Sefcovic hangsúlyozta, a megállapodás hónapok intenzív és fáradhatatlan munkájának eredménye; „a transzatlanti kereskedelem 1700 milliárd dolláros értéke világosan mutatja, mekkora volt a tét”.
Az alelnök kiemelte, hogy a két gazdaság mély integráltsága és kölcsönös függése indokolttá tette a megfontolt, kompromisszumokon alapuló megoldáskeresést.
„Egy kereskedelmi háború rövid távon tetszetősnek tünhet egyesek számára, de a (korábban beígért) 30 százalékos vámok mellett a transzatlanti kereskedelem gyakorlatilag leállt volna, ötmillió munkahelyet veszélyeztetve – köztük számos kis- és középvállalkozás működését” – mutatott rá.
Az egyezség részleteit ismertetve elmondta, hogy három pillérre épül, egy egységes 15 százalékos vámplafonra, 750 milliárd dollár értékű stratégiai vásárlásra, valamint további 600 milliárd dollárnyi várható magánberuházásra az amerikai gazdaságba. Emellett a megállapodás kiterjed a gyógyszeriparra, a félvezetőkre, a faiparra, illetve az energia- és technológiai szektorra is.
Sefcovic hangsúlyozta: „Az Egyesült Államok újraiparosítási célkitűzései érthetők számunkra, hiszen mi is hasonló úton járunk. Ezért született meg egy olyan közös terméklista, amelynél mindkét fél nulla vámtételben állapodott meg” – közölte, hozzátéve, hogy a lista nyitva marad a további bővítés előtt.
Fotó: Európai Tanács
Az elnök sürgette továbbá a globális kereskedelempolitika reformját. „A nem piaci túlkínálat rombolja az európai acélipart is. Ezért közös fellépést, ”fémszövetséget" tervezünk az acél, az alumínium, a réz és ezek származékai terén – mondta.
Ennek része egy történelmi szintű vámkontingens-rendszer, kedvezményes elbánásokkal és egyfajta védőgyűrű kialakításával az EU és az Egyesült Államok gazdasága körül.
A megállapodás részeként továbbá stratégiai vásárlásokat terveznek földgázból, olajból, nukleáris energiából, valamint amerikai MI-chipekből. Sefcovic szerint ez hozzájárulhat a technológiai versenyképesség megőrzéséhez és erősítéséhez mindkét fél számára.
Fontos elemként említette azt is, hogy az autóipari vámokat jelentősen csökkentik: a jelenlegi 27,5 százalékosról 15 százalékos szintre. Ez az európai autógyártók exportját növeli, és erősíti az értékláncot, különösen a kis- és középvállalkozások számára, amelyek részt vesznek az amerikai gyártási folyamatok támogatásában.
Sefcovic hangsúlyozta: „Ez egy olyan megállapodás, amely kézzelfogható és kölcsönös hasznot kell hogy hozzon és remélem, hogy előfutára lehet egy jövőbeli, átfogó EU-Egyesült Államok kereskedelmi és beruházási megállapodásnak is.”
Hozzátette: az egyezmény nemcsak gazdasági súlya miatt fontos, hanem azért is, mert hozzájárulhat közös erőfeszítéseinkhez a sürgető globális kihívások kezelésében, például a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) olyannyira szükséges reformjában.
Az alelnök szerint az EU új fejezetet nyitott amerikai partnereivel: „sok időt töltöttünk együtt, jobban megismertük egymás álláspontját és érzékenységeit. Mostantól gyakrabban fogjuk egyeztetni a fontos döntéseket, így hiszem, hogy az ígéretet be fogják tartani” – tette hozzá.
Kiemelte továbbá, hogy az Európai Bizottság minden lépésnél konzultált a tagállamokkal.
„Akik azt gondolják, hogy visszatérhetünk a korábbi helyzethez, azoknak világosan kell látniuk: azóta Washington több új vámtarifát vezetett be más partnerekkel is. Inkább tárgyaljunk most, kedvezőbb feltételek mellett, mint később, sokkal nehezebb körülmények között. Ezért tartom ezt a megállapodást szükségesnek és felelős döntésnek” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy „ez volt a lehető legjobb megállapodás ebben a rendkívül nehéz helyzetben”.
(MTI)
Megjelent szerdán a Magyar Közlönyben a 2026-os költségvetési törvény módosítása. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
