Hit, remény, szeretet – vannak egyáltalán erkölcsös befektetések?

Az etikus befektetéseket úgy szokták meghatározni, mint olyanokat, ahol nemcsak a profit érdekli a tőke birtokosát, hanem etikai, morális megfontolásokat is figyelembe vesz, amikor a pénzét mások rendelkezésére bocsátja. Úgyis mondhatjuk, hogy nem mindegy neki, kinek ad kölcsön pénzt és milyen célra. Szokták még a társadalmilag felelős (socially responsible) kifejezést is használni, és közeli rokonságban van mindez a környezettudatos (avagy a fenntartható fejlődést szem előtt tartó) befektetések fogalmával is.

A katolikus egyház a beruházásokról: "70. A beruházásoknak a maguk részéről arra kell irányulniuk, hogy mind a mostani, mind a jövő népesség számára elég munkaalkalmat és jövedelmet biztosítsanak. A beruházásokról és a gazdasági élet irányításáról döntő egyének, csoportok vagy hatóságok ezeket a célokat tartsák szem előtt. Ismerjék föl súlyos kötelességüket, hogy egyrészt gondoskodniuk kell az egyesek és az egész közösség számára a megfelelő élethez szükséges javakról; másrészt a jövőről gondoskodván meg kell teremteniük az igazságos egyensúlyt a mai - egyéni és közösségi - fogyasztói igények és a jövendő nemzedék számára szükséges fölhalmozás követelménye között. Emellett mindig tartsák szemmel a gazdaságilag kevésbé haladott népek és országok égető szükségleteit is. (...) Emellett gondoskodni kell arról, hogy a pénz értékének változása miatt a gazdaságilag gyengébbek igazságtalanul kárt ne szenvedjenek." A magántulajdonról és annak elvételéről: "A magántulajdon, más szóval a rendelkezési jog anyagi javak fölött, hozza magával a személyes és családi önrendelkezéshez szükséges teret, s úgy kell tekinteni, mint az emberi szabadság udvarát. Végül minthogy feladat- és felelősségvállalásra ösztönöz, az állampolgári szabadságjogok feltétele. /CXLVII/ (...)   A magántulajdon joga viszont nincs ellentétben a köztulajdon jogának különféle formáival. Javakat mindenesetre csak az illetékes hatóság vehet köztulajdonba, a közjó követelményei szerint és annak határai között, méltányos kártalanítást fölajánlva értük. A közhatalomra tartozik annak megakadályozása, hogy valaki visszaéljen magántulajdonával a közjó rovására. /CXLVIII/” (A II. Vatikáni Zsinat Gaudium Et Spes kezdetű lelkipásztori konstitúciója, 1965)

Vállalkozó egyházak, hívő vállalkozók

Vallási vagy világi alapon is szerveződjenek, az etikus befektetések körébe leggyakrabban azok tartoznak, amelyek nem okoznak károkat embertársainknak, nem úgy mint a fegyverek, alkohol, dohány. Vagy kifejezetten elősegítik a hosszú távú fejlődést, az emberiség túlését, mint az alternatív energiaforrások vagy más modern technikák. Vannak azonban sokkal szigorúbb elvek is, ahol például a kamat vagy egy állam társadalmi berendezkedése is kizáró ok lehet.

(Fotó: Gepa)

Az egy katolikus szervezet által alapított Ethische Geldanlage című német oldal az etikus befektetések magyarázatánál hamar a bankokra tér át, etikus és egyházi bankokat különböztet meg. Szerinte mindkettő betartja az etikai elveket, de az egyházi bankok ezen kívül ügyfeleiket is szűrik, jobbára csak egyházakat és az azokhoz kapcsolódó intézményeket szolgálják ki. Említ továbbá két szervezetet (Gepa és Oikocredit), amelyek egyfajta kölcsönszerződéseken keresztül forrásgyűjtést végeznek, ezekből a forrásokból pedig etikus kereskedelmet és vállalkozásfejlesztést folytatnak, főleg harmadik világbeli szegény országokban.  Tulajdonosaik között főleg egyházakat (katolikus, evangélikus) és jótékonysági szervezeteket találunk.

Az egyházak időről időre általános elveket, máskor konkrétabb, gyakorlati előírásokat is megfogalmaznak arra vonatkozóan, hogy hogyan kellene híveiknek, az emberiségnek a gazdasághoz, a pénzügyekhez hozzáállniuk. Például előfordul, hogy alapelvekről, mint a magántulajdon védelméről, annak kisajátításáról, a tisztességes bérfizetéstől és a pénzromlástól való védelemről beszélnek, mint 1965-ben a II. Vatikáni Zsinat. Aminek sok aktualitása van, hiszen ma is kormányok és jegybankok állnak extrém válságkezelési módszerek - mint elinflálás, államosítás, bércsökkentés – esetleges alkalmazásának súlyos dilemmái előtt. (A zsinat dokentumaiból részleteket keretes írásunk tartalmaz.)

A pálinka és a kamat öl, butít és nyomorba dönt

Az egyház számos alkalommal próbálta megtiltani a kamatszedést, vagy eltörölni azt legalább a szegények esetében, vagy korlátok közé szorítani. Hasonló történelmi eseteket soroltak fel cikkükben a református egyház szerzői október cégén a reformáció napja alkalmából, és boncolgatnak számos más kérdést, például az egyén felelősségét, vagy azt, hogy az egyszerű polgárokat szabad-e hitelfelvételre biztatni.

Érdekes volt a német evangélikus egyház állásfoglalása, amelyet idén októberben a Der Spiegel című lap ismertetett. Ebből is látszik, hogy bizonyos esetekben mennyire nehéz meghúzni a határvonalat etikus és nem etikus között. Az iránymutatás többek között azt írta, hogy sörgyártókba és borgazdaságokba szabad fektetni, tömény szeszek előállítóinak részvényeibe viszont nem. A tömény szeszeknél ugyanis magas a rászokás veszélye. Még az italok alkoholtartalmát is meghatározták, mégpedig 14 százalék volt a határ.  Ezen kívül sok más befektetés is tiltott ennél az egyháznál, mint a hadiipari és génmódosított termékekkel foglalkozó cégek részvényei, a dohánytermékek előállítói, sőt olyan államok is, ahol halálbüntetés van érvényben, ami jó néhány fejlett ipari országot kizár.

Fenntartható fejlődést jelent-e a felrobbanó erőmű?

A Der Spiegel az egyházakkal kapcsolatban eléggé kritikusnak látszó lap, még 2009. augusztusában talált egy hibát. A katolikus egyházi banknak számító Pax-Bankról kiderítette, hogy a Wyeth nevű amerikai gyógyszergyártó részvényeibe közel 160 ezer eurót fektetett. A gyógyszergyártás ugyan nemes dolog, csakhogy a cég fogamzásgátló tablettákat is gyártott, ami a katolikus tanok ellen való. (A cég ma már a Pfizerhez tartozik.) A főleg egyházi szervezetek, intézmények, parókiák vagyonát kezelő bank állítólag a BAE Systems részvényeibe is fektetett 2009 márciusában 580 ezer eurót, amely tudvalevőleg atomtengeralattjárókat, harci repülőket is gyárt. Sőt még nagyobb összeget fektetett a British American Tobacco és az Imperial Tobacco dohánykonszernek papírjaiba együttesen.

A tévedés és a kétkedés persze nem az egyházak kiváltsága, a japán atomerőmű-katasztrófa után sok szó esett arról, hogy atomerőművek, atomerőmű-berendezések gyártói, vagy azok beszállítói is számos fenntartható növekedéssel, ökogazdasággal, sőt környezetvédelemmel kapcsolatos részvényindexben és befektetési alapban helyet kaptak. Például a felrobbant atomerőmű üzemeltetője, a Tepco 2011. májusáig benne volt a fenntartható fejlődés égisze alatt létrehozott Dow Jones Sustainability Indexben. Nem csoda, az atomenergia - amikor elég messze volt az emberiség időben a katasztrófáktól - hosszú ideig az egyik legtisztább és legkörnyezetbarátabb energiatermelő módszernek számított.

Kesztény index kontra normál index – melyik a jobb?

Mégis hogyan lehet etikus módon befektetni? Legegyszerűbben befektetési alapokon keresztül, ezekből külföldön hatalmas mennyiség létezik. (Nálunk is voltak már kísérletek, főleg tőkevédett alapokkal, mint a K&H Öko-sorozat, CIB Alternatív Energia, MKB Megújuló Energia, OTP Tiszta Energia.) A híres német fogyasztóvédelmi alapítvány, a Stiftung Warentest 2004-ben például 60 ilyen alapot értékelt ki, megvizsgálva, mit zárnak ki befektetéseik köréből és mit nem. De a konklúzió: „a legtöbbjük profilja tiszta” – azt is jelenti, hogy sokuké nem, érdemes tehát alaposan megvizsgálni, mit is veszünk. Úgy hírlik, speciális minősítő intézetek is felügyelik egyes lapok működését, a Wikipedia szerint ilyenek az Oekom Research és a német Südwind-Institut.

Bár a muzulmánok az Origo.hu szerint megelőzték a legelső vallási index bevezetésében Európában a keresztényeket, 2010 óta létezik egy Dow Jones Stoxx Europe Christian Index is, amelyben körülbelül félezer, a Vatikán szakértői által is ellenőrzött vállalat részvényei vannak. Az indexet 2004 végéig számolták vissza, azóta mintegy nyolc százalékos mínuszban van (euróban kifejezve). Az ehhez sokban hasonló kört felölelő Dow Jones Stoxx 600 index ugyanezen idő alatt számításaink szerint 17 százalékot veszített értékéből. Ha a két mutató grafikonjait megnézzük, akkor viszont azt látjuk, hogy – különösen tőzsdei fellendülések idején – a keresztény index gyakorta jóval felülmúlta normál társát. Lehet, hogy az erkölcs jó üzlet is?