Sok dúsgazdag magyar hátat fordított az államnak, és külföldre vitte a pénzét

Európai mércével mérve is sokat takarítanak meg a magyarok, GDP-arányosan kifejezetten magas a megtakarítások volumene – mondta Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főközgazdásza a jegybank Megtakarítási jelentését bemutató szerdai sajtótájékoztatón. A reáljövedelem növekedése tavaly lassult, emiatt a megtakarítások növekedése is mérséklődött. 

Az Otthon Start program is komoly hatással volt a megtakarításokra. Az volt a feltételezés, hogy a pénzügyi vagyon nőni fog a program miatt, mivel az eladó pénzhez jut, és a vevő is vesz fel hitelt. Összességében véve viszont a nettó pénzügyi megtakarítás csökkent a program hatására, az eladók több, mint fele ugyanis új lakásba forgatta be a lakása árát. 

A lakossági állampapírpiacot is megvizsgálta az MNB. Tavaly a Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) kamatfordulója volt az egyik legfontosabb esemény a megtakarítási piacon. A jegybank vizsgálata alapján a vagyonosabb, iskolázottabb, budapesti háztartások rendelkeztek a legtöbb állampapírral.

A gazdagok váltották vissza a PMÁP-ot

A jegybank azt is vizsgálta, milyen tényezők befolyásolták a háztartásokat abban, hogy visszaváltsák vagy megtartsák az állampapírokat.

Az értékpapírvagyon növekedésével párhuzamosan emelkedett a visszaváltás esélye. Már az 5-10 millió forint vagyonnal rendelkezők is kétszer akkora eséllyel váltottak vissza, mint a legalacsonyabb, 500 ezer forint alatti kategóriába tartozók. A legfelső, 1 milliárd forint feletti vagyont birtokló befektetők esetén pedig már közel ötszörösre emelkedett a visszaváltási esély.

Ez feltehetően azzal magyarázható, hogy a vagyonosabb rétegeknek nagyobb a pénzügyi tudatossága, informáltsága, és ennek következtében gyorsabban átcsoportosítják a portfóliójukat. Továbbá a befektetett összeg nagyságából adódóan érdemi kamatjövedelemről döntenek ezek a befektetők, így felértékelődik az átrendezés szerepe – írja a jelentés. 

Azt is megállapította az MNB, hogy a Magyar Államkincstárnál tartott számláknál érdemben magasabb volt a visszaváltás esélye a banki forgalmazókhoz képest.

Azok a befektetők pedig, akik 2022-ben MÁP Pluszt tartottak és váltottak vissza, sokkal nagyobb arányban váltották vissza a PMÁP-ot három évvel később, mint azok, akiknek nem volt MÁP Pluszuk, vagy megtartották a befektetésüket annak idején. 

Az erős forint láttán külföldre ment a pénz

2025-ben 410 fölött euró/forint árfolyamról kezdett erősödni a forint, az év végén már 380-390 között volt a keresztárfolyam. Ez sok családot ösztönzött arra, hogy devizában takarítson meg. 2025-ben emelkedett a különféle külföldi eszközökben képződött megtakarítás nagysága.

Összességében 2025 során a lakossági megtakarítások fele képződött devizaeszközben. 

A deviza megtakarítási eszközök iránti kereslet 2022-ben, az orosz-ukrán háború nyomán ugrott meg, amikor az éves devizás megtakarítások értéke először haladta meg a 2000 milliárd forintot, a deviza részarány pedig 57 százalékra rúgott. A következő két évben a deviza megtakarítások értéke stagnált, és a forint megtakarítások bővülése mellett a deviza részarány mérséklődött. 2025 során azonban 3100 milliárd forint értékű lakossági megtakarítás képződött devizában, ami az elmúlt évek legmagasabb értéke. 

A lakosság közvetlen devizában denominált pénzügyi eszközei 2025 végén közel 18 ezer milliárd forintra emelkedtek, amely a GDP közel 21 százalékának felelt meg. A háztartások devizaeszközei mind külföldi, mind hazai szereplőkkel szemben megjelenhetnek követelésként (utóbbira példa a belföldi bankoknál tartott devizabetét). A devizaeszközök GDP-arányos értéke a 2010-es évek végéig nem változott számottevően, majd a válsághullámok hatására a 2019 végi 13 százalékról 2025 végéig 21 százalék közelébe nőtt.

Voltak jó hozamok, de sok az egyszázalékos betét

A bankbetétek az egyik legfontosabb megtakarítások. A lekötött betétek állománya alacsony, és ezen belül nagyon sok az olyan betét, ami csak egy százalék körüli kamatot fizet. A lakosságnak át kellene gondolnia a befektetéseit, hogy magasabb kamatot érhessen el – mondta Banai Ádám. 

A megtakarítási jelentés szerint a három legmagasabb éves hozamot biztosító eszközkategória, az elmúlt 10 évre jellemző módon, 2025‑ben is a részvényekbe fektető befektetési alapok, a vegyes alapok és a forint alapú állampapírok voltak. 2025-ben a hosszú lejáratú, fix kamatozású forint állampapírok (FixMÁP és MÁP Plusz) mellett a pénzpiaci-, kötvény- és ingatlanalapok is meglehetősen jó évet zártak nominális hozam tekintetében. 

Az elmúlt évtizedben többször a dobogón végző, euroalapú inflációkövető magyar állampapír, a P€MÁP viszont tavaly forintban számolva negatív hozamot ért el, aminél csak a banki lekötött eurobetéteknek volt még alacsonyabb a hozama forintban számolva. 

Pozitív reálhozamot 2025-ben a forint állampapírok és a belföldi befektetési jegyek értek el. Az elmúlt tíz évben összességében pozitív reálhozamot a vizsgált kategóriák közül csak az inflációkövető állampapírok, valamint a részvény- és a vegyes alapok esetében jegyeztek fel.­