Végre a megvalósításhoz közeledik az idei második szuper-giga-mega részvénykibocsátás az Egyesült Államokban, amely várhatóan a SpaceX júniusi akcióját is felülmúlja majd. Az Anthropic október 26-án nyújtotta be nyilvános részvénykibocsátási (IPO-) dokumentációját, majd november 2-án kiegészítette.
Még kevés dolog biztos. A részvények a Nasdaqon, ANT tickerkóddal forognak majd. A várható időpont a sajtó találgatásai szerint leghamarabb a november 16-i hét, de hivatalos dátumot még nem jelentettek be. Sokan úgy vélik, hogy a hálaadás ünnepe előtt meg akarják tartani az akciót – idén ez november 26-án, csütörtökön lesz. Utána, a fekete pénteken (Black Friday) pedig rövidített tőzsdei kereskedést tartanak.
Rengeteg paraméter nem ismert
Az ár és a darabszám csak a nagybefektetőknek szóló bemutatkozó körút, a roadshow és a tőzsdefelügyelet (SEC) jóváhagyása után dől el. Az ajánlatot még akár csökkenthetik is, vagy el is halaszthatják. Árfolyamsávot még nem tettek közzé, és azt sem tudni pontosan, mennyi részvényt jegyezhetnek kisbefektetők.
A találgatások szerint mintegy százmilliárd dollárnyi részvényértékesítésről lehet szó. Az Anthropic kapitalizációja a kibocsátás után a széles sávban szóródó becslések szerint valahol 1,4 és 2 billió (1400 és 2000 milliárd) dollár között várható (vagyis a tőzsdén levő összes részvény piaci értéke).
Összehasonlításképpen, a júniusi SpaceX-IPO 85,7 milliárd dollárt hozott, e cég kapitalizációja pedig jelenleg, a kiadós esés után is 1,68 billió (1680 milliárd) dollár.
A magyarok nem kapnak?
Az Anthropic sajtóhírek szerint 15-20 százaléknyi részvényt tartana fenn kisbefektetőknek. A nemzetközi ajánlat az Európai Gazdasági Térség egyes országait is érinti, de Magyarország nincs a listán. Magyar magánszemélyként tehát az európai kisbefektetői ajánlaton keresztül valószínűleg nem lehet majd jegyezni.
A cég hosszú távú gazdálkodása egyetlen hatalmas nagy kérdőjel, ahogy egyébként az egész mesterségesintelligencia-szektoré is. A benyújtott dokumentumból kiderül, hogy az Anthropic az első félévben több mint 80 milliárd dolláros veszteséget termelt. Ráadásul a Pentagonnal fennálló vita „jelentős bevételkiesést” okozhat. Miközben bevételei koncentráltak, sok megrendelést néhány nagy partnertől kapott. A befektetőket aggasztja a beruházások (és az adósságok) elképesztően magas szintje, és már régen kétségbe vonják, hogy ezek megtérülnek-e.
A leendő Anthropic-részvényesek ráadásul nem a vállalat feletti tőkearányos irányítást vásárolják meg. Egy különleges, alapítói, „F osztályú” részvény ugyanis a hét társalapító számára együttesen 50,1 százalékos, az új részvénykibocsátásokkal sem híguló szavazati súlyt biztosít. Ez csökkenti a frissen piacra kerülő részvények elméleti értékét.
Ha esik, nem lesz
A kilátások hirtelen romlottak, a chipgyártók részvényeire szakosodott egyik amerikai ETF, a SOX például 12 százalékkal esett csak csütörtökön. A jókora, a technológiai részvénypiaci, főleg a mesterséges intelligenciával kapcsolatos részvényekben mutatkozó zuhanás rávilágított, hogy az Anthropic kibocsátás még mindig nem biztos. Elképzelhető, hogy ha nagyon sokat esnek az árfolyamok addig, akkor lefújják az egész akciót, mert valószínűleg nem akarják majd túl olcsón kibocsátani a részvényeket.
Az idén persze már több gyengébb időszak is volt a technológiai, illetve a mesterségesintelligencia- és a kapcsolódó ágazatok, például a chipgyártók részvényeiben. Eddig azonban még mindegyikből felállt a piac. Kérdés, most is így lesz-e?
A SpaceX-árfolyam nyomában
Az Anthropic részvényeinek pályafutását sokan próbálják a SpaceX részvényeinek kibocsátása alapján előrejelezni, pedig nem biztos, hogy a forgatókönyv megismétlődik. Mi is történt ott? A SpaceX kibocsátási ára 135 amerikai dollár volt részvényenként, amit 2026. június 11-én jelentettek be.
Az első tőzsdei kereskedési napja június 12-e volt a Nasdaq-on, az első tőzsdei kötés, vagyis a nyitóár pedig 150 dollár, ami 11 százalékkal haladta meg a kibocsátási árat. Az első napi záróár 161 dollár körül alakult, mintegy 19 százalékkal a kibocsátási ár felett, és a papír nemsokára megfordult 225,6 dolláron is, ami 67 százalékos plusz volt a jegyzőknek. Azóta azonban közel felére, mintegy 45 százalékot esett a csütörtöki zárásig.
Csínján kell bánni a fogadásokkal
Amint a fenti ábrán látható, a jegyzők nagy valószínűséggel jól jártak, többségük könnyen ki tudott szállni nyereséggel. Akik viszont a kibocsátás előtt vásároltak – vagy inkább, kötöttek fogadást – az értékpapírra, csak egyes esetekben örülhettek. A hasonló árfolyamcsúcsokat közismerten nagyon nehéz eltalálni, de még a közelében is keveseknek sikerül a kiszállás.
A fenti ábra a vezető blokklánc-alapú, decentralizált tőzsdéről, a Hyperliquidről való – a kriptovaluta-szektorban ugyanis már szinte bevett szokásnak számít, hogy a készülő nagyobb tőzsdei bevezetések, részvénykibocsátások előtt hetekkel, hónapokkal már lehet üzleteket kötni az adott részvényre. Ezek azonban inkább a fogadásokhoz hasonló tranzakciók, hiszen tulajdonképpen nem vásároljuk meg az adott részvényt, csak egyfajta szintetikus, teoretikus határidős üzletet kötünk rá.
Így a normál részvénybefektetésekhez képest hatalmas pluszkockázatot jelent egy ilyen művelet. Ennek ellenére ez a terület gyorsan terjed.
Részvény vagy forró krumpli?
Az IPO-k egyik ismert sajátossága, hogy a cégek bevezetés utáni első napi árfolyamváltozása jellemzően erősen pozitív – írta az Erste Befektetési Zrt, említve a SpaceX esetét. Ez után azonban hosszú távon jelentősen alulteljesítenek ezek a papírok.
Ehhez hozzájárul többek között a túlzottan optimista várakozások hajtotta kezdeti lelkesedés lecsengése.
A brókercég által idézett Bloomberg-adatok szerint a 2020 és 2023 között az amerikai tőzsdére lépő, legalább 50 millió dolláros piaci kapitalizációjú vállalatok részvényeinek csak kis hányada ért el pozitív hozamot a hosszabb időtávokon:
- 1 nap után: 78 százalék
- 1 év után: 24 százalék
- 2 év után: 17 százalék
- 3 év után: 18 százalék
Mindenkinek lehet Anthropic-ja
Az Anthropic részvénye várhatóan sok ETF-ben (tőzsdén kereskedett befektetési alapban) és más alapokban, nyugdíjpénztári portfóliókban és mindenütt meg fog jelenni, amelyek egy kicsit is követik az amerikai indexeket, vagy a mesterségesintelligencia-szektort. Így közvetve rengeteg befektető portfóliójában ott lesznek, Magyarországon is.
Emellett rengeteg certifikát, CFD, warrant, opció és millió más tőkepiaci instrumentum fog megjelenni erre az értékpapírra, ahogy egyébként a többi vezető részvényre is. Némelyikkel azonban igencsak ingoványos talajra lépnek a kisbefektetők.
Ez a veszélyes, nem a vadvízi evezés
Például aki komolyabb kitettséget akar szerezni, az könnyen elcsábulhat és vásárolhat például tőkeáttételes („2x, 3x” jelzésű), csak erre a részvényre koncentráló ETF-eket, amelyek kockázata azonban elképesztően magas. Mint a fenti képen látható, kétszeres tőkeáttételű, még csak tervezett ETF-ek.
Ennek bizonyítására nem kell nagy tudomány, elég megnézni, hogy a hasonló, a SpaceX részvényére létrehozott ETF hogyan teljesített. Borzasztóan: míg a SpaceX a júniusi tőzsdei bevezetés óta 23 százalékkal esett, addig a Direxion Daily SpaceX Bull 2x kétszeres tőkeáttételű ETF 69 százalékkal zuhant.
Miért van ez? A válasz valahol magában a konstrukcióban rejlik, abban, ahogy az ilyen ETF-eket naponta átsúlyozzák, és a kétszeres tőkeáttételt tartják. Ehhez ugyanis llandóan adni és venni kell a részvényeket, jobbára kedvezőtlen áron. Ha ugyanis leesik a részvényárfolyam, akkor a tőkeáttétel növekedni fog. Ilyenkor az újrasúlyozásnál le kell zárni a pozíciók egy részét (2x long ETF esetében), ami azt jelenti, hogy el kell adni a részvényekből, az alacsonyabb áron, vagyis olcsón.
Amikor a bika és a medve együtt szív
Amikor pedig felmegy az árfolyam, akkor csökken a tőkeáttétel, amit növelni kell, tehát újabb pozíciót kell nyitni. Vagyis vásárolni kell a mögöttes részvényekből a származékos piacon, drágábban. Tehát minél jobban ingadozik egy hasonló részvény árfolyama a hasonló fix tőkeáttételű ETF-ekben és warrantokban, annál gyakrabban kell olcsón venni és drágán adni, ami egy idő után teljesen leamortizálja a befektetés értékét.
Ezek az értékpapírok csak rövidtávú, pár órás vagy maximum egy-két napos befektetésre alkalmasak. Még a bear, azaz medvepiaci, esésre játszó kétszeres tőkeáttételű ETF-ek sem teljesítettek jól. Bár eltérő időpontban indult, a fenti ábrán zöld vonallal jelzett Direction Daily SpaceX Bear 2x ETF is csúnyán alulteljesítette a részvény árfolyamát. Míg a SpaceX gyakorlatilag stagnált ezen ETF fennállása alatt, addig az ETF 37 százalékos zuhanást szenvedett el.
Részvények a fogadási piacokon
Korunk egy másik trendje, hogy az úgynevezett fogadási piacokon, amelyek főleg blokklánc-alapon és globálisan működnek, hagyományos tőkepiaci termékekre, részvényekre, árukra és egyebekre is lehet fogadásokat kötni. Magyarországon ez elvileg tiltott, de technikailag megkerülhető valamilyen VPN vagy proxy szolgáltatás segítségével. (Más kérdés, hogy egy ilyen eljárás mennyi pluszkockázatot visz a rendszerbe.)
Természetesen az Anthropic részvényére is több fogadás létezik már, ahol a kisbefektetők elvileg szintén pozíciót vehetnek fel. Fogadhatnak például a részvényárfolyam emelkedésére, esésére, a cég leendő méretére vagy akár a kibocsátás időpontjára is. (Ezek is nagyon kockázatos, szintetikus jellegű „befektetések”.) Néhány ilyen fogadási tétel jelenleg a Polymarket és a Kalshi nevű piacokon:
- Anthropic IPO dátuma december 31 előtt? (Polymarket)
- Anthropic IPO dátuma december 1 előtt? (Kalshi)
- Nyitóár az IPO-ár felett? (Polymarket)
- Az IPO árfolyam piaci kapitalizációja? (Polymarket)
- Nem lesz IPO 2027 december 31 előtt? (Polymarket) (Kisebb valószínűségek jellemzőek.)
- Az év legnagyobb IPO-ja lesz-e Anthropic? (Polymarket) (Az esély sokat esett mostanában.)
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
