A BUX index idén már 30 százalékkal ment feljebb, és az április 12-i választás után kialakult helyi csúcshoz képest is tudott néhány százalékkal tovább növekedni. Az amerikai S&P 500 részvényindex 12, a német DAX pedig hat százalékos pluszt produkált ebben az évben, bő hét hónap alatt.
Mindez annak ellenére történt, hogy az európai gazdaság eléggé gyengécske, és sok rossz hír érkezik onnét. Magyarországon is igencsak sok még a kérdőjel a gazdaság teljesítőképességével, a költségvetéssel, vagy például az energiaellátással kapcsolatban.
Több ország tőzsdeindexe – köztük a hazai is – újabb történelmi csúcsokra érkezett, és egyelőre nincs is jele annak, hogy ez a folyamat megfordulna. Mi lehet ennek az oka? Milyen tényezők hajthatják esetleg még tovább az árfolyamokat, vagy éppen állíthatják le az emelkedést? Erre kerestük a választ hazai és külföldi források alapján.
Már nem is németek a németek
Németország évek óta gazdasági visszaesést él át, a vállalatok munkahelyeket építenek le, a növekedés csekély. Ennek ellenére a DAX egyik rekordról a másikra száguld. Hogyan lehetséges ez?
A kérdés egy gyakori félreértésen alapul – írta az N-Tv.de portál. Aki a DAX indexre néz, gyakran azt hiszi, hogy a német gazdaság tükrét látja. Valójában a vezető index elsősorban a Németországban székhellyel rendelkező globális vállalatok sikerét tükrözi. A 40 DAX-vállalat forgalmának több mint 80 százalékát ma már külföldön realizálja. Ilyen például az SAP, amely az USA-ban értékesíti a legtöbb szoftverét, vagy az Airbus, amely sok repülőgépet szállít Délkelet-Ázsiába. De ide tartozik a Rheinmetall is, amely világszerte profitál a növekvő védelmi kiadásokból.
Felzárkózás az USA-hoz?
Mindez a globális tevékenység sokkal nagyobb hatással van nyereségükre, mint a németországi gazdasági helyzet. Azt, hogy a vállalati nyereségek és a belföldi gazdaság már régóta elszakadtak egymástól, az osztalékok is jól mutatják. A Dekabank számításai szerint a DAX-vállalatok idén közel 57 milliárd eurót fizetnek ki részvényeseiknek – ekkora összegre még soha nem volt példa.
Emellett egy másik tényező is lendületet adott a német piacnak. Mivel évekig elsősorban az amerikai technológiai részvények voltak keresettek, sok európai vállalat most viszonylag olcsónak számít, és ebből a DAX is profitál. Ezért a nemzetközi befektetők nagyobb figyelmet fordítanak most az európai részvényekre.
Szenvednek a kisebb cégek
A német gazdaság helyzetéről a németek szerint reálisabb képet ad az MDAX (a közepes kapitalizációjú tőzsdei cégek indexe). Ebben számos olyan vállalat szerepel, amelyek üzleti tevékenysége sokkal erősebben függ a németországi folyamatoktól. Ide tartoznak olyan nagyobb nevek is, mint a Lufthansa, a Gerresheimer csomagolóipari vállalat vagy a Ströer reklámcég. Sokan közülük elsősorban Németországban gyártanak, ahol magas energia- és munkaerőköltségeket fizetnek, és erősen függnek a gyengélkedő kínai üzleti tevékenységtől is.
Ebben a körben a német gazdaság problémái erőteljesebben jelentkeznek. A különbség az árfolyam alakulásában is megmutatkozik: míg a DAX az elmúlt három évben körülbelül 65 százalékkal emelkedett, az MDAX csupán 16 százalékkal (lásd a fenti ábrát).
De még az MDAX is csak részben tükrözi a német kis- és középvállalkozások helyzetét. Sok családi vállalkozás, amely magas energiaköltségekkel, a szakképzett munkaerő hiányával vagy gyenge kereslettel küzd, nem is szerepel a tőzsdén.
A BUX előtt még lehet tér
A hazai BUX index is történelmi csúcsot ért el augusztus elején, még mielőtt beindult a gyorsjelentési szezon. A hazai indexet nyilván segíti, ha Nyugat-Európában és Észak-Amerikában is rekordot rekordra halmoznak a tőzsdék. Emellett tart az az optimizmus is, ami az április 12-i hazai parlamenti választások nyomán alakult ki a tőkepiacon.
Az egyes vállalatok szintjén is inkább jó hírek érkeztek, a napokban érkezett gyorsjelentésekkel sikerült a várakozásokat felülmúlni:
- Az OTP egy újabb felvásárlást hajtott végre nemrég.
- A Molnak a viszonylag magasan maradó olajárak segíthetnek.
- A Magyar Telekom újabb áremelést jelentett be erre a nyárra.
A diszkontokon BUX
Ráadásul az utóbbi években nem voltak jellemzőek az olyan vélemények, amelyek a magyar részvényeket túlságosan drágának tartották volna. Általában arról beszéltek az alapkezelők, a vagyonkezelők és a brókercégelemzők, hogy a magyar részvények olcsók, mert árfolyamukat különféle diszkonttényezők (kockázati felárak) húzzák le.
Az egyik ilyen diszkont az előző, nehezen kiszámítható és nem elég piacbarát kormány politikája volt, egy másik pedig az orosz-ukrán háború és annak következményei. Az energiaárak még inkább kockázati tényezővé léptek elő az Irán elleni háború nyomán. Így minden bizonnyal akadályozzák, hogy a magyar részvények árazása, értékeltsége utolérje más részvénypiacok árazását.
Segített a hozamcsökkenés
Így ha a nagy világpolitikai feszültségek végre lecsillapodnának, megszűnne a háború a Közel-Keleten és az orosz-ukrán viszonylatban, az további felértékelődési potenciált jelenthetne a hazai részvényeknél.
Minden bizonnyal segített a hazai papíroknak az állampapírhozamok csökkenése is, hiszen az állampapír az etalon, amihez a többi befektetés hozamát is viszonyítják. Minél alacsonyabb az állampapírhozam egy gazdaságban, elvileg annál magasabbra emelkedhetnek más eszközök árai.
Stagnálva lettek olcsóbbak a részvények?
Az USA-ban az eredményvárakozások az elmúlt egy év során az idei évre 15, a jövő évre 20, 2028-ra pedig 25 százalékkal emelkedtek. Így az S&P 500 index valójában olcsóbb lett, miközben látszólag nem ment sehova – írta az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzője, Miró József. Erre tett még rá egy lapáttal, hogy az amerikai gyorsjelentési szezon „brutálisan jó lett”.
„A harminc éves tőzsdei pályafutásom alatt nem láttam még ilyen mértékű profitbővülést fejlett piacokon, nem start-up, hanem érettnek mondható cégek esetében”, tette hozzá.
A Dow Jones ipari átlagnál a profit mintegy duplájára nőtt, az S&P500 esetében pedig több mint 50 százalékos növekedést jegyeztek fel a jelentési szezon nyolcvan százalékánál. A közép-kelet-európai régió viszont már feljött az átlagra, így Budapest is. Ezzel azt árazva, hogy a szokásos növekedés várható tőle – hívta fel a figyelmet az elemző.
A viharos hetek még előttünk állnak
Elképesztő mozgások tapasztalhatók a részvénypiacokon: azoknál a részvényeknél, amelyeknél eddig jellemzően tíz százalékos mozgást szoktunk meg, most repkednek a 25 százalékok. Így a Microsoft is tudott néhány nap alatt emelkedni ekkorát, a Palantir pedig egy nap alatt hozta ezt – hangzott el a Concorde Podcastban Móró Tamás, Tunkli Dániel és Jónap Richárd beszélgetésében.
Mindenki az egyedi sztorikban, papírokban spekulál, főleg inkább a long oldalon, de néha shortban is, mint a Palantirnál. Az S&P 500 index abszolút csúcsra ért, de
valahogy a piac a szerkezete nem a legegészségesebb.
A részvevőket a késői ciklusra (late cycle) emlékeztette a piac (ami az emelkedés végén szokott bekövetkezni). Rossz jel, hogy az S&P 500 index legutóbbi csúcsán csak három darab részvény ment új tetőre, az Amazon, a JP Morgan és a Bank of America.
A viharos hetek még előttünk állnak – hangzott el a podcastban.
Mi zajlik a felszín alatt?
Mostanában úgy látszik, az AI-szektoron keresztül a koreai részvénypiac rángatja óriási ingadozásaival az amerikait – mondták el Móró Tamás és Jónap Richárd egy másik Concorde Podcastban. A dél-koreai technológiai részvények az amerikai társaikkal összehasonlítva azonban még mindig olcsóbbak.
A mozgásokat részben a származékos piac nagyítja fel, például az opciós üzletek fedezetéül megvásárolt és eladott részvények nagy tömege, illetve az olaj vagy a kötvényhozamok változékonysága (volatilitása).
Hónapok óta mégis rendkívül unalmas az S&P 500 index mozgása, alig változott ez idő alatt. A nagy-nagy kérdés azonban továbbra is az, hogy ki lesz a mesterségesintelligencia-versenyfutás győztese. Nem az, aki a leggyorsabb szolgáltatásokat tudja kínálni, hanem az, aki eléggé olcsón tud majd szolgáltatni, hogy ebből megfelelő nyereséget is el tudjon érni? A válasz egyelőre továbbra sem látszik.
A szakemberek kritizálták a SpaceX „fantasztikusan magas árazását” is. Míg néhány éve még lehetséges volt olcsón vásárolni az IPO-k (elsődleges részvénykibocsátások) során, mára ez nagyon nehéznek látszik. A tőzsdei kibocsátók gonoszak lettek a kisbefektetőkkel, drágán öntik rájuk a papírjaikat. A nagy részvénykibocsátások nagy valószínűséggel kijelölhetik a részvénypiac tetejét – hangzott el a podcastban.
Európa baja, hogy ellustult és nem elég kapitalista
Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő portfóliómenedzsere a Klubrádió Eurozóna című adásában pedig arról beszélt, hogy a kontinens valódi problémája nem a klímaválság, hanem a versenyképesség hiánya. Míg az extrém időjárási események, katasztrófák látványosak és jól fényképezhetők, a gazdasági lemaradás lassú, alig észrevehető folyamat. Éppen ezért sokkal veszélyesebb, mint amilyennek tűnik.
Európa gazdasági lemaradása strukturális jellegű. Nem egy-egy rossz év vagy külső sokk okozza, hanem az, hogy a kontinens fokozatosan elveszti azt a versenyelőnyt, amely korábban a globális gazdaság élvonalába emelte. Balásy szóhasználatában ez az ellustulás: Európa kényelmesebbé, kevésbé kockázatvállalóvá, kevésbé kapitalista szemléletűvé vált, miközben a globális versenytársak – elsősorban Kína – egyre agresszívebben törnek előre.
Az autóipar halála?
Az elektromos autók és az akkumulátoripar területén például Kína ma már nem csak követi, hanem sok esetben megelőzi az európai gyártókat. A következő években a világgazdaság súlypontja még inkább Európától Ázsia felé mozdulhat el. Balásy szerint Európa ipara nem tud olyan ütemben alkalmazkodni, ahogyan a globális verseny megkövetelné.
A magas energiaköltségek is rontják az európai vállalatok versenyképességét azokkal a régiókkal szemben, ahol az energia olcsóbban elérhető. Németországban a munkaidő alacsony, heti 35 óra, az emelését a szakszervezetek lehetetlenné teszik. Több nyugat-európai országban pedig igen magas a betegszabadsággal töltött napok száma is.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Jichák Herzog izraeli államelnök várhatóan minden pártvezetőt megkérdez majd, hogy kit javasolnak miniszterelnöknek. 
