Számos mérőszámot lehetne elővenni ahhoz, mennyire élnek „jól” az emberek egy adott országban más országokhoz képest. A makrogazdasági adatok általában nem mutatják meg a teljes képet, a közvéleménykutatások pedig egyrészt szubjektívek, másrészt az emberek az információhiány miatt és ösztönösen is saját környezetükkel, nem a két határral odébb élőkével hasonlítják össze saját körülményeiket.
Ha egyetlen mutatót kellene kiválasztani, akkor az a tényleges egyéni fogyasztás (actual individual consumption – AIC) lenne, hiszen ez az emberek (háztartások) által megvásárolt árukat és szolgáltatásokat méri, kiegyensúlyozva az adott ország árszínvonalával. Az AIC tehát lehetővé teszi számunkra, hogy összehasonlítsuk az uniós és térségbeli országok életszínvonalát, különösen úgy, hogy az Eurostat szerencsére minden évben közzéteszi ezt a mutatót, méghozzá az EU átlagához mért százalékban. Az elmúlt napokban a magyar sajtón körbement, hogy az Eurostat legfrissebb, 2022-re vonatkozó adatai szerint Magyarország 71 százalékos értékkel az Unió második legszegényebb tagállamának címét „nyerte el”, és ugyan a többi régiós országhoz hasonlóan hazánk is közeledett az elmúlt néhány évben az uniós átlaghoz, csupán egy százalékot javítottunk 2020-hoz képest e mutatóban - írja laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.
A cikk bemutatja a Vasfüggöny mögül indult ország, köztük Románia teljesítményét is. A végeredményből kiderül, hogy Magyarország úgy ért közelebb a nyugati életszínvonalhoz, hogy közben sorra húztak el mellette a posztszocialista országok. Magyarország ebben a körben a második legrosszabbul teljesített, és összesen csupán 7 százalékot tudott közelíteni az EU-s átlaghoz (ennél gyengébben csak az 5 százalékot javító Szlovénia futott, csakhogy Szlovénia eleve 82 százalékról indult).
Közben Románia 40, Litvánia 36, Lengyelország 30, Bulgária pedig 29 százalékot tudott javítani, de még az Unión kívüli Szerbia is 14 százalékot.
A teljes, egyben beszédes ábrákat tartalmazó cikket az Mfor oldalán, itt lehet elolvasni.
Akár 600 svéd is Tartuban ülhet. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
