják, miközben a bankbetétek állománya csökken. Az alapok bonyolultabbak, mint a betétek, különböző kockázataik vannak, amelyeket azonban a törvények igyekeznek behatárolni.

Az USA a plafont tologatja, Európa állandóan válságot kezel, Magyarországon késik a növekedési fordulat. Pénz azonban a jegybankoknak köszönhetően elképesztő mennyiségben van - viszik is a bóvli kötvényünket, mint a cukrot. Merre keressük a jó befektetéseket? Mi lesz a forinttal? Tévedhet-e Csányi Sándor?

Optimistán látja a befektetési esélyeket a K&H Alapkezelő, ugyanakkor megmondják azt is, hogyan lehetünk biztonságban a rossz forgatókönyvek esetén.

A BudaCash tőzsdeversenyén a top5-ben változatlan a sorrend, és egyelőre Embalu nem talált legyőzőre, pedig nagyon sokan fenik a fogukat a New York-i útra.

A magánszemélyek és a vállalatok számára is komoly lehetőségek rejlenek az online devizapiaci és a CFD-kereskedelemben. Ahhoz azonban, hogy ezeket ki tudják aknázni, meg kell ismerniük a profitszerzési lehetőségeket, az elérhető termékeket, valamint pontosan ismerniük kell az ezekkel járó kockázatokat, azok felmérésének és kezelésének lehetőségeit.

A lényeg, hogy a tőke rendelkezésre álljon, és ne veszítsd el – tartják a Concorde-VM abszolút hozamú alap kezelői, Faragó Ferenc és Makara Tamás – vagy ahogy a piac megismerte őket: Vakmajom és Veermedve. A piacok általában hamarabb tudják a híreket, mint az újságírók - ezért rendszerint az áralakulás alapján döntik el, mikor szállnak be a szakemberek egy befektetésbe. Alapjukat pedig ugyanúgy kezelik, mintha a szüleik pénze lenne.

Nagy esélyt lát forintgyengítő gazdaságpolitikára Zsiday Viktor befektetésialap-kezelő, szerinte más módszerrel rövid idő alatt nem lehet gazdasági növekedést előidézni. A befektetők nagyon szeretik a kockázatot, amíg a hozamok pozitívak, de az első öt százalékos veszteségnél visítva menekül a befektetők fele. A Citadella alap ezért az árfolyam-ingadozások simítása mellett igyekszik meghaladni a kockázatmentes hozamot.

Az Erste elemzői szerint annak ellenére sem lesz mélyebb recesszió, hogy a világgazdasági növekedés tovább lassul és a kockázatok sem múltak még el az államadósság-válság miatt. Hasonló képet mutatnak a feltörekvő piacok, hiszen ott is a növekedés lassulására kell számítani. Az elemzés szerint biztató ugyanakkor, hogy ismét jelentős javulást mutatnak a főbb indexek, valamint a fogyasztói bizalom.

Egy szövevényes, gigantikus gazdasági-pénzügyi piramisjáték összeomlásának látja a 2008-2009-ben kirobbant válságot az egyik legnagyobb tekintélyű amerikai közgazdász és befektetési tanácsadó, Ed Yardeni. Az alapblog.hu-nak interjúból kiderül, hogy bízik a világgazdaság erejében, a technológiai fejlődés töretlenségében, és biztos ami biztos, a jó osztalékfizető részvényeket is kedveli.

A svájci egyházak és német kolostorok etikusan fektetik be pénzüket, a biztonságot is nagyon fontosnak tartják, de hozamot is mindenképpen meg akarnak célozni vele. Főleg özvegyeknek és árváknak is ajánlható biztonságos kötvényeket és betéteket használnak, de a részvények vagy a hedge fund-ok sem ismeretlenek számukra. Van kolostor, amely modern portfólió-kezelésre tért át.

Aki kicsit is járatos a tőzsde világában, biztosan hallotta a mondást, amely szerint májusban érdemesebb eladni, és csak ősszel visszatérni a piacra. Babonának hangzik, de meglepő módon komoly statisztikák és tanulmányok is alátámasztják ezt. De vajon így van-e ez nálunk is? Milyen eredményeket kapunk, ha a hazai részvényekkel próbáljuk ezt az egyszerű stratégiát megvalósítani?

A pénzügyi oktatás valahogy megfeledkezett arról, hogy amikor részvényt veszünk, akkor valójában egy vállalatban szerzünk tulajdonrészt, amely valódi, profittermelést célzó tevékenységet folytat, más vállalatokkal versenyez. Mi a különbség a spekuláció és a befektetés között?

Az utóbbi évek magas volatilitású, hektikusan mozgó tőkepiacai mellett a szokásosnál is nehezebbé vált a befektetési szakma. Ugyanakkor a szociális biztonság csökkenése, az inflációs veszélyek növekedése, a leendő nyugdíjellátással kapcsolatos kérdések miatt ma még fontosabb megtakarítani, mint korábban. De hogyan? Vagy legalább hogyan ne?