Világszerte probléma, hogy a kamatozó és kötvényjellegű befektetések többsége alig hoz már valamit. Erre a kisbefektetők különbözőképpen reagálnak. Vannak, akik ilyenkor növelik megtakarításaikat, többet tesznek félre, hogy minimális kamat mellett is elérjék azt a célt, amire félreraknak, legyen az lakás, kocsi, nyugdíj vagy taníttatás.

Mások hajlamosak ilyenkor lemondani a megtakarításról, és azt mondani, én nem tudok ehhez eleget félretenni. Inkább hitelt vesznek fel, vagy lemondanak a kitűzött céljukról. Megint mások esetleg túl nagy kockázatot vállalnak, és valamilyen nagyon kalandos, kockázatos, átláthatatlan vagy egyenesen illegális befektetésbe vágnak. Ilyenkor virágoznak a pilótajátékok és egyéb csalárd, a befektetők pénzét teljesen eltüntető átverések is.

Vannak, akik túl sokat várnak

Hasonlóan ahhoz, hogy a lakosság rendszeresen magasabb inflációt érzékel vagy vár a valóságosnál, azaz az inflációs várakozások meghaladják a tényleges pénzromlást, rendszeresen túlbecsülik a reálisan elérhető kamatot vagy hozamot is. Még most is, a 0,9 százalékos alapkamat és az ezt sokszor el sem érő banki kamatok időszakában akadnak olyanok, akik öt, tíz százalékos, esetleg még magasabb hozamot szeretnének kapni a pénzükre, ez lenne az elvárásuk.

Ennek egyik oka, hogy korábban több mint két évtizeden keresztül ahhoz voltunk hozzászokva, hogy az infláció 4-8 százalék vagy még több, a kamatok pedig ezt általában 2-4 százalékponttal még meg is haladták. Az MNB egyik, a 2014-ig terjedő éveket vizsgáló tanulmánya szerint még 2014-ben is, amikor nulla közelében volt az infláció, 8-10 százalék körüli mértéket becsültek a polgárok.

(Forrás: Magyar Nemzeti Bank)

A BUX jó befektetés volt

Egy másik megoldás, ha viszonylag szolid, kockázatos, de ígéretes, sokszor bizonyított befektetéseket választunk, aminek tipikus példája a részvénypiac. Például a Budapesti Értéktőzsde honlapján most azt látjuk, hogy a BUX index teljesítménye a december elejéig eltelt öt évben évi 11,1, tíz év alatt évi 2,48, az indulástól, 1991-től kezdve pedig évi 14,0 százalék volt.

A tíz éves hozam azért gyengébb, mert 2006 végén már rekordközelben volt a BUX index, egy hullámhegy csúcsa felé tartott, de 2008 végéhez vagy 2009 elejéhez képest megint nagyon szép hozamot lehetne kimutatni. Akkoriban volt ugyanis a pénzügyi válság miatt az árfolyamok mélypontja. Hasonlóan szép teljesítményt nyújtott azonban hosszú távon például a német DAX vagy az amerikai S&P 500 index is, főleg ha forint gyengülését is beleszámoljuk.

Válságban venni, olcsón

Az eddigi pénzügyi válságok, nagy zuhanások során eddig utólag mindig kiderült, hogy érdemes volt az olcsóvá vált magyar részvényekből bevásárolni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy feltétlenül meg kell várni a következő válságot, bár nem árt, ha tartalékolunk tőkét arra az esetre is.

A nem kockázatmentes, de magasabb hozamot ígérő befektetések közé tartoznak még az ingatlanok, amelyeket az átlagembernek inkább ingatlanalapokon keresztül érdemes vásárolnia. Kamatozó befektetés, de az állampapíroknál és betéteknél többet hoz a vállalati kötvény, és lehet devizákkal, árupiaci termékekkel is profitot elérni.

Nem mindegy, hány éves vagy

Miután az emberek többsége nem tőkepiaci szakember, jobb a befektetések kiválasztását szakemberekre, például alapkezelőkre bízni.

Hogy ki mennyi kockázatot visel el, illetve mennyit érdemes vállalnia, az függ az egyéni rizikóvállalási kedvtől, az életkortól és a befektetési céltól is. Ha valaki még fiatal, és hosszú ideig szeretne félretenni, akkor nagyobb arányban ajánlott növekedésorientált részvényeket, ingatlanalapot tartani. Aki idősebb, például a nyugdíjhoz közel áll, annak inkább államkötvényekből, alacsonyabb kockázatú vállalati kötvényekből, osztalékrészvényekből álló, rendszeres bevételt biztosító portfóliót érdemes ajánlani.