Amíg a zene szól – avagy a laza monetáris politika csábító dallamai - ezzel a címmel tartott háttérbeszélgetést a Buda-Cash Brókerház pénteken. Tóth Gergely elemző az eseményen elmondta: bár az idei év kedvezően indult, Európában és a tengerentúlon is javultak a konjunktúramutatók, márciusra megakadt a globális javulás, romlottak a reálgazdasági kilátások.
Ennek hatására a a fejlett világ jegybankjai tovább viszik rendkívül laza, zéró kamatszinttel és korlátlan likviditásnöveléssel járó monetáris politikájukat - sőt, még fokozódik is a lazítás.
Senkit sem izgat az amerikai költségvetés - Európa szenved
Az amerikai költségvetés gyakorlatilag pár hónapra szól, a költségvetési plafon folyamatos tologatása miatt ugyanis nem lehet hosszabb távra tervezni – a piacokat azonban ez láthatóan egyáltalán nem zavarja. Az amerikai gazdaság nem zuhant bele a költségvetési szakadékba, a Fed tovább folytatja a mennyiségi lazítás programjának harmadik felvonását, a QE3-at.
Európában eközben folyamatos válságkezelés zajlik, legfeljebb részsikerekkel és kétséges eredményekkel – emiatt egyre kisebb a szigorú hiánycsökkentés mellett kardoskodók fölénye, egyre hangosabb a megszorítások miatt elmaradó gazdasági növekedést hiányolók hangja. A növekedési kilátások ugyanis lényegesen, az amerikainál jobban romlottak – bár tény, hogy az eurózóna felbomlásával kapcsolatos várakozások némileg csökkentek az utóbbi időben.
|
| Török Bálint és Tóth Gergely egy korábbi Buda-Cash rendezvényen |
Hol marad a magyar növekedési fordulat?
A magyar gazdaság az első negyedévben még technikai recesszióban is maradhatott, az ipar (az építőipar kivételével) azonban mutat némi élénkülést. Idén emellett még a mezőgazdaságban lévő tartalékok adhatnak okot némi bizakodásra.
A jegybank gazdaságélénkítő hitelprogramjával kapcsolatban a Buda-Cash elemzői pesszimistábbak az MNB prognózisánál, de 0,2-0,3 százalékos GDP-növekedést elképzelhetőnek tartanak a program lefutásának köszönhetően. Összességében idén már némi növekedés várható a magyar gazdaságban, ennek mértéke 0,2-0,4 százalék körül lehet a szakemberek szerint, ami még messze nem nevezhető gazdasági fordulatnak. Márpedig ez a gazdasági fordulat elengedhetetlen ahhoz, hogy a kormány gazdaságpolitikájának gyümölcse beérjen – azaz Magyarország kikerülhessen a túlzottdeficit-eljárás alól.
Bár a növekedés erősen kétséges, úgy tűnik, mégis van tere a magyar monetáris lazításnak, jegybanki kamatcsökkentésnek - ezért pedig hálát adhatunk a világ legnagyobb bankjainak likviditásfokozó intézkedéseiért.
De mit kezd a világ a rengeteg pénzzel? Mi jut ebből Magyarországnak? Mibe érdemes befektetni? A folytatásból kiderül - lapozzon! ---- Mibe érdemes befektetni? Csányi Sándor nem tévedhet? ----
Dől a pénz - irány Amerika?
A globális növekedési kilátások romlottak, a tőkepiacok mégis jól teljesítenek – ennek hátterében épp a romló kilátások miatt indított és fenntartott jegybanki likviditásnövelő intézkedések állnak, különösen a japán jegybank óriási méretű ösztönző csomagja következtében a piacokra áramló tőke miatt maradhatott el a sokak által várt korrekció. A Buda-Cash elemzői változatlanul a részvények felülsúlyozását javasolják, elsősorban azonban az amerikai részvénypiac felülsúlyozását javasolják az eurózónával szemben. Amerikában ugyanis jobbak a növekedési kilátások, dinamikusan bővülnek a vállalati eredmények – és bár a legutóbbi időszakban erőteljesen felfutottak az árak, a szakemberek szerint még mindig ne túlárazott a piac.
A Buda-Cash tavaszi mintaportfóliójában az amerikai technológiai szektor kap kiemelt szerepet, de a papírok között azonban válogatni érdemes: a Google, az Oracle, az EMC és a Qualcomm továbbra is ajánlott, az Apple részvényeit azonban idén sem preferálják a Buda-Cash szakemberei. Török Bálint elmondta: jelenleg az ajánlott papírok között tartják számon egyes bankkártya-társaságok és specializált pénzügyi szolgáltatók papírjait – a MasterCardot, a Discover Financialt és a Sallie Mae-t. A biztonságosabbnak tekinthető befektetések közül az AES és az International Paper részvényeit emelik ki az elemzők.
Európa: jól nézd meg, mibe fektetsz!
Európában sokkal válogatósabbnak kell lenni, nem árt egyesével megnézni a cégeket. Találhatunk ígéretes cégeket a luxuscikk-gyártók között (Christian Dior, LVMH), egyes biztosítási szereplők (Axa, Storebrand). A cégek kilátásai alapján a Volkswagen, a Telenor és a Vinci építőipari cég papírjai előtt látnak felfutási lehetőséget a szakértők.
Matolcsy távozásával csökkentek a kockázatok - Csányi Sándor nem tévedhet?
A magyar tőkepiacoktól nem várnak kiemelkedő teljesítményt a Buda-Cash szakértői – bár a globális likviditásbőség miatt nálunk is várható emelkedés, de a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, a különadók, az egyedi szabályozási hatások miatt a magyar piac messze nem teljesít úgy, ahogy a nemzetközi piacokon jellemző csúcsok indokolnák. A Nemzetgazdasági Minisztérium élén történt Matolcsy-Varga váltás mindazonáltal javította a kilátásokat, ami a bankszektor megítélésben hozhat pozitív változást. Ráadásul Matolcsy György jegybankelnöki kinevezése után nem következtek be a várt legrosszabb forgatókönyvek, konstruktív együttműködés látszik a jegybank és a bankok között – ezt szintén pozitívan értékeli a piac.
A magyar részvényportfólióba ezért az OTP-t is ajánlják a Buda-Cash szakemberei – a „szabályozási kockázat” csökkenése mellett a gyorsuló ütemben emelkedő eredmény is segíthet. A részvényben rövid és hosszú távon is látnak potenciált; Török Bálint 5400 forintos célárfolyamot jelölt meg a papírra. Nem mellesleg az utóbbi időben több bennfentes, köztük Csányi Sándor és felesége is vásárolt az OTP átváltható kötvényeiből a társaság közlése szerint - ez a szakértők szerint legalábbis újabb érv amellett, hogy a bankpapír jó befektetés lehet.
Az OTP mellett a magyar tőzsdéről az Egist is ajánlják, aki a kockázatosabb papírokat szereti, az pedig Molból is bevásárolhat - a közelmúltban sokat gyengült a papír, lehet tér az erősödés előtt. ---- Őrület, ami a piacokon zajlik - mit esznek a bóvli magyar kötvényeken? ----
Őrület, ami a piacokon zajlik - mit esznek a bóvli magyar kötvényeken?
Őrület az, ami most a piacokon zajlik – értékelte a jegybanki programok hatását a Buda-Cash deviza üzletágának vezetője. Magyarországon történelmi mélyponton jár az alapkamat, a 10 éves kötvények hozam egy év alatt gyakorlatilag feleződött – Taraczky Andrej szerint erősen megkérdőjelezhető, hogy ezt a gazdasági folyamatok is indokolják-e. A CDS-felárunk is csökken – bár ez a mutató nem éri el a válság előtti szintet.
Taraczky szerint manapság már senkit nem érdekel, hogy a bóvli kategóriában vagyunk: veszik-viszik a kötvényeinket. Csak a hozam érdekli a befektetőket, a besorolás nem – márpedig a fejlett piacokról eltűnt a reálhozam, ez pedig hozzánk (is) tereli a befektetőket.
Miután bebizonyosodott, hogy gyakorlatilag lehetetlen az eurózóna felbomlása, az EKB ugyanis kivétel nélkül mindig segít a bajba jutott országokon (a teljesítményüktől függetlenül), csökkent a nagy biztonsággal, de nulla, vagy esetenként negatív hozammal „kecsegtető” eszközök – pl. amerikai kötvények, svájci kötvények – vonzereje.
|
| Taracky Andrej |
Ez a bóvli kötvények, köztük a magyar kötvények felé tereli a rendkívül bőséges globális tőkét is, ami a mélybe taszítja a hozamokat.. A helyzet tehát csalóka: nem a magyar gazdasági teljesítményt értékelik a befektetők, amikor a magyar eszközök mellett döntenek. Éppen ezért a Magyar Nemzeti Banknak résen kell lennie, a piac minden egyes rezdülésére figyelnie kell, amikor meghozza döntéseit az alapkamatról: ha fordulat áll be a piacon, pillanatok alatt mindenki a kijárathoz tódulhat, ami a hozamok meredek emelkedéséhez is vezethet – mondta Taraczky Andrej.
Ami biztos: az inflációtól most senki sem fél a piacokon, a pénznyomtatás ellenére óriási pénzek érkeznek a kötvénypiacokra. Előbb-utóbb azonban elindulhat a tőkekiáramlás a kötvénypiacokról a vállalatokhoz, magyarán a részvénypiacokra. Ez a fokozódó jegybanki likviditásbővítés mellett pedig az infláció felpörgéséhez vezethet.
Most a kamatcsökkentések ellenére olyan hangulat uralkodik a piacokon, ami az euró árfolyamának akár 285 forintos szintre csökkenéséhez is vezethet. Azt azonban látni kell, hogy az erősödés törékeny folyamat – jóval lassabban megy végbe, mint egy esetleges gyengülés. Hirtelen hangulatváltáskor a korábbi csúcsokon is túljuthat az euróárfolyam.
Az elmúlt 6 évben óriási volatilitás, hektikus mozgások mellett ugyan, de látható a gyengülő trend a forint árfolyamában. Hosszú távon ennek a trendnek a folytatódására számít Taraczky Andrej.
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
