Az év első felében még rendkívül dinamikus növekedést mutatott a hazai gazdaság, a harmadik negyedév azonban már érdemi lassulást hozott – kezdett friss makrogazdasági előrejelzésének ismertetésébe Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője a mai sajtótájékoztatón. Bár a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint az előző év azonos időszakához viszonyítva 4 százalék feletti ütemben bővült a GDP, negyedéves alapon már 0,4 százalékos csökkenés következett be. A dinamikavesztés a következő negyedévekben erőteljesebbé válik, ennek ellenére 2022 egészében 4,5 százalék körüli GDP növekedési ütem várható – mutatott rá Trippon Mariann.
Ám a CIB Bank 2023-as előrejelzése érdemben romlott május óta: az alapforgatókönyv szerint stagnálást, esetleg minimális növekedést mutathat jövőre a gazdaság.
Az előző években a növekedés fő húzóerejét a belső felhasználás adta, ez a motor viszont most alacsonyabb fordulatszámra kapcsol. A gyengébb külső keresleti környezet és a várhatóan magasan maradó energiahordozó-árak együttes hatásaként pedig a nettó export sem tudja érdemben kompenzálni a belső felhasználás mérséklődését.
„A háztartások fogyasztása prognózisunk szerint csökken 2023-ban. Bár a munkaerőpiacon csak mérsékelt romlásra számítunk, az emelkedő munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatási kilátások bizonytalanabbá válása, a magas infláció miatt csökkenő reálkereset, a megemelkedett kamatkörnyezet és általánosságban véve a romló fogyasztói bizalom fékezőleg hat a háztartások fogyasztására” – tette hozzá a vezető elemző.
A beruházásoknál nagyon alacsony, nulla százalékhoz közeli növekedést várnak a CIB szakértői. A költségvetési kiigazítási kényszer és az EU-források csúszása – megállapodás Trippon Mariann szerint megszületik, de az alapján pénz csak 2023 közepén érkezhet – a fiskális/kvázi fiskális beruházásoknál jövőre egyértelmű visszaesést eredményez. Míg a vállalati szektor beruházásait a gyengülő keresleti környezet, a költségoldali sokkok, az emelkedő finanszírozási költségek és a bizonytalan kilátások fogják vissza.
Nőhet a munkanélküliség
A legfrissebb munkaerőpiaci statisztikák még stabil foglalkoztatási helyzetet jeleznek, de a gazdasági lassulás fokozatosan a munkaerőpiacra is begyűrűzik, aminek első jelei már látszanak. Az elmúlt időszakban lassú emelkedésnek indult munkanélküliségi ráta októberben 3,6 százalékon állt. (A második negyedévben még 3,2 százalék volt a munkanélküliek aránya.) A következő hónapokban folytatódhatnak a negatív tendenciák, ahogy a vállalatok a romló keresleti környezethez és a költségoldali sokkokhoz igazítják a munkaerő-állományukat.
A gazdasági visszaeséssel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta hamarosan elérheti a 4 százalékot, és 2023 első részében további mérsékelt emelkedés várható. Ezt követően az év második részében – a várható kilábalással párhuzamosan – a foglalkoztatási helyzetben is megindulhat egy korrekció.
Így a gazdaságot már évek óta jellemző akut munkaerőhiány is tartósan velünk marad. A munkaerőpiaci feszességek oldódása elméletileg a bérek oldaláról érkező nyomást is enyhítheti. Az év első részében a jelentősen gyorsuló bérkiáramlás még a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji emelésének, a közszféra ütemezett bérfejlesztéseinek, illetve egyszeri kifizetéseknek (fegyverpénz) volt betudható, a legutolsó adat azonban már a száguldó inflációra adott vállalati válaszokat tükrözheti: a munkaerő-hiányos környezetben egyre több munkáltató kényszerül év közbeni bérkorrekciókra vagy egyszeri juttatások kifizetésére.
„A jövőre is rendkívül magas szinten maradó infláció mellett még a romló munkaerőpiaci helyzetben sem tartjuk kizártnak, hogy a bérdinamika kétszámjegyű tartományban marad. A reálkeresetek 2023 átlagában azonban még így is csökkenni fognak” – vélekedett Trippon Mariann.
Állandósulhat a 20 százalék feletti infláció
Amíg a CIB Bank tavaszi GDP-előrejelzése az év végéhez közeledve is megállja a helyét, az inflációs prognózist az elmúlt hónapokban folyamatosan emelni kényszerültek. A hazai gazdaságot az év eddig eltelt részében intenzív inflációs nyomás jellemezte, ami az év során egyre kiterjedtebbé és robusztusabbá vált. A kínálatoldali tényezők mellett az erős kereslet is felfelé hajtotta a pénzromlási ütemet, a gyorsulást pedig az ársapkák sem tudták megakadályozni. Sőt, azok mintha éppen ellenkező hatást értek volna el.
Így a CIB Bank előrejelzése szerint az októberi szintről az év végéig tovább emelkedik az éves fogyasztói árindex, és decemberben meghaladhatja a 23 százalékot. 2023 első felében végig 20 százalék feletti infláció körvonalazódik, és bár a harmadik negyedévtől elindulhat egy erőteljesebb lassulás, az éves átlagos infláció 17 százalék körül alakulhat, egyszámjegyű tartományba pedig csak egy év múlva kerülhet újra a pénzromlási ütem.
Ami egyúttal azt is jelentené, hogy teljesülne Orbán Viktor Matolcsy György jegybankelnökhöz intézett kérése, illetve Varga Mihálynak kiadott parancsa, miszerint az éves fogyasztóiár-indexet 2023 végére vigyék le az inflációt 10 százalék alá.
Az érdemben lassuló növekedés és a visszaeső kereslet dezinflációs hatása lassan, fokozatosan begyűrűzik a fogyasztói árakba, de a nagyon magas kiindulási szint, az inflációs várakozások nem megfelelő horgonyzottsága, a kínálatoldali feszültségekkel kapcsolatos kockázatok és a bizonytalan árfolyamkilátások megnehezíthetik az infláció letörését.
A rendkívül magas és még mindig emelkedő infláció, a nem megfelelően horgonyzott inflációs várakozások, illetve a külső és belső kockázatok (EU-források, külső egyensúly, globális befektetői hangulat) rövid távon nem teszik lehetővé a kamatszint mérséklését, még a forintárfolyam stabilizálódása ellenére sem. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a jegybanknak különösen óvatosan kell alakítania a monetáris politikáját annak érdekében, hogy az októberi események ne ismétlődjenek meg – emelte ki Trippon Mariann.
Így a következő hetekben még 18 százalékon maradhat az effektív kamatszint, amelynek óvatos lefaragása jövő év elején kezdődhet.
Ha a várt dezinfláció megvalósul, az ország sérülékenységei enyhülnek és a kockázatok mérséklődnek, megnyílhat a lehetőség az egynapos betéti kamat és az alapkamat közötti rés fokozatos bezárására, majd az év utolsó részében akár az alapkamat mérséklésére is. Az alapforgatókönyv szerint 2023 végére az MNB alapkamata a jelenlegi 13 százalékos szintről 10 százalék közelébe, vagy kissé e szint alá mérséklődhet.
390 forint is lehet az euró
Az MNB agresszív, 500 bázispontos kamatemelése sikeresen stabilizálta október-novemberben a forint árfolyamát, az euró/forint kurzus a történelmi csúcsot jelentő 430 feletti szintekről 410 alá korrigált. Az év eddig eltelt részében azonban a forint masszívan alulteljesítette a régiós versenytársakat: január és november utolsó hete között körülbelül 10 százalékkal értékelődött le az euróhoz képest, miközben a cseh korona 2 százalék körüli mértékben erősödött, és a lengyel zloty is csak 2 százalékos veszteséget könyvelt el. A rendkívüli mértékben kitágult kamatkülönbözet tehát önmagában nem volt elegendő a hazai deviza komolyabb erősödéséhez. Ahhoz, hogy a kamatkülönbözet kifejthesse jótékony hatását, a hazai gazdaságot és piacokat jellemző sérülékenységek érdemi mérséklődése elengedhetetlen.
„Ha a jogállamisági eljárás körüli bizonytalanságok megszűnnek, az inflációs kilátások javulnak, és az ország egyensúlyi pozíciójában is kézzel fogható pozitív fordulat körvonalazódik, 2023 során a forint erősödhet az euróval szemben, és a keresztárfolyam újra 400 alatt stabilizálódhat, a jövő év végén akár 390 is lehet” – vélik a CIB Bank elemzői.
Trippon Mariannal nemrég a Klasszis podcast makrogazdasági elemzőkkel zajló sorozatunkban beszélgettünk.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
