A legtöbben, a mintegy 4500 megkérdezett 47 százaléka jelölte meg azt legnagyobb félelmének, hogy egy családtagja megfertőződik, és 32 százalék tart attól, hogy az egészségügyi ellátórendszer nem tudja megfelelően ellátni őt vagy a családját. A vírus elkapásától kevesebben, a válaszadók 24 százaléka tart.
A megkérdezettek több, mint fele jelezte, hogy vagy már csökkent, vagy számításai szerint csökkeni fog a bevétele a koronavírus gazdasági hatásai miatt, ezen belül 35 százalék azok aránya, akik már a saját pénztárcájukon érzik a krízis következményeit. Százból 38 ember mondta ugyanakkor, hogy változatlan bevétellel számol. Pozitívum, hogy minden harmadik válaszadó úgy nyilatkozott, hogy a járvány tanulságait levonva többet kíván takarékoskodni. Az öngondoskodásnak különösen nagy jelentősége van ebben a helyzetben, ezt mutatja az is, hogy a kérdőívet kitöltők több, mint negyven százaléka fél attól, hogy elveszti a munkáját vagy pénzügyi gondjai támadnak a vírus nyomán kialakuló krízis következtében.
Sokan kellemetlenségként, mások lehetőségként élték meg a korlátozásokat. Körülbelül fele arányban vannak azok, akik a régi életüket szeretnék visszakapni a járványhelyzet után és azok, akik tovább visznek valamit az „új normális” korba. Utóbbiak éppen, hogy többségben vannak (51-48 százalék). Csaknem kétharmaduk több dolgot intéz online a járvány hatására, 42 százalékuk mondta, hogy több figyelmet fordít az egészségére, és mintegy 40 százalék jelezte, hogy környezettudatosabban szeretne élni ezentúl. Sokan értékelték át, hogy mik az igazán fontos dolgok az életükben, ezt mutatja, hogy 34 százalék több időt tervez a családjával tölteni, 29 százalék többet sportolna, és a válaszadók ötöde tervez többet dolgozni otthoni munkavégzésben. A válaszadók 12 százaléka a főzésre is több időt fordít a járvány hatására.
Ami a koronavírus miatti korlátozásokat illeti, a több családdal együtt töltött időt (39 százalék), az online ügyintézés lehetőségét (28 százalék), az otthoni munkavégzést (18 százalék), a több szabadban eltöltött percet (17 százalék) és a kevesebb utazásra, közlekedésre fordított időt (15 százalék) emelték ki a legtöbben kvázi pozitívumként a vírus miatti korlátozások idejéből, de minden negyedik ember azt a véleményt képviselte, hogy a kijárási korlátozások kapcsán semmi pozitívumot nem talált.
A kutatás kitöltőinek fele gondolja úgy, hogy tehetünk azért, hogy ne alakuljon ki újabb pandémiás válság: közülük 61 százalék jelezte, hogy szerinte többet kell törődni a higiéniával, és majdnem ugyanennyien mondják, hogy nem szabad kizsákmányolni a természetet, és akkor nem kerülünk kapcsolatba veszélyes vírusokkal. 40 százalék szerint kerülni kell a tömeget és a zsúfolt helyeket, és csaknem minden harmadik válaszadó szerint kevesebb embernek kellene az otthonától távoli helyekre utaznia.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
