Hónapról hónapra sokkoló inflációs számokat mond be a Magyar Nemzeti Bank (MNB), pontosabban annak monetáris politikáért felelős alelnöke azt követően, hogy a jegybank megemeli a kamatot, éppen annak érdekében, hogy fékezze a fogyasztóiár-index növekedését. Az e heti, 100 bázispontos kamatemelést követően Virág Barnabás azt helyezte kilátásba, hogy az éves infláció augusztusban már 15-16 százalék lehetett, szemben a júliusi 13,7 százalékkal. Hasonlóan magas szintre utoljára közel negyedszázada volt példa.
Hogy mennyire jött be az MNB alelnökének a prognózisa, az jövő csütörtökön, szeptember 8-án derül ki, akkor hozza nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal a hivatalos augusztusi inflációs adatot. De vajon meddig mehet fel az infláció, hol lehet a csúcs? Merthogy azt, hogy az augusztusinál is magasabb lehet még az idén a pénzromlás, nemcsak a piaci elemzők, szakértők, közgazdászok, hanem maga Virág is elismert. Mennyire hathat erre, ha az eddig már többször meghosszabbított, most október 1-jéig érvényes - igaz, már csak a magyar forgalmi engedéllyel rendelkező géprjáműveket üzemeltetőkre - üzemanyagár-stopot eltörli a kormány, akár egy lépésben, akár fokozatosan?
S mi lesz az ugyancsak október 1-jéig szóló élelmiszerár-stoppal? Amelynek talán kisebb a jelentősége, lévén, hogy ezek olyan termékekre vonatkoznak, amelyeket direktben kevésbé fogyasztunk, ilyen például a kristálycukor. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy míg az üzemanyag-forgalmazó nem tudja áthárítani azokat a terheiket, amelyek abból fakadnak, hogy a jóval magasabb piaci beszerzési árakat kapnak a termékeikért, addig az élelmiszereket értékesítőknek erre van lehetőségük.
Az infláció szempontjából az is lényeges kérdés, hogy a most az átlagfogyasztók számára bestopolt lakossági gázárt elengedi-e a kormány.
Az pedig túlzás nélkül az egész magyar gazdaság számára létfontosságú, mi lesz a Magyarországot megillető EU-pénzekkel, amelyek mértéke az éves GDP 3-4 százalékát elérheti, aminek hiánya emiatt a nullára viheti a gazdasági növekedést, vagy akár recessziót is előidézhet. Ami a forint árfolyamát csak még inkább nyomás alá helyezheti. Ez persze fordítva is igaz, vagyis a Brüsszellel való megállapodás minden bizonnyal a hazai fizetőeszköz erősödését válthatja ki. Esetleg még az elmúlt évek lassú, de biztos forintgyengülési trendje is megtörhet?
Klasszis podcastunkban ezekre a kérdésekre kerestük a választ Trippon Mariannal, a CIB Bank vezető elemzőjével.
A beszélgetést itt hallgathatja meg:
A beszélgetést augusztus 31-én, szerdán rögzítettük.
Hogyan hallgassunk podcastet?
A podcastet a fenti lejátszóval az mfor.hu és a privatbankar.hu oldalán is meghallgathatja.
Az optimális podcast-élményhez a podkaszt.hu korábbi leírását idézzük.
A podkaszt lételeme hogy nem kell helyhez kötve hallgatni. Ezért legjobb élményt a eszközökön nyújtják, legyen az akár telefon, akár tablet. Ebből kifolyólag az ezen eszközökre írt programok is nyújtják a legtöbb szolgáltatást. Például:
- Saját kereshető adatbázis
- Lassított / gyorsított lejátszási sebesség
- Könyvjelzők, fejezetek
- Adásnaplók megjelenítése
Ezeket szinte az összes nagyobb lejátszó tudja, de attól függően hogy milyen eszközön szeretnéd hallgatni, itt találhatsz párat induláshoz >>
Ezekben a lejátszókban megtalál minket Klasszis podcast néven! Május 10-étől kéthetente új adásainkkal is találkozhat ezeken a linkeken. Addig is:
A műsor oldala az Anchor FM-en >>
Kövessen és hallgasson minket Spotify-on! >>
Kormányfővé nevezte ki Andrej Babist, az októberi képviselőházi választásokon győztes Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét kedden Prágában. 
