Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
6p

Változó hazai szabályozás: mit vár el az Ön cégétől a hatóság?
Sokakat érint - jöjjön el!

Klasszis Talks & Wine - Fenntarthatóság 2025 ősz

2025. szeptember 17.

Részletek itt >

A Jobbik és a DK politikusai sokakban erős félelmet keltettek felvetésükkel, hogy Matolcsy György jegybankvezér múlt hétfői beszédében elhangzottak után a Fidesz a magánnyugdíjpénztári befizetésekhez hasonlóan most a lakossági megtakarításokra vethet szemet.

Húszezer milliárd forintra tehető a családok pénzügyi megtakarítása Magyarországon – emelte ki Matolcsy György a parlament gazdasági bizottság múlt hétfői ülésén. Ebből 8000–8500 milliárd forintot tartanak készpénzben otthon, és mintegy 12 ezer milliárd forint van látra szóló betétben a bankoknál. A jegybankelnök úgy fogalmazott, hogy ezt a 20 ezer milliárd forintot most eszi az infláció, miközben föl is lehetne használni, például energiahatékonyság keretében indított kormányzati programokra. Meg lehetne mozdítani tehát ezt a pénzt, továbbá a jelenleg az üzleti szektor szereplőinél likviditási tartalékban lévő nagyjából hasonló mennyiségű összeget is.

Mire utalhatott Matolcsy György? Fotó: MTI
Mire utalhatott Matolcsy György? Fotó: MTI

Erre a kijelentésre harapott rá a Jobbik, majd később a DK is, azt sugallva, hogy az állam egyszerűen lenyúlhatja az emberek megtakarításait, ami sokaknál pánikot keltett. A privát megtakarítások államosítása azonban – legyen az önkéntes nyugdíjbiztosítás, bankbetét vagy bármi más – még dél-amerikai diktatúrákban is nagyon bátor húzásnak minősülne, egy európai uniós országban, ahol a demokratikus keretek látszatát próbálják megőrizni, egészen abszurd felvetésnek tekinthető.

Megkérdeztünk néhány, korábban magas beosztásban dolgozott volt jegybanki alkalmazottat, hogy mégis mire gondolhatott a jegybankelnök a lakossági megtakarítások gazdaságba való becsatornázásának említésekor.

Tréfásan megjegyezték, hogy remélhetőleg nem „békekölcsönre” gondolt Matolcsy György.

Hozzátették azonban, hogy az a pénz, amely a lakosság zsebében és látra szóló betétekben a bankoknál van, már hasznosul a gazdaságban, ezek a pénzek nem csak úgy hevernek. A bankok befektetik a náluk elhelyezett összegeket, hiteleket nyújtanak, amennyiben pedig egy részét mégsem használják fel, akkor azt beteszik a jegybankba, 13, 15 ,18 százalékos kamatra. A jegybank számára pedig a készpénz, mint kamatmentes forrás finanszírozza a kihelyezéseket, tehát nagyon is benne van a gazdaságban. A monetáris bázis két alkotó elemével – a készpénzzel és a kereskedelmi bankok jegybanknál elhelyezett betéteivel – szemben hitel áll. Amennyiben Matolcsy ezt valamilyen formában még egyszer fel akarja használni – azaz új hitelt és ezzel új keresletet tesz a rendszerbe –, akkor még nagyobb infláció lesz az országban, még inkább túlfűti a gazdaságot, és a jelenlegi helyzetben még inkább romlani fog a külső egyensúly.

Az sem véletlen, hogy a készpénzállomány ugrásszerűen nőtt az elmúlt évtizedben GDP-arányosan is. A növekedés oka – a tranzakciós adó mellett – egy ideig az lehetett, hogy a kamatok nagyon alacsonyak voltak. Azóta azonban, hogy a kamatok megugrottak, leginkább az az általános szabály érvényesülhet, hogy a készpénzfelhalmozást a lakosság kormányzattal és pénzügyi rendszerrel szembeni bizalmatlansága okozza. A készpénzen és a látra szóló betéten az infláció miatt természetesen tényleg sokat veszít a lakosság, a nyereség pedig a jegybank és a kereskedelmi bankok oldalán keletkezik.

Érdemes megjegyezni azonban, hogy ha hirtelen csökkenne a készpénzállomány, az a jegybanknak rengeteg pénzébe kerülne. Ugyanis míg a készpénz után nem fizet kamatot, addig ha az emberek ezt a hatalmas összeget bevinnék a bankba, azok pedig egy részét elhelyeznék a nemzeti bankban, úgy azonnal kamatfizetési kötelezettsége lenne e betétek után. Ha viszont az emberek készpénzüket nem a bankba tennék, hanem állampapírba fektetnék, úgy az állam – újabb hitelek nyújtásával – valóban még egyszer visszahelyezhetné a gazdaságba ezeket az összegeket, azonban – a fent említett inflációs és más problémákon túl – erősen kétséges, érdemes-e a magángazdaság helyett ebbe az irányba terelni a forrásokat.

A kétely már csak azért is felmerül, mert az állami beruházások volumene kiemelkedően magas volt az elmúlt években európai összehasonlításban, 2021-ben például a GDP 7,1 százalékának felelt meg.

Ezek a beruházások ugyanakkor kevéssé járultak hozzá a termelékenység, a versenyképesség növekedéséhez, hiszen ahelyett, hogy a többi között a megújuló energia termelését, a termőterületek öntözésének kialakítását, az oktatást, az egészségügyet stb. finanszírozták volna, stadionokra és hasonló kevéssé megtérülő beruházásokra folytak el. Hazánkban az egyik legalacsonyabb az unióban az oktatásra és az egészségügyre költött összeg, ráadásul ez 2010 óta még csökkent is.

Az állam tehát rendkívül sokat költött beruházásokra, mégsem sikerült a gazdasági hatékonyságot javítani. Fontos tehát, hogy nem a pénz hiánya volt a probléma, hanem az, hogy azt rossz helyre tették. Ezt pedig felesleges tovább folytatni: az állami beruházások arányát jelentősen csökkenteni kellene.

A válságkezelés során ráadásul a jegybank betett 11 ezer milliárd forint többletforrást a rendszerbe, amelynek legalább a fele teljesen fölösleges volt, de a másik felét sem lett volna szabad nulla kamatozással odaadni – vélik a szakértők. Ez már így is erősen túlpörgette a gazdaságot, óriási inflációt és a külkereskedelmi deficit megugrását okozta. 

Nem a pénz hiánya, sőt éppen ellenkezőleg – az ultralaza monetáris és fiskális politika miatt – a túlzott mértékben rendelkezésre álló források rossz felhasználása okozta a makrogazdasági válságot.

Még egyszer: nem kellett volna tehát a GDP hat százalékának megfelelő vissza nem térítendő támogatást adni a gazdasági szférának, nem kellene például 130 milliárd forintot adni a közmédiának, 110 milliárdot kormánypropagandára, 160 milliárdot a tao-ra, 420 milliárdot pedig sportfejlesztésekre és sportkiadásokra stb. Nem kellett volna a forrásokat politikai célokból adóvisszatérítésre, a 13. havi nyugdíj előrehozott kifizetésére, a 25 év alattiak adómentesítésére fordítani. Tehát nem újabb forrásokra, további hitelekre, hanem a rendelkezésre álló pénzek észszerű felhasználásra lenne szükség.

Még ha sok gazdaságilag észszerűtlen, politikailag motivált döntés születhetett, még ezeket látva is abszurd azt gondolni, hogy Matolcsy a lakossági megtakarítások szimpla lenyúlására gondolhatott. A fentiek alapján le kell szögezni, hogy még a lakosság számára kínált "zöldkötvények" kibocsátásával vagy más módon sem lenne a mai makrogazdasági környezetben a pluszforrások bevonása szakmailag megalapozott. Ha valakiben mégis felmerülne a lenyúlás ötlete, az aligha lenne megvalósítható egy uniós országban, ahol nemzetközi bankok működnek. 

A Magyar Nemzeti Bank egyébként a DK-val szemben jogi lépéseket tesz a rémhírek terjesztése miatt, amelyek a jegybank szerint Matolcsy György beszédének szavait szándékosan félreértelmezve veszélyeztetik a pénzügyi stabilitásba vetett bizalmat.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Személyes pénzügyek Benézhetünk a magyar szupergazdagok pénztárcájába – hiánypótló kutatás látott napvilágot
Gáspár András | 2025. szeptember 10. 17:14
Hiánypótló kutatás készült a hazai bizalmi vagyonkezelési piacról – kiderült, hány szereplő van, hol működik belőlük a legtöbb és milyen összetételű vagyont kezelnek. Az Apelso Wealth Management a felső tízezer vagyonáról is érdekes adatokat tett közzé.
Személyes pénzügyek Őrület, mi zajlik a lakáspiacon
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 10. 09:09
Országosan az 50-100 millió forintos ársávba tartozó lakóingatlanok iránti kereslet 118 százalékkal, a legfeljebb 50 millió forintért eladásra szánt társaik esetében pedig bő 80 százalékos volt a keresletbővülés június vége és szeptember eleje között.
Személyes pénzügyek Az Otthon Start viheti el a show-t a Babaváró elől
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 9. 09:24
A lakáspiaci ármelkedés után a Babaváró maximális, 11 milliós összege már messze nem fog annyit érni, mint a 2019-es induláskor. 
Személyes pénzügyek Berúgta az ajtót az Otthon Start
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 8. 07:11
Erős startot vett a héten elindult, a rendszerváltás utáni legnagyobb otthonteremtési program – írta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szombaton a Facebook-oldalán.
Személyes pénzügyek Így csökkenthető egészségpénztárral az Otthon Start havi törlesztője
Gergely Péter | 2025. szeptember 7. 17:33
Az Otthon Start hitel 25 éves futamideje alatt több millió forinttal csökkenthető a kiadás, ha az igénylő az egészségpénztárát is bevonja a törlesztésbe. Mutatjuk a részleteket!
Személyes pénzügyek Megrohamozták a bankokat
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 6. 13:16
Itt vannak az első adatok a hétfőn indult Otthon Start programról, mely keretében kedvezményes, 3 százalékos lakáshitelt lehet igényelni.
Személyes pénzügyek Otthon Start: itt egy újabb fontos részlet
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 1. 17:24
Enyhítik a korhatárt.
Személyes pénzügyek Hogyan használható fel a 3 százalékos lakáshitelhez a nyugdíjpénztár?
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 1. 15:24
Az idén az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat is fel lehet használni lakáscélokra. Akár a most induló Otthon Start Program mellé is befogható önerőként az összegyűjtött nyugdíjpénz – erről is beszélt Herman Bernadett, lapunk főmunkatársa a Trend FM hétfői adásában. 
Személyes pénzügyek Indulnak az akciók: az egyik bank már 200 ezret ad az Otthon Start mellé
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 1. 11:46
Ösztönözni próbálják a bankok az ügyfeleket, hogy minél hamarabb nyújtsák be a hiteligénylési kérelmet a ma induló Otthon Start hitelhez. 
Személyes pénzügyek Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 29. 09:18
Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG