Húsvétkor hagyományosan megtelnek a templomok padjai a miséken Svájcban. A hívek nagyszámú elpártolása miatt azonban az egyházi adóból már nem tudjuk finanszírozni tevékenységünket – mondja a református egyház Basel városi pénzügyi képviselője, Dieter Siegrist a Neue Züricher Zeitungnak (NZZ). Ezért az egyház befektetési társaságot hozott létre, amelyben elsősorban ingatlanok és erős osztalékfizetési képességű svájci blue chip-részvények vannak. A tőkenyereséggel egyelőre a társaság saját vagyonát hizlalják, hogy képessé tegyék 2015-től évente mintegy egymillió frank kifizetésére az egyház felé.
Az egyházi cél szentesíti az eszközt?
A baseli református közösség a befektetési társaságával inkább különleges esetet képvisel, de a többi egyházi vagyonkezelőhöz hasonlóan ugyanazzal a hozam, a biztonság és az etika követelményei között feszülő ellentmondással kell szembenéznie. „Az egyházaknak csak olyan eszközökbe lenne szabad befektetniük, amelyek etikai nézőpontból vállalhatók” – mondta Christoph Weber-Berg, a Zürichi Gazdasági Főiskola (HWZ) társadalmilag felelős magatartással foglakozó szakembere.
A pénzbefektetések etikai aspektusát azonban a keresztény felekezetek, amint Karácsonyi cikkünk is írta, különbözőképpen ítélik meg, a kamatszedés totális elvetésének követelésétől egészen addig a nézetig, amely szerint az egyházi cél szentesíti az eszközt. Siegrist például nincs jó véleménnyel a keményebb etikai előírásokról, azt veti ellen, hogy a pénzügyi vállalkozás nyereségét az egyházon belül szociális célokra használják fel. A baseli egyházközösség szabályai szerint a fegyver-, atomerőmű- és dohányipari befektetéseken, valamint a feltörekvő országokban történő közvetlen beruházásokon kívül minden megengedett.
Minden egyházkerület maga dönthet a szabályokról
Vatikán, Orbi et urbi, 2011. Fotó: www.vatican.va |
Zürich kanton református egyházának pénzügyi vezetője, Dieter Zaugg úgy nyilatkozott az NZZ-nek, hogy az egyházban szokás etikai kritériumok alapján befektetni, de általános érvényű, kötelező befektetési szabályokat az összes egyházközösségre nem alkottak. (A kantonok Svájc tagállamai.) Mindegyik kanton egyházkerülete maga dönt a befektetések szabályozásáról, a befektetési politikáról. A zürichi egyházkerület a legvagyonosabb Svájcban, 7,5 millió franknyi vagyonát kétharmad részben kötvényekbe, a többit részvényekbe és a fenntartható fejlődésre szakosodott befektetési alapokba fektették.
Zürich kanton katolikus egyházánál a biztonság a legfontosabb parancsolat. „Az etika nagyon fontos, de a legelső helyen a körültekintés és a biztonság állnak a ránk bízott adópénzek kezelésénél” – mondja Giorgio Prestele főtitkár a lapnak. Ám ha a körültekintés és a biztonság elve szerint járunk el, akkor már az etikai kérdések nagy része is tisztázott – teszi hozzá. Ezért csak olyan özvegyeknek és árváknak való befektetéseket használnak, mint a legjobb minősítésű, svájci frankra szóló államkötvények.
Minihiteleket is kihelyeznek
Vatikán, 2011 Húsvétja. Fotó: www.vatican.va |
A Bern-Jura-Solothurn református egyházak pénzügyi igazgatója, Willy Oppliger szerint jelenleg kevés az egyházi szempontból vonzó befektetési lehetőség. Ezért a pénz nagyrészt takarékbankszámlákon vagy kötvényekben tartják, kisebb részét pedig mikrohitel-nyújtó vállalkozásokban. Ez utóbbi is etikus, ám kockázatos, mondja Oppliger. A mikrohitelekből feltörekvő országok kisvállalkozásainak beindítását finanszírozzák, mint például az Oikocredit ökumenikus fejlesztési társaság.
Az egyházak által befektetett pénzeknél nagyobb összeget tesz ki az a vagyon, becslések szerint több mint egymilliárd frank, amely a kantokon egyházközösségeinek nyugdíjpénztáraiban fekszik. A Svájci Evangélikus Egyházszövetség (SEK) körkérdése szerint az egyházi nyugdíjpénztárak mintegy negyede kezeli a vagyonának egy részét fenntarthatósági és szociális szempontok szerint. A megkérdezettek közül sokan hangsúlyozták, hogy az etikus befektetéseknek is hasonló hozamot kell elérniük, mint a hagyományosaknak, egyházpolitikailag csak akkor vihetők végbe.
A szerzeteseknek muszáj spekulálniuk
Ha manapság egy befektető hozamot szeretne elérni, szükségképpen spekulálnia kell – mondja az NZZ-nek Anselm Grün atya, egy Würzburg melletti kolostor pénzügyi vezetője a Handelsblattnak. „A két százalékos hozam, mint manapság a német államkötvényeknél, őszintén szólva nekem kicsit kevés” – tette hozzá.
Az Einsiedelni Bencés Kolostor viszont ennek ellenére inkább biztonságos kötvényeket vásárol, igaz, vagyonának nagy része ingatlanokban fekszik, csak kisebb része van értékpapírokban. Reto Krismer vagyonkezelési igazgató szerint befektetési politikája szerint csak olyan vállalatok és intézmények termékeibe fektethetnek, amelyek nem a környezet vagy az emberiség kárára fejtik ki tevékenységüket. Ezen kívül a szociális és ökológiai fenntarthatóságot is szem előtt kell tartani.
Elkészült a kolostor portfólió-mátrixa
Az Engelbergi Kolostor befektetései igen diverzifikáltak, Heinz Keller üzleti vezető szerint nemrég professzionális befektetési tevékenységbe fogtak és befektetési szabályzatot hoztak létre. Kockázati profilt állítottak fel, minden befektetési eszköz területén kiegyensúlyozott portfóliót állítottak össze, amelyben többek között arany, reáleszközök, kötvények, részvények, hedge fund-ok és feltörekvő országok értékpapírjai is megtalálhatók. Az etika fontos szempont a befektetésnél, éppúgy, mint a hozam. „A bencések szabályainak az felel meg, hogy felelősséggel gondozzuk a ránk bízott pénzt” – mondta Keller arra a kérdésre, hogy adott esetben az etikai vagy a hozammegfontolás erősebb.