A kelet-közép-európai régió hat vizsgált országából Romániában nőtt a legnagyobb mértékben azok aránya, akik úgy érzik, hogy anyagi helyzetük javult az utóbbi időben, míg a magyarok a legborúlátóbbak táborát erősítik - derül ki az Erste Bank kutatásából. A legtöbbet a csehek tesznek félre havonta, míg a legkevesebbet a szerbek tudják megspórolni. A régióban általánosnak mondható, hogy akinek megtakarítása van, az elsősorban a váratlan helyzetekre igyekszik felkészülni, a pénzüket pedig inkább a bankoknál, elsősorban megtakarítási- vagy folyószámlán tartják.
Az Erste Csoport Ausztrián kívüli hat kelet-közép-európai piacából (Csehország, Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia) a horvátok érzik úgy a legnagyobb arányban (53 százalék), hogy romlott az anyagi helyzetük az utóbbi 2-3 évben.
Alig valamivel jobb a helyzet itthon: a magyarok 52 százaléka látja sötétebben a pénzügyeit, ráadásul a legnagyobb visszaesést is Magyarországon mérték, egy évvel korábban még csupán 44 százalék gondolta úgy, hogy rosszabbul él.
Ezzel szemben Romániában sokan javulást érzékelnek anyagi helyzetükben: az egy évvel korábbi 38 százalékról 29 százalékra csökkent azok aránya, akik pénzügyi helyzetük romlásáról számoltak be, míg kifejezett javulásról 6 százalékponttal többen, 24 százalék nyilatkozott – derül ki az IMAS International az Erste Csoport számára készített reprezentatív kutatásából, amely a 15 évesnél idősebb, bankkapcsolattal rendelkező lakosság megtakarítási szokásait vizsgálta.
Mindig van ok megtakarítani
„Az inflációs környezet ellenére vagy éppen ezért, az emberek igyekeznek ugyanannyit vagy többet félretenni, mint korábban. Mindig van miért megtakarítani, de most igazán oda kell figyelni arra, hogy a céljainknak megfelelően válasszunk befektetési formát, hosszú vagy rövid futamidőt, magasabb vagy alacsonyabb kockázatú eszközöket. A megfelelő lehetőségek kiválasztása, egy rendszeres megtakarítási program elindítása a legfontosabb lépés ahhoz, hogy megőrizzük, vagy növeljük a vagyonunk értékét. Ezért indítottuk el „Félreteszek” kampányunkat is, hogy támogassuk ügyfeleinket abban, az élethelyzetükhöz igazodva tudjanak tudatos befektetési döntést hozni” – mondta el Harmati László, az Erste lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese.
A nemrég zárult kampány eredményeként az Erste ügyfeleinek körében tíz százalékkal nőtt a megtakarítási, befektetési termékek ismertsége, az Erste "Félreteszek" oldalát naponta több mint kétezren keresték fel.
„A karácsonyi időszak sem feltétlenül csak a nagyobb kiadásokról szól, hiszen sokan teszik félre az év végén kapott bónuszt, 'pulykapénzt', vagy igyekeznek az utolsó pillanatban teljesen kihasználni az adókedvezményes keretet a támogatott megtakarítási formák esetében. Például akár év végén is érdemes belevágni az önkéntes nyugdíjpénztári tagságba, amellyel igénybe vehető 20 százalékos, legfeljebb 150 ezer forintos személyijövedelemadó-visszatérítés is”
– tette hozzá Harmati László.
A nagy többség minden országban fontosnak tartja, hogy félretegyen. A legnagyobb arányban a szlovákok (86 százalék) gondolják elengedhetetlennek, hogy megtakarítsanak, míg a sor végén a szerbek (68 százalék) állnak – a magyarok esetében ez az arány 82 százalék. A legtöbbet a csehek tesznek félre, átlagosan 144 eurót havonta. Őket a szlovákok követik 125 euróval, de a magyarok is felfértek a dobogóra 106 euróval. (A legkevesebbet a szerbek spórolnak meg, csak havonta átlag 51 eurót.) Ráadásul a magyaroknál nőtt a legtöbbet a félretett pénz összege, tavalyhoz képest 23 eurót, ami 28 százalékos növekedést jelent. Ennek ellenére a magyarok a legelégedetlenebbek azzal az összeggel, amit meg tudnak takarítani (46 százalék), még a szerbeket (41 százalék) is előzzük e tekintetben.
A legtöbben váratlan helyzetekre spórolnak: a szlovákoknál és a cseheknél ez az arány kiugróan magas, 92 illetve 91 százalék, míg a magyarok esetében csak 55 százalék. A szlovákok és a csehek állnak a legjobban általános pénzügyi tartalék, valamint az időskori öngondoskodás terén is: előbbi célra 87 illetve 85 százalék rak félre, utóbbira 50 illetve 74 százalék. A magyar bankolók 53 százalékának az a célja a spórolással, hogy legyen egy általános pénzügyi tartaléka, míg a nyugdíjas évekre a lakosság egyharmada tesz félre.
Válságos idők
A hat régiós országban csak Magyarországon (55 százalék) és Szlovákiában (52 százalék) vannak többségben azok, akik minden hónapban ugyanannyit tesznek félre, a többi országban a nagy többség annyival növeli megtakarításait, amennyit a hónap vagy az év végén meg tud spórolni – utóbbiak aránya Romániában (73 százalék) és Szerbiában (74 százalék) a legmagasabb. A legtöbben mindenhol a hagyományos banki megtakarítási eszközökre esküsznek, de míg például a cseheknél és a szlovákoknál a célbetét a legkedveltebb (a bankolók 70 illetve 69 százaléka rendelkezik ilyennel), addig a másik négy országban a legtöbben folyószámlán tartják a pénzüket.
Az utóbbi évek válságai felértékelték a megtakarítások fontosságát. A nehézségek ellenére a legtöbb vizsgált országban legalább ugyanannyit vagy többet tesznek félre az emberek most, mint a koronavírus-járvány előtt. Egyedül Szerbiában voltak valamivel többen (51 százalék) azok, akik csökkenő megtakarítási lehetőségről számoltak be, de a helyzet Magyarországon sem volt sokkal jobb (49 százalék).
A korábban megszokottnál nagyobb ütemű áremelkedések más országokban is okoztak nehézséget, az idei felmérésben azonban Csehországban, Szlovákiában és Romániában már csökkent azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy erősen érinti őket a magas infláció. A drágulást leginkább megérzők aránya Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben, és messze a magyarok mondták a legnagyobb arányban (56 százalék), hogy nagyon érinti őket az árak emelkedése. A horvátoknál, akik a második legrosszabb helyzetértékelést adták, ez az arány 26 százalék.
A legtöbben továbbra is elsősorban a családtagok véleménye alapján, illetve az interneten kutakodva igyekeznek tájékozódni befektetési döntések előtt, Szerbia kivételével azonban minden országban nőtt a nyitottság arra, hogy banki tanácsadóktól kérjenek segítséget. A felkészült tanácsadókra szükség is van, mivel saját bevallásuk szerint a magyarok egyharmada egyáltalán nem mozog komfortosan a pénzügyi témákban, banki termékekben, a régióban ennél csak a szerbek szerepeltek rosszabbul. Bár óriási tévhit, mégis magasan a magyarok között a legmagasabb azonban azok aránya (61 százalék), akik szerint a befektetési termékek csak kalandvágyóknak valók. Érdekes, hogy a tőkenyereség után fizetett adó fogalmával ugyanakkor a magyarok vannak leginkább tisztában, ami valószínűleg a megtakarítások után kivetett szociális hozzájárulási adó nyári bevezetésének köszönhető.
Szorosabb együttműködés a katonai fenyegetés hatására. 
