Egyre több európai ország készül vésztervekkel arra az esetre, ha Oroszország részben vagy egészben leállítja az Európába irányuló gázszállításokat, és így orosz földgáz nélkül (vagy a korábbinál jóval kisebb mennyiséggel) kell kihúznia a telet.
Kéz a gázcsapon
Ez a veszély annál is inkább valós, mert az orosz gázipari konszern, a Gazprom június közepe óta technikai okokra hivatkozva 40-60 százalékkal százalékkal csökkentette a Németországba irányuló gázexportot és más uniós országok ellátását is visszavágta. (A Magyarországra Ausztria felől érkező orosz gázmennyiség is érezhetően mérséklődött, de a más útvonalakon érkező orosz gázt is figyelembe véve a teljes csökkenés esetünkben csak 12 százalékos volt hivatalos közlések szerint.)
A héten Ausztria és Olaszország is az érkező gázmennyiség további csökkenéséről számolt be, az Északi Áramlaton pedig hétfőtől 10 napra teljesen leállt a szállítás karbantartás miatt.
Nyugaton most attól tartanak, hogy Moszkva nem vagy nem teljesen fogja visszakapcsolni a szolgáltatást, azaz politikai fegyverként használja a szállításokat és zsarolja majd az EU-t.
Az mindenesetre nem túl jó ómen, hogy a Gazprom szerdán közölte: nem tudja garantálni az Északi Áramlat részét képező egyik "kritikus fontosságú létesítmény" biztonságos működtetését.
Kétségesnek tartják ugyanis, hogy Kanada tényleg visszajuttatja-e a gázvezeték karbantartás alatt álló turbina-berendezését (a kanadai kormány erre engedélyt adott múlt hétvégén). Ilyen körülmények között szerintük kétséges a portovajai kompresszorállomás (ez a Balti-tenger orosz partján található) működése.
Spóroljon mindenki
Erre az eshetőségre már az Európai Bizottság is készül, és hamarosan jelentős, uniós szintű energia-takarékossági intézkedésekre tesz javaslatot. A kiszivárgott dokumentum szerint „jelentős kockázata” van annak, hogy Oroszország az idén leállítja az európai gázszállításokat, ugyanakkor „az azonnali cselekvés harmadával csökkentheti egy hirtelen ellátásleállás hatásait.”
A tervezet, amelyet jövő hét szerdán fognak hivatalosan bemutatni, többek között azt indítványozza, hogy az irodaházak, valamint a nyilvános és kereskedelmi épületek belső tereit ősztől maximum 19 fokig lehessen felfűteni.
A Bizottság azt is javasolja, hogy azok a vállalatok, amelyek képesek a gáz helyettesítésére, csökkentsék a fogyasztásukat. A cél azon iparágak megvédése, amelyek különösen fontosak a szállítási láncok és a versenyképesség szempontjából.
Emellett a háztartásokat is arra szólítják fel, hogy szabad elhatározásból kevesebb gázt használjanak.
„Mindenki tud spórolni a gázzal, most”, írja a Bizottság.
A tervezet kitér arra is, hogy amennyiben az áramtermelés veszélybe kerül, akkor az azért felelős gázerőművek ellátása előnyt élvezhet egyes védett fogyasztói csoportok ellátásával szemben.
Németországban mindenesetre már kiszámolták, hogy ha júliusban nem indul újra a szállítás az Északi Áramlaton, akkor nem tudják megfelelő mértékben feltölteni a tárolókat, emiatt a télen és a jövő évben is gázhiány léphet fel. Ha októberben állna le a szállítás, akkor kisebb lenne a kockázat a telet tekintve, ugyanakkor kevesebb idő lenne a reagálásra.
1500 helyett 4700 euró
A fogyasztóknak emellett fel kell készülniük arra, hogy továbbra is extrém mértékben emelkednek majd az árak, mondta Klaus Müller, a gázvezetékeket felügyelő szövetségi hálózati ügynökség (Bundesnetzagentur) vezetője egy interjúban.
A hatóság becslései szerint a havi gázszámla jövőre minimum a jelenlegi háromszorosára nő majd.
De már azok is az árak duplázódásával szembesülnek, akik most kapják meg az éves elszámolást (ennek ideje a szerződéstől függ) – és ebben az emelkedésben még nincsenek benne az orosz-ukrán háború következményei. A tőzsdéken pedig még ennél is jobban elszálltak az árak, egyes esetekben hétszeres növekedést jegyeztek fel.
„Mindez nem azonnal és nem teljesen csapódik le a fogyasztóknál, de valamikor ki kell majd fizetni. Ezért is érdemes most jobban spórolni", mondja Müller.
Hozzátette: az politikai döntés kérdése, hogy a gázkereskedők átterheljék-e a beszerzési költségek megugrását a vevőkre. Az egyik lehetőség, hogy ennek elkerülése érdekében milliárdos állami támogatást kapnak, a másik pedig az, hogy azok a háztartások kapnak segítséget, amelyek már nem bírják fizetni a számláikat.
A Spiegel által ismertetett példából pedig az is kiderül, hogy árak már ősszel triplázódhatnak.
Chemnitzben az eins nevű energiaszolgáltatónál 2000 vevő szeptemberig évi 1500 eurót fizetett egy kétéves szerződés keretében a gázért, októbertől viszont már 4700 eurót kell fizetnie.
„Ez természetesen sokkoló. Hihetetlen összeg”, figyelmeztet Roland Warner, a cég üzletvezetője.
Ha pedig a vevők nem kötnek hosszútávú szerződést, akkor további jelentős áremelést kockáztatnak. (Nekik a szolgáltató már 2-3 hónappal korábban, a jelenlegi árnál mintegy 50 százalékkal olcsóbban beszerezte a gázt.)
Ő is utalt arra, hogy sok vevőnél még le sem csapódott igazán a drasztikus árnövekedés. A cégnél az augusztusi ár például az elmúlt 30 hónap beszerzési árainak átlaga, tehát a „valóban drámai árnövekedés” csak jövőre jön majd.
Hasonló a helyzet egyébként a szomszédos Ausztriában is: a lapunk által megkérdezett, ott élő magyarok az átalánydíj és az éves elszámolás miatt egyelőre nem érzik közvetlenül az energia-drágulását.
Visszatérve Németországra, a német kormány eddig két tehermentesítő csomaggal próbálta ellensúlyozni a drágulást. Ezek keretében elsősorban a szegényeket, szociálisan rászorulókat támogatják, valamint egyszeri juttatásokkal és adókönnyítésekkel mérséklik az egyre súlyosabb terheket.
A társadalom felé a fő üzenet azonban továbbra is a takarékoskodás – az árak miatt és azért is, mert már most el kell kezdeni a felkészülést a télre.
A Bundesnetzagentur vezetője egyúttal emlékeztet arra, hogy a német és általában az európai jog a végsőkig védi a háztartások ellátását, és Németország még a legrosszabb esetben is kap majd gázt Norvégiából, valamint a német, belga és holland tengeri terminálokból.
Roham a tűzifáért
Ami pedig Ausztriát illeti: nyugati szomszédunk földgázigényének 80 százalékát fedezi Oroszországból, 2027-re viszont – mégha áldozatok árán is – teljesen függetlenedhet az orosz energiahordozótól. Addig ugyanakkor néhány telet még ki kell húznia – az idei télre szintén a tárolók feltöltésével és takarékoskodva készül.
Sokan ugyanakkor biztosra akarnak menni: elkezdték felvásárolni a tűzifát, és évekre előre bespájzolnak.
Emiatt számos helyen már hiánycikk lett a tűzifa, ahol pedig van, ott aranyáron mérik: az Obiban például már 200 euróba (80 ezer forint) kerül köbmétere az egy évvel ezelőtti 70 euró helyett.
Ezzel párhuzamosan 60 százalékkal nőtt a kereslet a kandallók és a fakályhák iránt, pedig azok átlagban 12-15 ezer euróba (4,8-6 millió forint) kerülnek.
„Bár az ország 47 százalékát erdők borítják, szinte sehol sem lehet kapni tűzifát”, emlékeztet a Die Presse hozzátéve, hogy két év kell ahhoz, amíg a fa elég száraz lesz a tüzeléshez.
Az Osztrák Szövetségi Erdészet szerint pedig akkora igény van a tűzifára, amilyenre már évtizedek óta nem volt példa.
Mindezzel párhuzamosan a magyar kormány is behúzta a vészféket.
Szerdán energia-veszélyhelyzetet hirdetett: augusztus 1-jétől csak a lakossági átlagfogyasztás mértékéig biztosítja a rezsicsökkentett gáz- és áramárat.
A kormány az orosz gázszállítást Magyarországra (a gáz nagy része már Szerbia felől a Balkáni Áramlaton keresztül, Ukrajna kikerülésével érkezik hozzánk) ugyanakkor gyakorlatilag biztosítottnak látja.
A szervezet szerint az maga a megadás.
