A pandémia a napi pénzügyek intézésére is hatással volt. Terjed a digitális bankolás, valamint többen fizetnek érintésmentes megoldásokkal, és kevesebben használnak készpénzt, mint korábban.
A magyar háztartások közel 60 százalékának rontotta a pénzügyi helyzetét a koronavírus-járvány. A válaszadók 39 százaléka mondta, hogy kisebb, míg 18 százaléka azt, hogy nagyobb mértékben szenvedte meg anyagilag a pandémiát. A járvány a pénzügyi megtakarítások szerepét is felértékelte: míg 2019-ben 70 százalék tartotta szükségesnek, hogy félretegyen, 2020-ban ez az arány 80 százalék, 2021-ben pedig 79 százalék volt – derül ki az IMAS International az Erste Csoport számára végzett felméréséből.
A válaszadók 18 százaléka mondta azt, hogy többet tesz most félre, mint a pandémia előtt. A legtöbben, 28 százalék azért spórol többet, mert van, vagy újra van munkája (vagyis a munkahely elvesztésétől való félelem motiválja), míg 27 százalék nem tudott vagy nem akart nagyobb vásárlásokra, befektetésekre költeni az elmúlt időszakban (például lakást vagy autót venni). A válaszadók 24 százaléka számolt be arról, hogy nőttek a bevételei az elmúlt időszakban, és ugyancsak 24 százalék nyilatkozott úgy, hogy egyszerűen kevesebbet tudott költeni a járvány illetve a lezárások miatt.
„A megtakarítási kedv egyértelműen nőtt a lakosság körében annak ellenére, hogy a válaszadók több mint fele azt nyilatkozta, romlott az anyagi helyzete a járvány alatt, melyből 20 százalék alatt nyilatkoztak lényeges romlásról. A bankok hagyományosan jó bizalmi mutatója stabil maradt, az online fizetési szolgáltatók felé mutatott bizalom viszont nagyot nőtt a pandémia idején” – értékelte a felmérés eredményeit Harmati László, az Erste Bank lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese. A pandémiás helyzet felgyorsította a digitális átállást, többen használják az elektronikus megoldásokat, legyen szó a napi pénzügyek intézéséről vagy a banki kapcsolattartásról. A fiókok szerepe is átalakul, az egységekben a tanácsadásé a főszerep – tette hozzá Harmati László.
Régiószerte növekednek a megtakarítások, Magyarországon a legjobban
A hét régiós országban azonos módszertannal, azonos kérdésekkel 2015 óta minden évben elkészített felmérés szerint a megtakarítási hajlandóság növekedése általános jelenség Kelet-Közép-Európában. Azok aránya, akik szerint a rendszeres megtakarítás, befektetés nagyon vagy eléggé fontos Romániában 11 százalékponttal haladja meg a két évvel korábbit, de Csehországban és Szlovákiában is 9-9 százalékpontot emelkedett. Mindez együtt járt a megtakarítások növekedésével is: a válaszadóknak a helyi pénznemben kifejezve minden országban sikerült többet félretenni 2021-ben.
Az átlagos havi megtakarítás 2020-hoz képest Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben, 23 százalékkal. A második helyen Ausztria áll 21 százalékkal, majd Horvátország jön 13, Szlovákia és Szerbia 8-8, Románia 7,5, majd Csehország 7 százalékkal. A helyi pénznemben számolva Magyarország az elmúlt hat évet tekintve is rekordot ért el a megtakarítások növekedésében. Míg 2015-ben átlagosan havi 15 ezer forintot spóroltak megtakarítási céllal a magyarok, addig 2021-ben már csaknem a dupláját, közel 29 400 forintot. Az idén havonta átlagosan félre tett összeg 2020-hoz (22 600 forint) képest is 30 százalékos növekedést mutat.
A vészhelyzet késztet spórolásra, a legtöbben lakásra gyűjtenek
A vizsgált országokban a legtöbben vészhelyzetre spórolnak, ám míg például Szlovákiában ez az arány 94 százalék, Magyarországon mindössze 48 százalék. Itthon ugyanilyen népszerű az időskori kiadásokra gyűjteni (48 százalék), és alig valamivel lemaradva a harmadik helyen áll az általános pénzügyi tartalék (47 százalék). A válaszadók 35 százaléka mondta azt, hogy egy nagyobb jövőbeli kiadásra, lakás vagy autó vásárlására gyűjt, míg drágább elektronikai eszközre 16, nyaralásra 14, oktatásra, képzésre pedig mindössze 7 százalék rak félre. A magyarok 11 százaléka mondta, hogy nagyon elégedett, míg további 27 százalék inkább elégedett azzal az összeggel, amit meg tud takarítani, ezzel szemben 21 százalék egyáltalán nem, további 16 százalék pedig inkább nem elégedett azzal, amit félre tud tenni.
A biztosra megy a magyarok többsége, de többen vannak, akik már kockáztatnának
Magyarországon a megtakarítással rendelkezők elsősorban a hagyományos termékekben (takarékkönyvek, kártyák és számlák), illetve valamilyen biztosításban tesznek félre (22-22 százalék, de sokan tartják a megtakarításukat készpénzben (20 százalék). A válaszadók 13 százaléka rendelkezik ingatlanbefektetéssel, 12 százaléknak van nyugdíjpénztári megtakarítása, és mindössze 9 százalék mondta azt, hogy legalább részben értékpapírban fialtatja spórolt pénzét.
Utóbbi összefüggésben lehet azzal, hogy a hazai megtakarítók mindössze 8 százaléka hajlandó csak nagyobb kockázatot vállalni a nagyobb hozamért, míg 79 százalék inkább a biztonságra törekszik. A részvénybefektetésekkel szembeni idegenkedés nőtt valamelyest az elmúlt évben, a válaszadók 18 százaléka volt teljesen elutasító, szemben a 2020-ban mért 15 százalékkal. Ugyanakkor a pozitív attitűd is javult: míg egy évvel korábban 24 százalék gondolta úgy, hogy az értékpapírok neki valók, ma már 28 százalék vélekedik így.
A pandémia hatására visszaszorul a készpénz, előtérbe kerültek a digitális megoldások
A koronavírus-járvány a napi pénzügyek intézésére is hatással volt, hozzájárult a digitális bankolás szélesebb körű elterjedéséhez. A válaszadók 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy többet használ érintésmentes fizetési megoldásokat (bankkártya, mobiltelefon), mint a pandémia előtt, míg 31 százalék arról számolt be, hogy már ritkábban fizet készpénzzel. A felmérés szerint az ügyfelek a banki ügyintézés során is mindinkább az elektronikus megoldásokat részesítik előnyben: 38 százalék kevesebbet jár bankfiókba, 24 százalék a korábbinál többet bankol online, míg 11 százalék többet használja az elektronikus felületeket (mobil, email, chat) a bankjával való kapcsolattartáshoz, mint a járványt megelőző időszakban.
Indonéziában lehet a feltételezések szerint. 
